Csütörtök délután a licencadminisztráció munkatársa látogatott Diósgyőrbe. Nem unalmában tette, talán a szövetség illetékesei is felfigyeltek a megannyi negatív hírre, amelyek szinte ömlöttek Miskolcról. Az illetékesek úgy gondolhatták, itt az idő kideríteni, mi zajlik a DVTK háza táján. Valóban csődhelyzet fenyeget-e, s képes lesz-e a csapat elindulni a bajnokságban?
Nos, dr. Diós Éva, a licencadminisztráció munkatársa mindenre rákérdezett – és mindenre választ kapott.
Megnyugtató választ.
Sőt megtudott még egy igencsak érdekes információt is: a DVTK-nál ugyanis épp tulajdonosváltás zajlik.
Dlusztus Imre, a diósgyőri klub ügyvezetője sem tagadta ezt, mi több, már kész tényként kezeli, hogy az általa képviselt Szeviép kivonul a diósgyőri futballból.
„Mi vagyunk a klub százszázalékos tulajdonosai, és jó úton haladunk afelé, hogy értékesítsük – mondta Dlusztus Imre. – Semmit sem szeretnék elkiabálni, de hamarosan megnyugtató hírekhez juthatnak a klub szurkolói, tudniillik már körvonalazódik az új tulajdonosi háttér. Ám még mielőtt a jövőről beszélnék, szeretnék kiemelni néhány fontos adatot. Mostanában mást sem olvasok, hallok, mint hogy csődbe vittük a Diósgyőrt, tartozásoktól terhes a klub. Állítom, vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő egyletek az első osztályban, amelyek vígan cserélnének velünk. Az sem ártana, ha valaki alaposabban utánanézne, hogy kilenc esztendő alatt miért dolgozott nyolc tulajdonos ennél a klubnál, és miért nem érezte magáénak a helyi vállalkozói kör a DVTK-t. De ez most változhat, nincs felhatalmazásom, hogy beszámoljak a napok-hetek óta tartó tárgyalásainkról, de csak biztatni tudom a drukkereket. Lesz, lehet erős Diósgyőr, olyan csapat, amelynek biztos az anyagi háttere. Magunkról még annyit, a Szeviép két év alatt nagyjából háromszázhúszmillió forintot áldozott a futballra, és azt is tudom, hogy a korábbi tulajdonosok is rengeteget megtettek, ezért föltenném a kérdést: mindig az adott üzletember a hibás, nem az a város, amelyik képtelen összefogni? No, de hagyjuk is ezt, bízzunk a tárgyalások sikerében!”
S hogy kikkel tárgyal a kivonulófélben lévő Szeviép?
Már megjelent lapunkban egy név, a Formula–1-be is betörni készülő Hell energiaital, amely esetleg fantáziát láthat a diósgyőri futballban. Ez is óriási lehetőség, ám még nagyon is képlékeny az ügylet. Van ennél már egy jóval kézzelfoghatóbb megoldás. Sikerült kideríteni, hogy az esetleges változásokban jelentős szerepet vállal a DVTK egykori futballistája, a Franciaországban is megforduló Mogyoródi Gábor.
Amikor megkerestük, nem tagadta szerepvállalását: „Nem szerettük volna még a nyilvánosság elé tárni a szándékunkat, de annyit megírhat, Miskolc vállalkozói köre végre összefog a DVTK-ért, több megbeszélésen vagyunk túl mind az üzletemberekkel, mind a város vezetőivel, és mondhatom, néhány napon belül megtörténhet a tulajdonosváltás. Ha minden jól alakul, olyan csapatot szeretnénk, amelyben csak miskolci vagy környékbeli futballisták szerepelnek…”
Mogyoródi Gábor mellett ugyancsak fontos szerep jut Wicha József miskolci vállalkozónak, aki az ország leggazdagabb emberei között tartanak számon. Ő sem tagadta, hogy részt vesz a háttérben zajló eseményekben. „Én csak annyit kérek – mondta Wicha József –, hogy ne keltsék állandóan halálhírét a DVTK-nak, mi igenis azon dolgozunk, hogy a csapat éljen és minél sikeresebb legyen…”
Évek óta mást sem írunk a Diósgyőrrel kapcsolatban, mint hogy nem képes összefogni a város, a legendás piros-fehér klub megmentése, felvirágoztatása érdekében. Nos, a jelek szerint valóban ez lehet a megoldás.
A lokálpatriotizmus pénzt, jövőt – és sikeres DVTK-t hozhat.