Német gólfesztivál, és ami mögötte van - nagy gólelemzés a brazíliai vb-ről

A 2010-es dél-afrikai világbajnokságon 145 gól született, Brazíliában viszont ennél jóval több, 171. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben átlagosan 2.27 találat született mérkőzésenként, Brazíliában viszont már 2.67, amire 1998 óta nem volt példa. Ez a jelentős különbség is lehetett az oka annak, hogy sokak szerint az idén jobb világbajnokságot láthattunk, mint négy évvel ezelőtt.

Ez természetesen a góltípusokban is megmutatkozik, hiszen amíg 2010-ben 115 gól született lövésből, 2014-ben már 132. Fejesekben nem figyelhető meg akkora különbség, mert arányaiban több gólt szereztek fejjel 2010-ben (pontosan 27-et), mint 2014-ben (31). Az idén öngólból is több jutott (5), mint négy évvel ezelőtt (2).

Rögzített helyzetből 2010-ben 44, 2014-ben viszont 52 gól született. Ide soroljuk a tizenegyesből, szabadrúgásból esett találatokat, valamint a közvetlenül szabadrúgás, szöglet, bedobás vagy kirúgás után esett gólokat, vagyis azokat, amelyek nem klasszikus értelemben vett akcióból születtek. Jól látható a növekedés, de csak a mennyiségben, merthogy arányaiban lényegében ugyanannyi találat született rögzített helyzetek után mindkét világbajnokságon.

Csökkent viszont a gólok átlagos távolsága, mert 2014-ben átlagban 9.5 méterről találtak be, 2010-ben viszont ez a szám 10.48 volt. Érdekesség, hogy Dél-Afrikában Ghána talált be átlagosan a legmesszebbről (16.8), Svájc pedig a legközelebbről (3), bár meg kell jegyezni, hogy ez volt a svájciak egyetlen gólja ezen a vb-n, vagyis átlagról beszélni költői túlzás. Brazíliában a „távolsági rekordot” Honduras állította fel 17 méterrel, fájdalom, a közép-amerikai ország több gólt nem is szerzett. Átlagban a legközelebbről Irán (2 méter) talált be, de már meg sem lepődünk, hogy a perzsáknak is ez volt az egyetlen góljuk. Az elődöntőbe jutott csapatok közül Argentína és Brazília egyaránt 13 m-es átlagot tud felmutatni, Németország ugyanakkor 8-at.

KONTRÁZNAK A CSAPATOK?

Biztosan szívesen kontráznának, de erre nem sok lehetőségük adódott. A 2010-es vb-n alig 10 csapat szállította a 14 kontragólt. Brazíliában már 14 együttes ellentámadásából 23 gól született. Dél-Afrikában Németország volt ebben a kategóriában a csúcs a maga 3 góljával, míg Brazíliában Belgium, Kolumbia és Hollandia 3-3 ellencsapását bánta aktuális ellenfelük. Németország ezúttal nem ebben a műfajban jeleskedett, hiszen egyetlen gólt sem szerzett klasszikus kontratámadásból. Hollandia viszont már az előző vb-n is ott volt az élmezőnyben, akkor 2, ezúttal pedig 3 góllal.

A kontragólt kapó csapatok nem mutatnak különösebb érdekességet, 2014-ben Elefántcsontpart és Svájc kettőt kapott, 2010-ben pedig Chile, Mexikó és Anglia szedett be 2-2 gólt kontratámadás után.

Sokat elárul a csapatokról az is, hogyan tudnak helyzeteket teremteni vagy gólt elérni a rögzített helyzetekből. Tizenegyesből Dél-Afrikában 9, Brazíliában 12 gól született, a 2014-es vb-n majdnem tökéletesen céloztak a büntetőrúgók, csak Karim Benzema tévesztett célt a 11 méteres mészpontról.

