A bemelegítés a döntő

Hadd teszteljem: mit játszott szombaton az Irtis Pavlodar?Hadd teszteljem: mit játszott szombaton az Irtis Pavlodar?

Kikapott – mondta Sipos Norbert. – De hogy mennyire, azt nem tudom.

Egy nullára a Sahtar Karagandi otthonában. És hányadik helyen áll?

Nem szerepelnek valami jól, úgy tudom, nincsenek az első tízben.

Ez is jó válasz: tizennégy csapatos a kazah bajnokság, és az Irtis a tizenegyedik. Az egy ponttal mögötte álló már kieső. Következő tesztkérdés: mi a klub színe?

Ezt sajnos nem tudom.

Kék-fehér.

Ó, tudtam volna! Hiszen olvastam róla, és egyből arra gondoltam: kék-fehérek, csakúgy, mint a hazai nagy rivális Zalaegerszeg.

Van-e román játékosa?

Nincs. Nem úgy, mint az Újpest ellenfelének…

Helyes válasz, de milyen légiósok szerepelnek az Irtisben?

Telefonos segítség van? Ha nem, akkor tippelek csak. Szerbek? Németek?

Két bolgár, egy-egy orosz és litván. Utolsó kérdés: hányszoros bajnok az Irtis?

Azt hiszem, még sohasem volt első.

Már ötszörös bajnok.

Akkor most megbuktam a vizsgán?

Nem, csak kíváncsiak voltunk, mit lehet tudni egy amúgy teljesen ismeretlen ellenfélről.

Amióta megtudtuk, kivel kell megküzdenünk a továbbjutásért, azóta figyelem a róla érkező híreket, főleg az interneten, a klubunk honlapján. Megnéztem a térképen, merre van a város, láttam, hogy túl az Uralon, a Kaszpi-tengeren. Tény, nem sokat tudunk a csapatról, bár az eredményeiket figyeljük. Nehéz viszonyítani, hiszen nem igazán vagyunk tisztában a kazah bajnokság színvonalával. Másfelől nagyon előre nem szoktunk nézni. Hétfőtől koncentrálunk igazán a kupamérkőzésre, és amit a szakmai stáb tud az Irtis Pavlodarról, azt a mérkőzésig megosztja velünk. Az első bajnoki fordulóban a Ferencvárossal kezdünk, de egyelőre azzal a mérkőzéssel sem törődünk.

Visszaugorva a teszthez: mi a Fradi színe?

Látja, az könnyebb kérdés lett volna!

Nem nehéz úgy készülni, hogy nem tudja, az embere százhatvan centi vagy két méter, ötven kiló vagy kilencven, gyors, vagy éppen úgy fordul, mint a trolibusz?

Ezzel törődni stressz, én pedig nem idegesítem magam. Minek? A bemelegítés utolsó perceiben felmérjük, milyen fizikumú, milyen felépítésű futballisták alkotják az ellenfelet, aztán az első néhány akció után rájövünk, csak védekezik-e az Irtis, és előreíveli a labdát, vagy megpróbál támadni; a védőm segíti-e a támadást, vagy át sem lépi a félpályát. Ez mind kiderül. Nem lennék meglepve, ha mi is óvatosan kezdenénk, aztán amikor Csertői Aurél vezetőedző látja, nagyjából milyen elképzeléssel lépett pályára a kazah együttes, akkor ad további utasítást.

Ez lesz az első nemzetközi kupamérkőzése, világsztárok ellen mégis játszhatott már, hiszen ott volt a Puskás-stadion gyepén az AC Milan elleni fiesztán. Lehet abból meríteni a csütörtöki összecsapás előtt?

Aligha, hiszen az egy ünnepi mérkőzés volt, ami pedig ránk vár, az kemény tétmeccs, amelyen mindenki a maximumra törekszik.

Nem hajtott a milánóiak ellen?

Dehogynem, csak arra gondoltam, az Irtis az utolsó leheletéig küzd majd, ami a Milanról azért nem volt elmondható. Vagy ön úgy látta, ez volt David Beckham számára élete legfontosabb kilencven perce?

Nem, igaza van. Milyen emlékei vannak arról az estéről?

Csodálatosak. A meccs előtti napon még úgy volt, csere leszek, aztán mégis bekerültem, sőt a fehérvári Horváth Gáborral mi ketten végig a pályán lehettünk. Látja, annyi tapasztalatom van, hogy nem izgultam, nem görcsöltem, jóleső várakozás volt bennem a mérkőzés előtt. Tudtam, Szombathelyet, a Haladást is képviselem, és igyekeztem bátran futballozni, megmutatni, mire vagyok képes.

Milyen visszhangja volt annak a mérkőzésnek?

Másnap az öltözőben mindenki gratulált, a barátaim is elismerően beszéltek, és nagyon jó érzés volt olvasni a klub honlapjának fórumán, hogy büszkék rám. Most a magyar futballt képviseljük: ez nem kis felelősség, de szeretnék örömet szerezni mindenkinek, aki szurkol nekünk.