A küszöbön túl a Kánaán

Sokan lekicsinylően, szkeptikusan fogadják, ha egy magyar labdarúgónak egy külföldi bajnokság második vonalában nyújtott teljesítményét méltatják. Ám ha az angol Championshipet említjük, érdemes félretennünk előítéleteinket. Egyrészt mert az előző szezonban átlagosan 17 ezernél is többen látogattak ki a mérkőzésekre (lásd táblázatunkat!), másrészt mert a világ egyik legerősebb bajnokságának előszobájáról beszélünk, amelyben válogatott futballisták sora játszik. Azt se felejtsük el, hogy a Premier League nagyjai előszeretettel keresnek – és gyakran találnak is – csiszolatlan gyémántokat a népes mezőnyben. Persze gazdaságilag sem szabad lebecsülni a Championshipet, igaz, a második vonal együtteseinek többsége a hatalmas tévés bevételeken osztozó Premiership-klubok nyomába sem ér.

„A televíziós jogdíjak itt nem jelentenek akkora bevételi forrást, mint az élvonalban – mondta lapunknak Gyepes Gábor, a Cardiff City futballistája. – Itt a szponzorok, a bérlet- és esetenként a játékoseladások is jelentős szerepet játszanak.”

A bajnokság ismérveivel kapcsolatban honfitársaink egyetértenek abban, hogy a látványosság tekintetében a Championship nem vetekedhet az élvonallal, itt még sok csapatra a „klasszikus” angol futball és a kemény játék a jellemző.

„Iszonyú az iram, rengeteg a futás és a párharc. Való igaz, több csapat is az ívelgetős futballt erőlteti, de azért már vannak olyan együttesek, amelyek a technikásabb stílust részesítik előnyben” – utalt a plymouthi Tímár Krisztián arra, hogy nem csak „favágók” játszanak a bajnokságban.

A klubok többségét fiatal szakemberek irányítják: 24-ből 14 csapat kispadján 45 éves vagy fiatalabb menedzser ül, sőt kilencen még a negyvenet sem érik el. A watfordi Priskin Tamást szerződtetni akaró Roy Keane (Ipswich), Paulo Sousa (Swansea) vagy Roberto Di Matteo (West Bromwich Albion) is elismert játékos volt, míg Nigel Clough (Derby) és Darren Ferguson (Peterborough) tevékenységét elsősorban az apai örökség miatt kíséri nagy figyelem és várakozás (a Nottingham Foresttel két BEK-et nyerő Brian Cloughot, valamint Sir Alex Fergusont nem kell bemutatni a labdarúgás szerelmeseinek).

A Championship egyik vonzerejét kiszámíthatatlansága je­lenti; légiósaink egyöntetűen vallják, szinte lehetetlen megtippelni a feljutókat. A bajnokság rendkívül kiegyensúlyozott, még az anyagi erőforrások, a gazdag Premier League-es múlt sem jelent garanciát az automatikus feljutásra – sőt a bennmaradásra sem. Elég csak az élvonalból 2007-ben kieső Charltonra gondolni, amely a harmadosztályban kezdi meg az új idényt. Egyelőre a Leeds is képtelen fellépni a League One-ból, míg a 2000-ben még Ligakupa-győztes Leicester újoncként kezdi a másodosztály 2009–2010-es kiírását.

„Vannak nagy múltú és gazdag együttesek, de a jó teljesítmény nem feltétlenül az anyagi lehetőségek következménye, gondoljanak csak a harmadosztályba csúszó Norwichra vagy Southamptonra. Évente körülbelül hat-nyolc csapat célozza meg a feljutást, de a Hull és a Burnley jól példázza, nem mindig az esélyesnek tartott klubok lépnek feljebb a Premier League-be – fejtegette a QPR-t erősítő Buzsáky Ákos. – Talán kicsit meglepően hangzik, de szerintem a Cardiff Citynek nagyobb sansza van a feljutásra, mint az élvonalból kieső Newcastle-nak. Hogy miért? A kiesők gyakran szenvednek az elején, és Gyepes Gáborék sokkal jobban ismerik ezt a ligát, az ellenfeleket, nem illetődnek meg, ha olyan együttes ellen kell pályára lépniük, amely szétrúgja őket.”

Hogy mi az oka annak, hogy a Premier League-ből kieső csapatok gyakran ismét újabb osztályt váltanak? Egyesek szerint az (egyik) probléma az, hogy ezek az együttesek fenntartják élvonalbeli infrastruktúrájukat az azonnali visszajutás érdekében, ám ha nem sikerül, a csökkenő bevételek rohamosan gazdasági vészhelyzetet és a gárda széthullását okozhatják. Az idén a Newcastle-tól várják, hogy „csont nélkül” visszajut, de van olyan szakíró, aki csak a 20. helyre (!) tippeli a Kádár Tamást foglalkoztató „szarkákat”, akiknek még mindig nincs menedzserük. Ez is tükrözi a fő tételt: a Championship kiszámíthatatlan.