Az idén nem a szabadrúgások vébéjét láthattuk, hiszen David Luiz (Brazília), Dzemaili (Svájc) és Messi (Argentína) kivételével senki sem tudott gólt lőni szabadrúgásból, pedig volt a mezőnyben jó néhány nagyágyú (pl. C. Ronaldo, Pirlo), aki a klubszezonban rendszeresen rémisztgeti a kapusokat. Négy éve sem tobzódtunk persze, de akkor azért öt gólt is láthattunk szabadrúgásból.

Ha azonban azt gondolnánk, hogy akkor esetleg a szabadrúgás utáni beadások terén jobb a helyzet, akkor tévednénk. Merthogy Brazíliában szánalmasan kevés találat született szabadrúgás után, összesen 9. Ez a gólok alig több mint fél százaléka. Nem, mintha Dél-Afrikában sokkal több lett volna, mert a 12 szabadrúgás utáni találat sem volt túl sok. Érdekes ugyanakkor, hogy a legveszélyesebb szabadrúgások balról érkeznek, mert 2010-ben 7, 2014-ben pedig 6 gól született ezekből a lehetőségekből.

Szöglet után Dél-Afrikában 14 gól született, és akkor Argentína volt a legveszélyesebb, hiszen háromszor is betalált. 2014-ben jelentős növekedés észlelhető, hiszen 23 gólt szereztek szöglet után a csapatok. Argentína azonban csak egyszer köszönt be, az új ász Németország lett, amely négyszer is gólt tudott szerezni. Franciaország is büszke lehet a három góljára, míg az Egyesült Államok, Kolumbia, Hollandia, Mexikó és Brazília kétszer is gólt ért el szöglet után.

A szögletek „áldozatainak” élére 2014-ben Nigéria kívánkozik, hiszen három gólt is kapott szöglet után. Kétszer kapitulált Chile, Ghána, Portugália és Horvátország. 2010-ben sem volt sokkal jobb a védelme a szögleteknél Nigériának, hiszen akkor Dél-Koreával és Németországgal együtt két gólt kapott.

Bedobás után Dél-Afrikában csupán három gól született, 2014-ben viszont öt, érdekesség, hogy ebből Brazília kétszer is gólt kapott…

Gólstatisztikáink meghatározó részét képezik a gólok helyére, távolságára, idejére vonatkozó mutatók.

Az ötösön belülről 2010-ben Argentína szerezte a legtöbb gólt, hatot, a dél-amerikaiakat követte Hollandia és Németország 4-4 góllal. A helyzet annyit változott 2014-re, hogy az idén már négy gól is elég volt a csúcshoz Franciaországnak, de az ötösen belülről lőtt hármat Ecuador, Algéria, Brazília és Németország is.

A legtöbb gólt ebből a távolságból 2010-ben Dél-Korea kapta, pontosan 4-et. 2014-ben Uruguay, Chile, Svájc és Honduras is hármat szedett be az ötösön belülről.

A tizenhatoson (de nem az ötösön) belülről szerzett gólok mestere Dél-Afrikában és Brazíliában egyaránt Németország volt. 2010-ben 11 gólt szerzett innen a német csapat, aminek a közelébe sem jöttek az egyaránt 6-6 góllal végző spanyolok, brazilok és portugálok. 2014-ben még erre is rátettek egy lapáttal, 15 gólt szereztek ebből a távolságból. Az idén második lett ebben az összevetésben Hollandia a maga szintén nem kevés, 12 góljával, harmadik pedig Kolumbia 9-cel.

A legtöbbször Észak-Korea szenvedett a tizenhatoson belülről szerzett góloktól 2010-ben, és bizony az a 9 gól eléggé megviselte az ázsiai lelkeket. Ahogy nyilvánvalóan az a 12 dugó is, amelyet Brazília gyűjtött be 2014-ben, hiszen ennyi még gombócból is sok.

A tizenhatoson kívüli bombák 2010-ben szép számmal találtak utat a kapuba. 27 gólt számolhattunk össze, amelyből Hollandia és Uruguay egyaránt négyszer volt eredményes a távolból. 2014-ben drasztikusan csökkent a távoli gólok száma, holott gólból összességében több született. Brazíliában Argentínának és Brazíliának 3 gól is elég volt az első helyhez.

