A vég: játék a számokkal

Elérkezett a végkifejlet ideje ka cifántos férfibajnokságunkban, amit mi sem jelez jobban, mint hogy végre egyenlő meccsszámmal állnak a csapatok a tabellán. Azaz nincs több halasztás, nincs több előrehozott mérkőzés, olyannyira, hogy az utolsó fordulóban már nemcsak egy napon, hanem egy időben is játsszák a találkozókat: április 18-án este hat órától. Jövő szombaton tehát háromnegyed nyolc tájban már meglesz a negyeddöntő párosítása – amely jelenleg még megtippelhetetlen.

Három fordulóval a zárás előtt ugyanis hatalmas a tolongás az alsó- és felsőházi rájátszás határvonalát képező nyolcadik hely környékén, a mostani kilencedik például még a harmadik helyezettet is befoghatja pontszámban, más kérdés, hogy az egymás elleni eredmények alapján nem előzhetik meg a szolnokiak a paksiakat, így utóbbiak már biztonságban tudhatják magukat. Ám a szombathelyi, a kecskeméti, a dombóvári, a zalaegerszegi, a soproni, valamint a már említett Tisza-parti együttes közül egy kiesik.

Majdnem mindegyik nagy múltú vidéki fellegvár, ahol tragédiaként élnék meg, ha lecsúsznának a bajnoki címért folyó csatározások lehetőségéről, amely a honi kosárlabdázás legjava, legizgalmasabb időszaka. Ha valamiben, ebben teljes az egyetértés a sportág összes szereplője között. Hogy a legjobb nyolcban ott kell lenni, mert az ottani egyenes kieséses versengés a csúcs, amelyért egész évben érdemes dolgozni vagy akár óvni, perlekedni is, mert sajnos erre is akadt példa.

Arra viszont már viszonylag rég, hogy Zalaegerszeg férficsapata öt meccset nyerjen egymás után, mint most. Az 1988-as, 1990-es és 1992-es bajnok ezzel az NB I A-csoportja legjobb formában lévő csapatának mondhatja magát, mert ilyen hosszú győzelmi sorozattal senki sem büszkélkedhet jelenleg a 13 másik gárda közül. Pedig a Zalakerámia-ZTE KK nemrég még kilenc győzelemmel és kilenc vereséggel csupán kilencedik volt – aztán március 14-én Dombóváron megkezdődött a nagy sorozat.

„Két győzelem már elég kell, hogy legyen a legjobb nyolc közé jutáshoz, ha pedig megnyernénk mind a három hátralévő meccsünket, ott lehetünk a legjobb négy csapatban is – fejtegette a felsőházi rájátszásba való bekerülés és a nagy sorozat folytatásának lehetőségét Völgyi Péter, a kék-fehérek vezetőedzője. – Bő egy hét alatt eldől a sorsunk, és nagyon bízom benne, hogy nem szúrjuk el az alapszakasz hajráját. Valamelyest megkönnyíti a helyzetemet, hogy visszatért a csapatomba a legfontosabb láncszem, Calvin Watson.”

No igen, a sokáig sérült légiós 18.1-es pontátlagával a csapat legeredményesebb játékosa. Érdekesség, hogy épp a Kecskemét ellen dőlt ki a sorból január 10-én fáradásos lábközépcsonttörés miatt, amellyel szemben most jött el a visszavágó ideje: szombaton élet-halál harcot vív egymással a két társulat fél héttől Zalaegerszegen. Az egyelőre egyaránt öt légióst foglalkoztató gárdák összecsapása sorsdöntő lehet – csakhogy igaz ez még a forduló minimum két másik találkozójára is.

A hátralévő két játéknapból pedig már majdnem mindegyik meccsre – legalább az egyik csapat szempontjából.