Mozgalmas szezon végére ér az Alba Volán. Az nem írható, hogy van túl, mert az egész idény legnehezebb feladata még hátravan: elbúcsúzni a 19-estől. Ifjabb Ocskay Gábor a csapat második legeredményesebbje lett, de nem az Újpest ellen megnyert döntő ötödik meccse, hanem az ő temetése lesz a klub és a szurkolók utolsó találkozója ebben az évadban.
Felfoghatatlan...
Az előző szezonnal ellentétben a farmcsapat ezúttal a saját jogán, Alba Volán II néven versenyezte végig az évadot, és végül az alsóházban küzdve a hetedik, utolsó helyen zárt, miközben a nagycsapat a felsőházban vitézkedett.
Az EBEL-alapszakaszt követően – amelyben az előző szezon tizedik helyezése után az idén kilencedik lett – kimerítő elemzésben taglaltuk az Alba Volán főcsapatának teljesítményét. A magyar bajnokság végjátékában folytatódott a szereplés, előbb azonban elindult az együttes a Hajrá, Szereda! 80. emléktornán. A kupagyőzelmet alapnak tekintve a felkészülésnek szentelt rendezvény balul sült el. Az SC Csíkszereda ellen hiába győzött 9–0-ra az AV, a HC-tól 4–3-ra kikapott, és elesett az ötezer eurós pénzdíjtól. Továbbá a vereséggel járt, hogy a könnyen ítélő nagyközönség ismét köszörülhette a nyelvét, mondván, a Mol Liga bajnoka verte meg az EBEL kilencedikjét, nem sok különbség van tehát a két versenysorozat között.
A presztízsveszteség jelentette az utolsó cseppet a pohárban Ted Sator vezetőedzőnek, akivel egyébként sem volt elégedett a szakvezetőség, így Erdélyből hazatérve fel is mentette a munkavégzés alól, továbbá súlyos pénzbüntetéssel sújtotta az edzőket és játékosokat, sőt felfüggesztetteket is kiosztott.
Ezeket aztán nem is úszta meg a csapat, mert az egyikhez három vagy annál több góllal kellett volna megnyernie minden magyar meccsét, a másikhoz vereség nélkül kellett volna hoznia az újabb aranyérmet. Egyik sem sikerült, de a címvédés igen. Énekes Lajos, az ideiglenes vezetőedzőnek felkért másodedző az utolsó két mérkőzésre ráncba tudta szedni a társaságot, amelynek Ocskay helyett már Tokaji Viktor volt a csapatkapitánya. Mégis a lemondott „cséká” ötlete volt a negyedik meccs előtt az összekapaszkodás, amellyel újra összetartó csapat képét mutatta a Volán, és simán be is húzta a bajnoki címhez még szükséges két győzelmet. Palkovics Krisztián megint a legtermékenyebb volt, Fekete Dániel és Kovács Csaba többet hozott, mint várták, és a Jason Guerriero, Nathan Martz páros is belopta magát a drukkerek szívébe. Háromezer ember ünnepelt együtt Fehérváron, még a legyőzött Újpest is vastapssal lépett le a színről, és mindenki pozitív érzelmekkel feltöltődve gondolhatott arra, hogy egy hét szünet után elkezdődik a válogatott felkészülése, és megyünk az A-csoportos világbajnokságra.
Csak aztán jött a kedd éjjel, és sem a címvédés, sem a vébé nem annyira fontos már...