1949
A futballtörténelem mindmáig egyik, ha nem a legnagyobb, leghíresebb légi katasztrófája az 1949. május 4-ei supergai eset. Viharba keveredik a lisszaboni barátságos meccsről hazafelé tartó AC Torino repülőgépe, és az észak-olasz városhoz közeli Superga dombján álló bazilikának csapódik. A balesetben csaknem az egész keret odavész, mindössze hárman élik túl a szerencsétlenséget – akik fel sem szálltak a gépre.
Tizennyolc játékos (köztük Schubert Gyula), öt klubvezető (köztük Egri-Erbstein Ernő), három újságíró, a szervező és a négyfős személyzet leli halálát a roncsok közt. A sorozatban négy bajnoki címet nyerő „Nagy Torinónak" (Il Grande Torino) ezennel vége – bár az olasz szövetség május 6-án zsinórban az ötödik scudettójához is hozzásegíti a Serie A élén álló klubot, az már sohasem lesz a régi (egy bajnoki címet azért még nyer, 1976-ban). Az immár „torinósítatlan" squadra azzurra, amely nyolc-kilenc, sőt időnként tíz (!) Torino-játékossal állt fel a negyvenes évek második felében, már a csoportkörben elbukik az 1950-es vb-n, és a tornák tornáján egészen 1982-ig képtelen rátalálni a (végső) győzelem ösvényére.
1950
A hokitörténelem első nagy repülőszerencsétlensége: a VVSZ, a szovjet légierő központi klubjának jégkorongcsapata 1950. január 5-én lezuhan Szverdlovszknál, és valamennyi (19) utas életét veszti. Mivel Vaszilij Sztálin, a Generalisszimusz második házasságából (Nagyezsda Allilujevától) született, nem mellékesen repülős altábornagy fia volt az egyesület „védőszentje", a légierő nem hagyta magára a VVSZ-t, 24 óra leforgása alatt új korongosokkal töltötte fel. Joszif Sztálin állítólag sohasem szerzett tudomást a balesetről...
1958
Február 6-án – harmadik felszállási kísérletekor – balesetet szenved a müncheni repülőtér jeges kifutópályáján a Manchester United labdarúgóit, vezetőit, szurkolóit, valamint néhány újságírót szállító repülőgép. A „vörös ördögök" a Crvena zvezda ellen sikeresen (3:3) megvívott BEK-visszavágóról tartanak haza – csak üzemanyag-felvétel miatt állnak meg az NSZK-ban –, és felhőtlen a hangulat. Egészen délután 4 óra 3 percig, amikor a gép egyik, üzemanyaggal teli szárnya lakóháznak ütközik, és a repülő azonnal kigyullad.
A fedélzeten tartózkodó 44 emberből 23 (azonnal vagy később) meghal, köztük a MU nyolc játékosa. A halálos áldozatok között van a Manchester City egykori kapusa, az akkor már újságíróként tevékenykedő Frank Swift és a magyar származású Miklós Béla utazási ügynök (valamint annak magyar felesége) is. Bobby Charlton viszont huszonegyedmagával túléli a borzalmakat, s klubjával BEK-győztes, sokszoros bajnok, a válogatottal pedig világbajnok lesz a hatvanas években.
1969
A Legerősebb a legpechesebb: a bolíviai The Strongest futballcsapatának 16 tagja szenved halálos légi balesetet 1969 szeptemberében Vilocónál, Santa Cruzból La Pazba tartva. A klub a tragédia ellenére viszonylag rövid időn belül talpra áll, 1974-ben már nemzeti bajnoki címet ünnepel.
A Lokomotiv Jaroszlavl hokicsapata egy Jakovlev Jak–42 utasszállító repülőgépen utazva járt szerencsétlenül. A típus sorozatgyártása – kezdetben a Szmolenszki, később a Szaratovi Repülőgépgyárban – 1979 és 2002 között folyt (összesen 188 darab készült belőle), vagyis a lezuhant gép lehetett akár 10, de akár 30 éves is.
