Ibrahimovic 1981. október 3-án, a svédországi Malmőben látta meg a napvilágot, és hatévesen kezdett el a futballal foglalkozni. Első csapata az FBK Balkan volt, ahonnan 1995-ben a Malmö FF akadémiájára került. Itt négy esztendőt töltött el, 1999-ben, 18 évesen felhívták a klub felnőttcsapatába.
Nem sokáig maradt szülőhazájában, 2001-ben a holland Ajaxhoz ment, amely hatmillió fontot fizetett ki a játékjogáért. Itt aztán hamar sztár lett belőle, csodagóljaitól volt hangos a világ, és a trófeákat is szép számmal nyerte az együttessel. Nem csoda hát, hogy 2004-ben felfigyelt rá az olasz Juventus, amely körülbelül tizenkét millió fontot fizetett érte – dupla annyit, mint amennyiért az Ajax megszerezte Ibrahimovicot.
A torinóiaknál csupán két évet töltött el: hiába nyert kétszer is Serie A-t, Ibra 2006-ban, a klub körül kirobbant Calciopoli korrupciós botrány után a távozás mezejére lépett (nem követte a Juvét a Serie B-be), és a rivális Internazionaléhoz szerződött. Öt trófeát is begyűjtött, és a gólszerzésben is jeleskedett, 117 tétmeccsen 66 gólt szerzett, ráadásul 31 gólpasszt is kiosztott. A 2008–2009-es szezonban 25-ször talált be az ellenfelek kapujába, amivel gólkirály lett az olasz élvonalban, az országban az év játékosának választották, az UEFA beválogatta az év csapatába is.
Az ekkor még mindig csak 27 esztendős támadó ezek után úgy döntött, hogy átigazol a Pep Guardiola irányította, világ legjobbjaként számon tartott Barcelonához. Játékjogáért a katalánok körülbelül 50 millió fontot, vagyis 63 millió eurót fizettek ki.
Ibrahimovic azonban sosem volt könnyű természetű labdarúgó, és Guardiola személyében megtalálta azt a vezetőedzőt, aki nem szerette a svéd szókimondó stílusát. Noha Spanyolországban is sorra nyerte a trófeákat, sérülései miatt az akkor már klasszisnak számító csatár csupán 46 mérkőzésen lépett pályára. Ezeken hiába szerzett 22 gólt, Guardiolával nem javult a viszony, sőt, csak rosszabb lett, ennek következtében Ibra először csak kölcsönbe, majd a következő kiírásban már végleg a Milanhoz távozott. Mondanunk sem kell, hogy visszatérve a Serie A-ba a 195 centiméter magas óriás remekelt, rögtön első évében a piros-feketékkel bajnokságot nyert, míg a második idényében 32 bajnoki összecsapáson 28-szor volt eredményes, amellyel újra olasz gólkirály lett.
Silvio Berlusconi, a Milan elnöke némileg meglepetésre 2012-ben túladott a támadón, aki Thiago Silvával egyetemben aláírt a Paris Saint-Germainhez. Ibra jelenleg is a PSG játékosa, mutatói egészen brutálisak – 136 találkozón 108 szerzett gól, valamint 47 assziszt. Első idényében harmincszor talált be az ellenfelek kapujába, a másodikban 26-szor, de még a harmadikban is 19-szer ünnepelhetett, tegyük is hozzá gyorsan, hogy sérülés miatt mindezt 24 meccsen tehette meg.
Eddigi profi pályafutása alatt a svéd „terminátor” hét klubot fogyasztott el. A csapatokkal nyert serlegeit, és egyéni elismeréseit felsorolni is nehéz. A 34 esztendős klasszis eddig 27 trófeát zsebelt be – igaz, a Bajnokok Ligáját sosem sikerült még megnyernie. Rengeteg gólja élményszámba megy, 2013-ban például Puskás-díjat nyert. 2012-ben Aranycipős lett, az UEFA négyszer beválasztotta az év csapatába, Svédországban négyszer szavazták meg az Év Férfi Sportolójának.
Ibrahimovic a svéd nemzeti tizenegy kulcsembere. 2001-ben mutatkozott be címeres mezben, azóta 107 nemzetközi meccsen 57-szer köszönt be.
Ő az, aki egoista jelleme miatt világszerte rendkívül megosztó személyiség, ám ennek ellenére szinte mindenki elismeri, hogy Ibra zseni, akit jelenleg is a legjobb futballisták között tartanak számon.
TOP 10: Zlatan Ibrahimovic legszebb góljai
Zlatan Ibrahimovic legszebb góljai és cselei