Rendezni akarnak

Arról a nagyon fontos ügyről éppen a napokban tartottak nagyszabású sajtótájékoztatót Canberrában. Kevin Rudd ausztrál miniszterelnök – Malcolm Turnbull, az ellenzék vezére teljes támogatásával – bejelentette, hogy Ausztrália hivatalosan versenybe száll a 2018-as vagy a 2022-es világbajnokság megrendezésének jogáért.

A kampányindítón a két politikust faggatni sem kellett különösebben, miért váltak elkötelezett híveivé a pályázatnak: nyílt titok, hogy az Ausztrál Labdarúgó-szövetség elnöke győzte meg őket éveken át tartó puhítás után. Egy bizonyos Frank Lowy. Vagy ahogyan a Sydney Morning Herald (SMH) tudósítója fogalmazott, „a befolyásos és megnyerő Mr. Lowy, az egykori magyar emigráns”.

A Budapestet a II. világháború után elhagyó, a nagyvilágban sikeres üzletemberré váló Lowy úr a 79. életévében járva sem veszített semmit vitalitásából, ezt az ausztrál parlamentben a minap elmondott lelkesítő beszéde is tanúsítja.

„E pályázat központjában a futball áll ugyan, de hiszem, hogy egész Ausztráliának javára válik – mondta a szövetséget hatodik éve vezető Lowy. – Ezért össze kell fognunk, hogy a világ legnagyobb show-ját a világ legnagyobb játszóterére hozzuk. Rendkívül kedvező a helyzetünk, hiszen pozitív kép alakult ki rólunk 2006-ban a vb-n jól szereplő játékosainknak és az őket Németországba elkísérő több ezer honfitársunknak köszönhetően.”

A továbbiakban Lowy úr hosszasan sorolta a vb-rendezés kedvező gazdasági hatásait, de mi maradjunk a futballnál, amely – megint csak az SMH-t idézve – Lowy színrelépéséig „félresiklott vállalkozásnak” tűnt Ausztráliában. Vele valóban felgyorsultak az események. Például: az elnök eredményes lobbizásának köszönhetően a FIFA meggyőzte az addig elzárkózó Ázsiai Labdarúgó-szövetséget, hogy fogadja be Ausztráliát, amelynek válogatottja így az óceániainál nívósabb tétmérkőzéseket vívhat. És ami legalább ilyen lényeges: az interkontinentális selejtező csapdáját kikerülve, kalkulálható úton juthat el a világbajnokságra.

S hol vannak már azok az átkozott, szinte mindig elbukott pótselejtezők! Az idén még két meccs hátravolt a „sima” selejtezőből, amikor a Socceroos már célba ért… Szokatlan, ami történt, mindazonáltal nem meglepő, hiszen a csapat három évvel ezelőtti kulcsemberei (Mark Schwarzer, Mark Bres­ciano, Tim Cahill, Jason Culina, Brett Emerton, Harry Kewell, Luke Wilkshire) tartják formájukat és helyüket. Márpedig ami nyolcaddöntőbe jutást ért a 2006-os világbajnokságon, az nem találtathatott könnyűnek az Ázsiai zóna selejtezőin sem. Mindhárom fázist tekintve nyolc győzelem, három döntetlen, két vereség és 17–3-as gólkülönbség a biztosan, angolos sallangmentességgel teljesített selejtező eddigi mérlege – ami azt is jelzi, hogy a sikerkovács Guus Hiddink méltó utóda lett a szintén holland Pim Verbeek. A mester önállóságáról pedig a védő David Carney (Sheffield U.), a csatár Brett Holman (AZ) és a középpályás Carl Valeri (Grosseto) csapatba építése.

„Az életben mindig új célokat kell magunk elé tűzni, ezért most, hogy megint bejutottunk a döntőbe, nem törekedhetünk másra, mint hogy felülmúljuk a legutóbbi szereplést” – mondta a minap Verbeek, akin legfeljebb a látványosságot kérik számon a szurkolók. De ezekben a napokban nem annyira az ő hangjuk hallatszik, hanem inkább azoké, akik úgy beszélnek, mint Harry Kewell.

„Biztos, hogy nagyobb lesz a tekintélyünk azáltal, hogy egymás után másodszor is kijutottunk. Ez csak a legnagyobbaknak sikerül rendszeresen” – mondta a támadó. S éppen ez az a szükséges plusz, amelyről Lowy beszélt, és amely a sportnagyhatalomként tisztelt és jelentős gazdasági potenciálú Ausztrália vb-pályázatát megnyerővé teheti.