Kell-e légkondi Katarban?; Blatter és a „FIFA-család”

„NINCS SZÜKSÉG HŰTÉSRE A KATARI STADIONOKBAN"

John Barrow, a 2022-es katari foci-vb tervező csapatának egyik prominens tagja elmondta, véleménye szerint nem lesz szükség mesterséges hűtésre a stadionokban, anélkül is megoldható lenne, hogy a csapatok elviselhető körülmények között játszhassanak. Az ötlet már csak azért is kétes visszhangot kaphat, mert Katar győzelmének egyik kulcspontja volt, hogy ígéretet tett a légkondicionálás megoldására.

„A légkondi nagy méretekben egy vagyonba kerülne, és teljesen fenntarthatatlan. Szerintem van ennél okosabb megoldás is, és annyiban használnánk csak különböző hűtési technológiákat, amennyiben feltétlenül szükséges" – mondta Barrow.

„A probléma, hogy nem ritka az ötven fok sem, és a nap végén olyan, mint ha egy radiátoron ülne az ember. Az én célom, hogy természetes szellőzés illetve több okos trükk révén, úgy mint széltornyok beüzemelése, megoldjuk a feladatot. Szerintem így is elérhető egy olyan szint, ami már kielégítő a nézők számára" – tette hozzá a tervező, aki többek között a dohai Sports City Stadion megvalósításában is részt vesz.

Persze nem késett sokáig a 2022-es labdarúgó-vb szervezőbizottságának reakciója sem, az egyik szóvivő sietve leszögezte, hogy a korábbi pályázatban benyújtott összes vállalásukat, így a hűtéstechnikát is, fenntartják.

„A BARCELONA NEM ÜZLETI VÁLLALKOZÁS, HANEM ÉLETÉRZÉS"

Sandro Rosell, a Barcelona elnöke is felszólalt a konferencián, és beszédében hangsúlyozta, ők nem úgy működnek, mint egy üzleti vállalkozás, így a profitra sem hajtanak.

„A Barcelona nem üzleti vállalkozás, hanem életérzés. Nem is úgy irányítjuk, mint a gazdasági társaságot, ezért profitra sem törekszünk év végén. Több mint százéves múltra visszatekintő katalán klub vagyunk, amelynek tagjai vannak" – fejtette ki Rosell, aki kizárta annak a lehetőségét, hogy valaha is eladnák a Barcát magánbefektetőnek.

„Nekem kell vigyáznom a Barcelonára, és amíg én vagyok az elnök, erre soha nem kerülhet sor. Amikor otthagytam a bankszektort, és a klubhoz kerültem, volt szerencsém elutazni a csapattal Japánba, ahol láttam az ottani szurkolóinkban rejlő erőt. Hogy a Barca helyi kötődése probléma lenne? Gondoljanak csak Rafa Nadalra, akiben aztán igazán spanyol vér folyik, mégis nemzetközileg ismert, és talán többet van külföldön, mint amennyit otthon. A Barcelona is világmárka, amelyért szerte a világon milliók rajonganak" – tette hozzá az elnök, aki ugyanakkor azt is megerősítette, soha nem küldené pályára a csapatát ebédidőben, mint tette azt legutóbb a nagy rivális Real Madrid a kínai szurkolók kedvéért.

Rosell beszélt a spanyol csapatok rossz anyagi helyzetéről is, amin már rövid távon változtatni kell, de elgondolkodna a kevesebb első osztályú csapaton is.

„Az összes spanyol klubnál nagy tartozások vannak, amit csökkentenünk kell. Nem hiszem, hogy minden kisebb csapat túl tudja majd élni ezt az időszakot. Néhányan alsóbb osztályba süllyednek majd, vagy teljesen eltűnnek. Egyébként is soknak tartom a húszas létszámot, sokkal szívesebben látnék tizennyolc vagy még inkább tizenhat csapatot. Így sokkal versenyképesebbek lehetnénk. Másik megoldásra váró probléma a televíziós jogok értékesítése – talán mi vagyunk az egyetlenek, ahol ez klubonként történik. Ezen is el kellene gondolkodni a jövőben."

A DÉL-AMERIKAI FOCISTÁK TÖBBSÉGÉNEK JÁTÉKJOGA (RÉSZBEN) HARMADIK FÉL KEZÉBEN VAN

Marcos Motta, egy neves brazil ügyvédi iroda képviseletében arról beszélt, hogy új korszak kezdődhet a dél-amerikai labdarúgásban, ugyanis egyre több sztár tér vissza hazájába, valamint többeket sikerül otthon tartani. Ebben nagy szerepe van, hogy több klub is kezd felnőni európai versenytársai mellé, amiben a focisták harmadik fél által birtokolt játékjoga is szerepet játszik.

Utóbbi bevett forma Brazíliában, Motta szerint a tíz legjobb otthon játszó futballista játékjogát (részben) harmadik fél birtokolja – így van ez a nagy kedvenc Neymar esetében is. Bizonyára sokan emlékeznek arra, a téma először talán Carlos Tévez esetében került a középpontba, amikor az argentin támadó a West Hamtől a Manchester Unitedbe akart igazolni.

„A Tévez-ügy volt az első, hogy erről a formáról hallottak Angliában. Dél-Amerikában ez fontos a kluboknak, hiszen új piacot jelent. Csak akkor lehet káros, ha hatással van a játékra is" – mondta Motta, aki nagyon pozitívan látja a brazil labdarúgás következő tíz évét. Az ország gazdasága növekvő pályán van, egyre több klub képes megtartani tehetségeit, vagy éppen hazacsábítani a sztárokat. Előbbire Neymar közelmúltbeli szerződéshosszabbítása lehet a példa, míg utóbbira Luís Fabiano, Adriano vagy Ronaldinho visszatérése.

BLATTER ÉS A „FUTBALLCSALÁD"

Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke is felszólalt a konferencián, és természetesen nem kerülhette meg, hogy beszéljen a szervezet életét az utóbbi időben megkeserítő korrupciós vádakról.

„Nagyon komolyan veszem azt a feladatot, hogy felszámoljuk a korrupciót. De ehhez szükségem van az összes tag és az egész futballcsalád támogatására, már ha egyáltalán beszélhetünk még ilyenről. Nehezemre esik időről-időre családról beszélni, mert ez azt jelenti, hogy felelősek vagyunk egymásért. De tisztában kell lenni vele, hogy ott van a gonoszság a társadalomban, hívjuk éppen csalásnak, korrupciónak, rasszizmusnak, doppingnak, bundának vagy éppen fogadási csalásnak. Nekünk megvan a tervünk, merre akarunk haladni. Átláthatóvá kell tenni a működésünket, és be kell fejezni az éppen folyó vizsgálatokat, amely után egy megtisztult szervezet folytathatja majd a munkát. Itt az idő, hogy megmutassam, miért dolgozom harminchat éve a FIFA-ban!" – jelentette ki Blatter.