Kell egy kis áramszünet

Három évvel ezelőtt a Loki délszláv kontingense meghatározható időpontokban szigetszerűen kivált a nagy egészből. A rituálészerű kávézásokon Dzsudzsák Balázst is a szárnyaik alá vevő szerb és horvát játékosok délelőtt és délután a „koffeinfröccsök” bevitele közben is megmaradtak a kaptafánál: a futball volt a diskurzusok fő témája.

Az akkori légiósok azóta odébbálltak, a szokás viszont meghonosodott – hazai kivitelben: manapság Czvitkovics Péter, Szakály Péter, Komlósi Ádám alkotja a magot, amelyhez időnként az „újabb kori” délszlávok vagy vajdasági származású labdarúgók (Vukasin Polekszics, Djordje Pantics, Oláh Lóránt) is csatlakoznak. Ha az első hármashoz Leandro de Almeidát hozzácsapnánk, megkapnánk a Loki römis „kommandóját”.

„Leo a családja mellett készül a fontos hazai meccsekre, az kapcsolja ki, de néha rövid időre csatlakozik hozzánk – mondta Czvitkovics Péter, a „belső kör” egyik állandó tagja. – A meccsnapon vagy az azt megelőző huszonnégy órában ugyanazt az életet éljük, mint máskor: ha nincs edzés, reggel kilenc körül találkozunk, jöhet a kávé, az újságok átlapozása, előbb-utóbb úgyis a mögöttünk lévő vagy előttünk álló meccsnél kötünk ki. A mozi is jó program lehetne, de a filmválasztás már bonyolultabb ügy. Szóval nálam a ráhangolódás is a foci jegyében telik – ami ráadásul már el is kezdődött: vasárnap este videózott a csapat, megnéztük az észtországi meccs felvételét. Amit a pályán éreztem, a képernyőn is visszakaptam: nagy különbség volt a két félidő között. A szünet utáni teljesítményünket kell megismételnünk szerdán Debrecenben. Minimum. De többre, jobbra is képesek vagyunk. Az észtek fejével gondolkozva óvatosan kezdenék, de nem látok a gondolataik mögé. Ha mégis nekünk jönnének, arra is lesz válasza a csapatnak.”

Az árubeszerzés mellé pincérkedés

Bizonyos esetekben a munka is pihentethet.

Az előző idény felfedezettje, a svéd Kalmar elleni páros meccsen két gólt szerző Varga József az alváson túl a családja, illetve a barátnője társaságában való relaxálásra esküszik, de vallja, emellett a munka is kikapcsolja.

„Esetemben a szombati, Pápa elleni bajnoki is a ráhangolódást, a felkészülést szolgálta – mondta az észtországi mérkőzést eltiltás és sérülés miatt kihagyó középpályás. – A kalmari meccs után fájt a hajlítóizmom, keveset edzettem, és ahhoz, hogy szerdán a Levadia ellen bírjam a tempót, szükségem volt a meccsterhelésre. Az igazi kikapcsolódás nálam a családhoz kötődik még akkor is, ha éppen némi segítségről, munkáról van szó. Debrecen-Józsán, a házunknál édesanyám presszót üzemeltet. Amíg édesapám élt, Varga sörözőnek hívták az egységet, aztán a bürokrácia miatt változtatnunk kellett, most Vénusz a neve. Az árubeszerzés a reszortom, bár az sem probléma, ha húsz percekre be kell ugranom az édesanyám helyére, mert érdekel a vendéglátás, de egyelőre a foci tölti ki az életemet – minden szinten.”

A kemény zenére esküszik a rangidős

Évekig csak hallgatta a kemény rockzenét Dombi Tibor, de a léggitározásnál sokáig nem jutott tovább a DVSC-TEVA rangidőse. Aztán 2003 decemberében nagy elhatározásra jutott néhány debreceni fiatalember, megalakult a Wyrfarkas nevű zenekar, soraiban két akkori Loki-játékossal, Dombi Tiborral és Böőr Zoltánnal.

„Én a dobok mögé kerültem, s azóta sem bántam meg, hogy ezt a hangszert választottam – mondja a DVSC villámgyors jobbszélsője. – Otthon is van egy elektromos dobom, ha valamit hallok, megpróbálom levenni, de azért a próbahelyen az igazi. Eleinte csak gyakoroltunk, de mára már túl vagyunk egy-két koncerten, többek között felléphettünk a Tankcsapda előtt a Főnix Csarnokban, de játszottunk a nyáron a debreceni Campus Fesztiválon is. Időközben Böőr Zoli helyére Sándor Tamás került. Tobe amúgy eleinte nem bízott a bandában, ezért is maradt ki belőle, de amikor a Lovardában segített pakolni az első fellépésünkön, látszott rajta, hogy szívesen ott lenne a színpadon. Így aztán egyértelmű volt, hogy amikor Zotyó elment, ő állt a helyére. A próbákat általában hozzám igazítja a zenekar, s szerencsére mostanában sok az elfoglaltságom. Remélem, egész ősszel marad a sűrű program. Most vasárnap is jólesett volna egy kicsit zenélni a visszavágó előtt, de a gitárosunk nem ért rá, így elmaradt a szokásos próba, csak otthon gyakoroltam.”

Dombi Tibor életében a Wyrfarkason kívül is központi helyet foglal el a zene, az utazások alatt az iPodján hallgatja a kemény muzsika legújabb gyöngyszemeit.

„Kimaradok útközben a nagy kártyacsatákból és a Bernáth Csabi szervezte filmvetítésekből is, inkább beülök hátra, és hallgatom az új zenéket. »A zene minden« – hangzik el a Tankcsapda egyik számában, s ez az én életemre teljesen igaz. Ha tehetem, eljárok koncertekre is, ez teljesen kikapcsol, a meccsek előtt pedig egy-két jó zúzós szám pörget fel igazán.”

Pénzben kellene játszani a biliárdot

Ha már a zenénél tartunk, egészen más stílust kedvel Rudolf Gergely. A hétszeres válogatott csatár a francia rapért rajong, ami nem csoda, ha tudjuk, hogy tinédzserkora egy részét Franciaországban töltötte.

„Szeretem aktívan eltölteni a szabadidőmet, sok minden érdekel – vág bele az edzések és meccsek közti program ismertetésébe Rudolf Gergely. – Egyik kedvencem a poolbiliárd, s nem is megy rosszul a játék, általában én zárok nyerőben, s ilyenkor sajnálom, hogy nem pénzben játszunk. Szívesen járok moziba a menyasszonyommal, filmek terén szinte mindenevő vagyok, habár a túlzottan romantikus történetekért nem rajongok. Annál inkább a raliversenyekért, sok futamot megnézek élőben, de ha lemaradok, akkor is követem az eseményeket. A másik kedvenc sportágam a kosárlabda, szeretem az NBA-t, és Debrecenben és Nyíregyházán megnézem a magyar bajnokikat is. Saját meccseim előtt az a fontos, hogy nyugodtan kipihenhessem magam, nincs babonám, az a lényeg, hogy tudjam: mindent megtettem azért, hogy jól menjen a játék.”

BAJNOKOK LIGÁJA, selejtező,3. FORDULÓ, VISSZAVÁGÓK

A keddi program

Maccabi Haifa (izraeli)–Aktobe (kazah), az első mérkőzésen 0–0; Panathinaikosz (görög)–Sparta Praha (cseh), 1–3; Sivasspor (török)–Anderlecht (belga), 0–5; Dinamo Zagreb (horvát)–Salzburg (osztrák), 1–1; Twente (holland)–Sporting (portugál), 0–0