Kissé hitetlenkedve fogad tuk néhány napja a hírt, amely szerint Diego Maradona hamarosan a Portsmouth utazó nagykövete lehet, hiszen az Argentína szimbólumának számító klasszis korábban úton-útfélen azt hangoztatta, leghőbb vágya hazája válogatottját vezetni. Márpedig nehezen képzelhető el Maradonáról, hogy a nagy álom teljesülése után kevesebb mint egy évvel búcsút intene a szövetségi kapitányi állásnak egy zsíros, de tőle érzelmileg távol álló munka kedvéért. Vasárnap kiderült, nem is teszi.
„Nincs olyan helyzet, amelyben elhagynám a hajót – bizonygatta Maradona az Ole című napilapnak. – Világoskék és fehér vér folyik az ereimben, és szerződésben vállaltam, hogy legalább a kétezer-tizenegyes Copa Américáig vezetem a csapatot.”
Az érv azért is erős Maradona esetében, mert a dél-amerikai tornát játékosként sohasem nyerte meg, így számára a két év múlva adódó lehetőség személyes hiánypótlásra is alkalmat ad. Anyagilag nyilvánvalóan áldozattal jár a döntés, hiszen az Arabian Business magazinban megszellőztetett portsmouthi ajánlat elfogadásával – a klubot az elmúlt héten megkaparintó – Szulejman el-Fahim arab sejkből valószínűleg hatalmas összeget préselhetett volna ki.