2010-ben Hollandia kapta a legtöbb távoli gólt, összesen hármat, de 2014-ben kettő volt a maximum a távolból, Horvátország, Irán és Ausztrália volt a szenvedő fél.

GÓLOK JOBBRÓL, BALRÓL, KÖZÉPRŐL

A gólok helyével kapcsolatban azt is érdemes megnézni, hogy a találat előtt hol futott az akció. A bal oldali akciókban 2010-ben Németország, Portugália és Hollandia vitte a prímet 3-3 góllal. 2014-ben annyit változott a helyzet, hogy Portugália és Hollandia mellé felzárkózott Horvátország és Belgium is, de 3 gólnál többet idén sem szereztek erről az oldalról. A jobb oldal viszont egyértelműen a németeké volt és maradt. 2010-ben és 2014-ben egyaránt 5-5 gólt szereztek, más ország a közelükbe se érhetett.

A középen futó támadások után szerzett gólok királya négy évvel ezelőtt Brazília volt 7 góllal, de nem sokkal maradt el tőle a 6 gólos Spanyolország, Argentína és Németország. 2014-ben azonban a 7 gólos Kolumbia elorozta a csúcsot a braziloktól (6).

Ha már felsoroltuk a gólt elérő csapatokat, nézzük meg azt is, melyik válogatottak kapták a legtöbb gólt balról, jobbról és középről.

2010-ben természetesen a vb pofozógépje, Észak-Korea kapta a legtöbb gólt balról, éppen ötöt. Brazíliában ennyi nem jutott egyetlen csapatnak sem, az Egyesült Államok és Algéria jobb oldali védelme kapitulált egyaránt háromszor. Jobbról Dél-Afrikában Ausztrália kapta a legtöbb gólt, érdekes, hogy erről az oldalról Észak-Korea egyetlen gólt sem kapott. Brazília azonban korántsem lehet büszke a jobb oldali támadás után beszedett 5 gólra. Ej, az a bal oldali védelem...

A középső támadások után a legtöbb gólt 2010-ben Észak-Korea kapta, hetet. Négyszer kellett kiszednie a hálóból a labdát Uruguaynak, Argentínának, az Egyesült Államoknak és Mexikónak is. Ehhez képest 2014-ben Ausztrália javíthatott volna a középső védelmén, ha tud, mert a 6 beszedett gól igen soknak tűnik. Középről mattolták négyszer Algériát, Dél-Koreát és Kamerunt is.

A csapatstatisztikák végén nézzük, hogy időben hogyan oszlanak meg a gólok. A meccsek első 15 percében a 2014-ben Argentína és Németország vitte a prímet, hiszen három gólt is szerzett az első negyedórában. Már 2010-ben is a németek voltak a legjobbak a maguk két góljával. Az első negyedóra védekezése viszont 2010-ben az Egyesült Államoknál hagyta maga után a legtöbb kívánnivalót, mert a jenkik akkor 3 gólt is beszedtek ebben az időszakban. 2014-ben annyiban változott a helyzet, hogy Brazíliát kellett a szőnyeg szélére állítani a három kapott góljáért.

A második negyedórában (16–30) a 2010-ben és 2014-ben is Németország szerezte a legtöbb gólt. Dél-Afrikában hármat, Brazíliában négyet. Az utóbbi adat is felelős azért, hogy a brazilok kapták a legtöbb gólt (6) ebben az időszakban 2014-ben, hiszen a 7–1-es vereség góljainak java éppen ekkor esett. 2010-ben öt csapat is két gólt kapott a második negyedórában (Ausztrália, Dánia, Észak-Korea, Szlovákia, Uruguay).

