B-verzió? Az nincs!

Csöbörből vödörbe?Csöbörből vödörbe?

Világéletemben optimista voltam, s most is bizakodom – mondta Varga Márta. – AVasasért persze vérzik a szívem, hiszen játékosként és trénerként összesen hét évet töltöttem a piros-kékeknél, Angyalföld az otthonom. Vagány csajnak tartom magam, de az utolsó előtti NB I-es meccset követően csak ültem a padon, és potyogtak a könnyeim. Történelmet írtunk azzal, hogy a Vasas eltűnt a magyar élvonalból, s nagyon fáj, hogy ennek én is részese voltam. Hiába azonban a sok tehetség a Fáy utcában, a klub elengedte a szakosztály kezét, s onnan már nem volt, nem lehetett visszaút.

Az első pillanattól mocorog a kisördög

A napokban elfogadta a Hunnia vezetőedzői posztját, amely pedig az előtt eltűnhet a színről, hogy akár csak egyszer is pályára lépett volna az élvonalban.

A klub vezetői vázolták az előzményeket, ismerem a Goldberger és az előző szezonbeli névadó szponzor, az Újbuda elválásának történetét, s az új egyesület, a Hunnia KSK életre hívásának hátterét. Őszintén szólva abban a hitben éltem, hogy mostanra az adminisztrációs kérdések rendeződnek, s így lesz időm arra, hogy az elhúzódó klubalapítás miatti egy hónapos csapatépítési lemaradást behozzam.

Ehhez képest a szövetség jogi kifogásokkal élt, és visszautasította a Hunnia nevezését. Miért ült le egyáltalán a vitatott státusú együttes kispadjára?

Mert izgalmas, motiváló szakmai kihívásnak érzem egy új csapat felépítését. Ugyanakkor az első pillanattól mocorog bennem a kisördög, ám a vezetők folyamatosan nyugtatnak, hogy minden rendben lesz.

Játékosként adna esélyt a klub vezetőségének

S ön mivel nyugtatja a játékosait?

Én sosem csapok be senkit, így az első, hétfői edzés előtt megbeszéltük a kialakult helyzetet. Ha valamit rosszul mondtam, akkor engem is tévesen tájékoztattak. Azt kértem a lányoktól, amikor edzünk, csak a munkára összpontosítsanak. Persze azért ott van a fejekben, hogy még nincsenek aláírt s z erződéseink. Mindenki arra vár, hogy fehéren feketén kiderüljön, mi lesz a Hunniával.

Kézilabdázóként Varga Márta türelme meddig tartana?

A végtelenségig nem várnék, de biztosan adnék esélyt a klub tulajdonosainak, hogy rendezzék a nyitott kérdéseket.

Nem gondolja, hogy az eddig hallott félhivatalos magyarázatok, indokok mellett más baj is lehet? Hogy a Hunnia név, illetve annak rovásírásos feltüntetése a klubcímerben verhette ki a hivatalosságoknál a biztosítékot?

Soha életemben nem politizáltam, s most is egy kézilabdaklubhoz ígérkeztem el kézilabdaedzőnek.

Ugyanakkor nem akarok úgy tenni, mint aki nem érti a felvetést, s tudom: ha elindulunk az NB I-ben, bizonyosan lesznek olyan kérdések, amelyeket kezelnem kell, s amelyek kezeléséhez fel kell nőnöm.

A Hunnia KSK jelenlegi társulata menynyire az ön csapata?

Részben készen kaptam a keretet, részben én hívtam ide játékosokat, de még szeretnék további kézilabdázókat igazolni. Az átlövőposzt például egyik oldalon sincs megoldva, ott lenne szükség leginkább erősítésre. Viszont nem könnyű úgy tárgyalni, hogy a

legfőbb kérdésre nincs válasz, ám erről már beszéltünk.

Vegyük úgy, hogy mégis zöld lámpát kapnak. Akkor szakmailag mi jöhet, mi várható?

Vannak élvonalbeli szintű játékosaink, akadnak, akikből NB I-es kézilabdázó faragható, s olyan fiatal tehetségek is a kezem alá kerültek, akikből két-három év múlva lehet meghatározó ember. Őket kell olyan társulattá összegyúrni, amely elcsípheti a nyolcadik-kilencedik helyet. Azaz a célhoz igazítjuk a csapatot, s nem pedig a csapathoz a célt.

E-mailben küldi szét a felkészülési tervet

Mit gondol: létezik B-verzió?

Tudtommal nem. A klub tulajdonosai csakis abban gondolkodnak, hogy a Hunnia az NB I-ben szerepel.

Maradt-e nyitva az ön számára kiskapu Angyalföldön arra az esetre, ha a szövetség esetleg megmakacsolja magát?

Június végén lejárt a szerződésem, jelenleg a szabadságomat töltöm. A Vasastól úgy jöttem el, hogy az utánpótláskorú játékosaimnak e-mailben elküldöm a nyári szünetre szóló edzéstervet.

Meglehet, visszatérhetnék, hiszen nem váltunk el haraggal. Elsőként Papp Györgyöt, a felnőttegyüttes vezetőedzőjét kérdeztem meg a Hunnia hívását követően, akinek a segítője voltam az NB I-ben. Gyuri azt mondta, ha minden rendben, ne vacakoljak, mondjak igent a felkérésre, hiszen izgalmas szakmai kihívás vár rám.

S kivel egyeztetett még?

Természetesen a férjemmel, Varjú Vilmossal, aki maga is kézilabdázó volt.

Kétgyerekes anyukaként elsősorban a családom érdekeit kellett szem előtt tartanom, de sikerült úgy beosztani az életünket, hogy

belevághattam az élvonalbeli edzősködésbe is. Pedig sosem álmodoztam arról, hogy egyszer majd NB I-es kispadra ülhetek.

Igen, a visszavonulását követően el is tűnt a sportágból, aztán kétezer-négyben egyszer csak újra felbukkant, immár trénerként.

Elek Gábor a „bűnös” ebben, aki Csömörre hívott az utánpótláshoz és az NB I B-s együttes pályaedzőjének. Már nem akarok a múlttal foglalkozni, ám tény, hogy miközben játékosként nagyszerű sikerek részese lehettem, összesen hatszor műtötték a lábamat. Amikor az atlantai olimpiáról lemaradtam, valami elpattant bennem. Már nem éreztem elég motivációt, hogy Sydneyig folytassam.

Jöttek a gyerekek, s mi a férjemmel vállalkozóként dolgoztunk. Ekkor érkezett a csömöri megkeresés. Két lábbal a földön álló ember vagyok, ezt mégis sorsszerűnek éreztem.

Úgy gondoltam, a helyemre kerültem, hisz valójában a kézilabda világához tartozom.

Sőt most már az elitjéhez.

Igen, de bizonyosan van élet az élvonalon kívül is. Nem lennék csalódott, megkeseredett ember akkor sem, ha vissza kellene térnem a fiatalokhoz. Ha például megütném a főnyereményt a lottón, biztosan sportiskolát alapítanék, és a legjobb szakembereket gyűjteném magam mellé.

Mert nemcsak az első osztályban, hanem a legkisebbekkel is a legjobb trénereknek kellene foglalkozniuk. Amennyiben a klubok nem mozdulnak az utánpótlás képzésében, néhány éven belül nagy bajba kerülhet mifelénk a sportág.

Ne szaladjunk annyira előre. Ha szeptember elején keresem önt, mit gondol, hol találom majd meg?

Reményeim szerint a Hunnia kispadján. Mondtam már, hogy optimista vagyok.

Vagy idealista…?