„A kornak nincsen jelentősége, nincsen öreg repülőgép. Lehet, hogy e típust nem a legmodernebb technikával szerelték fel, de attól még ugyanolyan jó, mint a modernebbek, feltéve, hogy megfelelően van karbantartva” – fogalmazott repülésben jártas szakértőnk, hozzátéve: a Jak–42 megbízható és gazdaságos közepes hatótávolságú repülőgép. Ez esetben elképzelhető, hogy a pilóta rontott el valamit, de a műszaki hiba sem zárható ki egyelőre. „A legtöbbet éppen a karbantartáson lehet spórolni”, ami azonban szintén emberi mulasztás… Néhány hónap múlva már okosabbak leszünk, addigra készül el az orosz légügyi hatóságok hivatalos jelentése. |
1979
Borzalmas baleset történt 1979. augusztus 11-én a kimondhatatlan nevű Dnyeprodzerzsinszknél: a szovjet-üzbég Pahtakor Taskent labdarúgócsapatával a fedélzetén egy Tu 134-es a levegőben összeütközött egy másik géppel. A szerencsétlenség összesen 150 emberéletet követelt, köztük a taskenti klub 17 futballistájáét. A Szovjet Labdarúgó-szövetség úgy határozott akkor, hogy a két legjobbját, a válogatott Mihail Ant és Vlagyimir Fjodorovot is elveszítő Pahtakor keretét a ligában szereplő többi csapat játékosaival tölti fel – s eldöntötte továbbá, hogy a Taskent három évig nem eshet ki az élvonalból. A KHL most valami hasonló döntésre készül a Lokomotiv Jaroszlavl kapcsán.
1993
Kalusha Bwalya, a zambiai futball históriájának legfényesebb csillaga megúszta, de társai nem: 1993. április 27-én rajta kívül az egész zambiai válogatott odaveszett a gaboni légi szerencsétlenségben. A csapat a Szenegál elleni világbajnoki selejtezőre tartott éppen, amikor a hadsereg repülőgépének bal oldali hajtóműve meghibásodott, és lángra kapott. A pilóta azonban nem azt, hanem a másik hajtóművet kapcsolta ki, mire a gép zuhanni kezdett, majd a gaboni partoknál az óceánba csapódott. A nemzeti együttes „csk"-ja, Bwalya egyébként azért nem került fel a repülőre, mert klubja, a PSV bajnoki találkozóját követően Hollandiából utazott Szenegálba... Zambia ugyan nem jutott ki az egyesült államokbeli vb-re, de 1994-ben ezüstérmes lett az Afrikai Nemzetek Kupáján!
2011
Nemcsak két sportesemény között, magán a sporteseményen is történhet tragédia – felidézzük a legnagyobb, a leghíresebb (kivétel nélkül futball-vonatkozású) stadionkatasztrófákat. Ebben az esetben azonban nem sportolók az áldozatok, hanem a lelátón helyet foglaló szimpatizánsok. A tragédiát kiváltó okok között pedig éppúgy fellelhető a lelátói erőszak, mint a túlzsúfoltság, a pánik, az építmény elavultsága vagy éppen az emberi felelőtlenség.
1902-ben huszonöten halnak meg, midőn a Skócia–Anglia válogatott meccsen a 20 ezer néző súlya alatt összeroskad a nyugati lelátó 12 magas faszerkezete az Ibrox Parkban. 1946-ban 33-an vesztik életüket a Bolton–Stoke FA-kupa-meccsen, amikor több ezren akarnak bejutni a már amúgy is túlzsúfolt lelátóra. 1964-ben több mint 300 szurkoló veszti életét, és félezer megsérül Limában a Peru–Argentína mérkőzésen a játékvezető ítélete miatti botrány, majd pánik nyomán. 1971. január 2-án 66 Rangers-szurkolót taposnak agyon a már távozó, de aztán hirtelen visszaforduló szurkolótársak a csapat egyenlítő gólja utáni tolongásban az Old Firmön. 1982-ben 340 ember hal meg a Szpartak Moszkva–Haarlem UEFA-kupa-találkozón a Lenin-stadion jeges, havas tribünjén kitört tolongásban.
1985-ben előbb Bradfordban (tűz, 56 halott), majd a Liverpool–Juventus BEK-döntőnek otthont adó brüsszeli Heysel-stadionban (verekedés, 39) történt tömeges halálos tragédia. Négy évvel később a sheffieldi Hillsborough-stadion egyik szektorában tapostak agyon és préseltek a kerítéshez 96 embert. 1992-ben tizenöt perccel a Bastia–OM Francia Kupa-elődöntő kezdési időpontja előtt összeroskadt Korzikán a Furiani-stadion mobil fémlelátója; tizenöten meghaltak. |