Álom a bajnoki aranyról

Noha a WHB Ménfőcsanak egyetlen pályáján a felnőttcsapat mellett csaknem száz utánpótláskorú labdarúgó osztozik, a klub és működtetése üdítő színfolt az amatőr labdarúgásban. A Győr-Moson-Sopron megyei I. osztályt vezető kék-fehérek 2008-ban ünnepelték fennállásuk 85. évfordulóját, s a neves alkalomra a támogatók segítségével megújult a játéktér, az öltözőépület, elkészült a fedett játékoskijáró, valamint a villanyvilágítás kiépítésével késő estig is tarthat edzéseket az elnök. Igen, a klub első embere, aki egyben a csapat edzője.

„Szeptemberben kértek fel, hogy a Süveges László távozásával üresen maradt elnöki posztot vegyem át – kezdte Turbék István, a WHB Ménfőcsanak 44 esztendős vezetője. – Rangsorolni nem lehet, melyik beosztás a fontosabb, ezért mindig az aktuális feladatot helyezem előtérbe. Szerencsére az öttagú elnökség optimális összetételű, van gazdasági szakember, kapcsolattartó, illetve működési vezető is, így a csapatra is marad időm.”

Mint oly’ sok korábbi futballista, Turbék István sem tudott elszakadni a labdarúgástól. Pályafutása során tizenegy éven át szerepelt a Rába ETO-ban, s noha a Verebes József által irányított együttes 1982-es bajnoki címében 18 esztendősen még nem vállalt szerepet, 1990-ben már egy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel a tarsolyában szerződött a Vasashoz, majd az MTK-hoz. A sikerek mellett az utóbbi együttesnél a klub egyik legnagyobb kudarcában is szerepe volt, amikor 1994-ben a patinás egyesület kiesett az élvonalból.

„Valamennyiünk életében nehéz időszak volt az az év – folytatta Turbék István. – Jó csapatunk volt, mindenki bizakodott az esetleges éremszerzésben, de bajnokság közben meghalt Zsiborás Gábor, majd Híres Gábor édesanyja, később Balog Tibor Belgiumba, Keresz-túri András Ausztriába szerződött, vagyis teljesen megzavarodott a társaság, így törvényszerű volt a mélyrepülésünk.”

A kiesést követően Turbék István 30 esztendősen befejezte profi pályafutását, s két szezont Csornán, majd egy évtizedet osztrák alacsonyabb osztályú csapatokban futballozott. A civil szférában egy biztosító cég kapcsolattartójaként, illetve sportszervezőként a Győr-Moson-Sopron megyei sportigazgatóságon dolgozik. Idestova két éve már, hogy elvállalta a Ménfőcsanak irányítását, szeptemberben pedig elnöknek is megválasztották.

„Ménfőcsanak lényegében Győr peremkerülete, s mivel a városnak három csapata is az NB II-ben szerepel, könnyebb jó kapcsolatot kialakítani. Igaz, hogy csak egy pályánk van, de a télen a gyirmóti műfüves pályán készülhettünk, és az Integrál-DAC létesítményét is többször igénybe vehettük, amikor felújíttattuk a pályánkat. És bár az első helyen állunk a megyei első osztályban, mégis azt mondom, nem biztos, hogy az NB III-ban jobb lenne a klubnak. Nagyobbak a távolságok, és nem vagyok meggyőződve róla, hogy Sárvárról több szurkoló utazna Ménfőcsanakra, mint például Koroncóról, vagy éppen a közeli Nyúlról. Ráadásul a megyei bajnokság erősebb és színvonalasabb, mint a Bakony-csoport, ahova bajnokként kerülnénk.”

A szakember hozzátette, ettől függetlenül nem tettek le az első hely megszerzéséről, ám a jövő még bizonytalan Ménfőcsanakon – de nem a klubé, s ez ritkaság...