Az első félidő utolsó negyedórájában (31–45) az afrikai világbajnokságon három csapat is két gólt szerzett, ennél több gól nem jutott (Argentína, Brazília, Uruguay). 2014-ben viszont csak két csapatnak jutott két gól (Chile, Franciaország). Amúgy is ez volt 2014 leggólszegényebb időszaka, összesen 18 góllal. Ha az „áldozati bárányokat” figyeljük, akkor viszont érdekes, hogy Dél-Afrikában Chile és Kamerun egyaránt három gólt kapott az első félidő utolsó negyedórájában, Brazíliában pedig Honduras védelmére szorult volna rá egy kis odafigyelés, hogy ne kapjon szintén három gólt.

A szünet utáni időszakban (46–60) 2010-ben három gól volt a legtöbb, amelyet egy csapat szerzett (Brazília, Hollandia, Portugália), 2014-ben viszont Costa Rica és Kolumbia ért el ugyanennyit. Már meg sem lepődünk, hogy 2010-ben Észak-Korea kapta a legtöbb gólt ebben az időszakban is (4). Brazíliában három kapott góllal lehetett ennek a listának az élére ugrani. Uruguay bánkódhatott a leginkább.

A második félidő második negyedórája (61–75) is tartogatott gólokat szép számmal. Dél-Afrikában ennek az időszaknak a legnagyobb góltermelői a németek voltak 6 góllal, Brazíliában viszont ehhez a dicsőséghez négy találat is elég volt. Ez Elefántcsontpart nevéhez fűződik. 2010-ben még két csapat (Argentína és Uruguay) kapott három gólt ebben az időszakban, 2014-ben viszont már három is (Honduras, Horvátország, Kamerun).

A meccs hajrájában, az utolsó negyedórában (76–90) gyakran pörögnek fel az események. 2010-ben az argentinok voltak a legjobbak, négy góllal, 2014-ben pedig három gárda is három gólt szerzett (Belgium, Hollandia és Kolumbia). A legtöbb gólt ebben az időszakban természetesen Észak-Korea kapta 2010-ben, éppen négyet, a brazíliai tornán azonban hat csapat is két kapott góllal zárt.

Érdekes még, hogy a rendes játékidő túlórájában Hollandia 3 gólt is szerzett 2014-ben, Uruguay pedig két góllal is a legjobb tudott lenni 2010-ben.

SZEMEZGETÉS AZ EGYÉNI STATISZTIKÁKBÓL

A 2014-es világbajnokság InStat-statisztikáiban már bemutattuk a legfontosabb értékeket, most abból szemezgetünk, ami a korábbi összeállításunkból kimaradt.

Gólpasszokban a 2010-es vb-n már három gólt érő átadással a csúcsra lehetett jutni. Kaká, Kuyt, Schweinsteiger, Müller és Özil egyaránt három gólpasszt osztott ki. A 2014-es világbajnokságon a „gólpasszkirálynak” már nem kellett osztoznia másokkal a dicsőségben, hiszen a kolumbiai Juan Cuadrado négy gólpassza remek teljesítmény. Sokat köszönhet neki James Rodríguez, aki háromszor is az ő átadását váltotta gólra. (Némely statisztikákban Toni Kroost is négy gólpasszal tüntetik fel, neki számolva a német–portugál meccs harmadik góljánál is az asszisztot, ám ennél a találatnál végül Bruno Alvesről pattant a labda a gólt szerző Thomas Müllerhez – a szerk.)

A kapusok között a legtöbb védés 2014-ben Tim Howard nevéhez fűződik (27), második Neuer (24), a harmadik Enyeama lett. A legtöbb gólt Júlio César kapta, 14-et. Ezt persze a brazilok nem tették zsebre. Ezen a listán második lett az ausztrál Ryan Matthew és a kameruni Charles Itandje, mindketten kilenc gólt kaptak.

A 2010-es vb-n „természetesen” az észak-koreai kapus, Ri Mjong Guk kapta a legtöbb gólt, 12-t. Őt követte a dél-koreai kapuvédő, Dzsung Szung Rjong és az uruguayi Muslera 8-8 kapott góllal.