Blatter utódját választja meg a botrányoktól megrendült FIFA

2015. május 27. – A FIFA zürichi tisztújító kongresszusának kezdete előtt egy nappal a svájci rendőrség – az amerikai hatóságok kérésére – a sportszervezet hét magas rangú tisztségviselőjét, köztük két alelnökét letartóztatta. Összesen 14 embert vádoltak meg azzal, hogy zsarolásra, csalásra és pénzmosásra épülő rendszert működtettek több mint két évtizeden keresztül, s ezzel 150 millió dollárra tettek szert. Ezzel egy időben jelentette be a svájci ügyészség, hogy büntetőeljárást indított a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari világbajnokság odaítélése kapcsán hűtlen kezelés és pénzmosás gyanújával.

2015. május 29. – A kongresszuson a FIFA elnöki tisztét 1998 óta betöltő 79 éves, svájci Joseph (Sepp) Blattert a történtek ellenére újraválasztották, kihívója, Ali bin al-Huszein jordániai herceg az első forduló után visszalépett. Blatter a botránnyal kapcsolatban azt mondta: nem vállalhat felelősséget minden egyes személy tetteiért, a megválasztása után adott interjúban pedig politikai megfontolásokkal és sportpolitikai sérelmekkel magyarázta „a FIFA vezetése elleni támadást”.

2015. június 2. – A kritikák kereszttüzébe került Blatter bejelentette: nem tölti ki ötödik négyéves ciklusát a FIFA élén, s kezdeményezte, hogy utódját rendkívüli kongresszuson válasszák meg, ennek időpontját 2016. február 26-ára tűzték ki.

2015. július 29. – A játékosként háromszoros Aranylabdás Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke, a FIFA alelnöke bejelentette indulását a FIFA elnöki posztjáért.

2015. augusztus 7. – A FIFA belső vizsgálatot indított a korrupciós vádak kapcsán.

2015. szeptember 25. – A svájci rendőrség korrupció gyanújával hallgatta ki Blattert, akit hűtlen kezeléssel, továbbá azzal gyanúsítanak, hogy a FIFA érdekeivel ellentétes szerződést kötött a világbajnokságok televíziós jogairól. Néhány nappal később eljárás indult az addig az elnökválasztás legnagyobb esélyesének számító Platini ellen is, aki 2011 februárjában Blattertől kétmillió svájci frankot kapott a FIFA alapjaiból egy „1999 januárja és 2002 júniusa között elvégzett munka” címén. A kifizetésről írásos szerződés nem született, mindkét sportvezető szóbeli megállapodásra hivatkozott.

2015. október 2. – A FIFA legnagyobb szponzorai közös közleményben szólították fel Blattert az azonnali távozásra.

2015. október 8. – A FIFA etikai bizottsága 90 napra felfüggesztette tisztségéből Blattert és Platinit, míg a FIFA elnökségére szintén pályázó dél-koreai Csung Mong Jun hatéves eltiltást kapott, mert megszegte a FIFA etikai kódexét. A FIFA vezetését a rangidős alelnök, a kameruni Issa Hayatou, az UEFA vezetését a spanyol Ángel María Villar vette át.

2015. november 12. – A FIFA hét pályázó közül Ali bin al-Huszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagja, az olasz Gianni Infantino, az UEFA főtitkára, a francia Jérome Champagne, a FIFA korábbi főtitkárhelyettese, a bahreini Szalman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk, az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) elnöke és Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember jelentkezését hagyta jóvá. A libériai Musa Bility jelentkezését nem fogadták el, a felfüggesztése ellen fellebbező Platini pályázatával nem
foglalkozhattak.

2015. november 18. – A FIFA fellebbviteli bizottsága elutasította Blatter és Platini beadványait. A felfüggesztés érvényben maradt, így Platini esetében nem végezhették el a FIFA-elnökjelöltséghez szükséges feddhetetlenségi vizsgálatot.

2015. november 23. – A FIFA etikai bizottsága befejezte a nyomozást a két felfüggesztett sportvezető ügyében és szankcionálásukat kérte.

2015. december 3. – A korrupciós botránnyal összefüggésben Zürichben a FIFA újabb két alelnökét tartóztatták le, s tucatnyinál több ember ellen emeltek vádat. Ugyanezen a napon a FIFA végrehajtó bizottsága jóváhagyta a megtisztulást célzó reformcsomagot, többek között korlátozva a magas rangú vezetők számát, csökkentve a végrehajtó bizottság hatáskörét, továbbá növelve a nők jelenlétét. A csomagot a februárban összeülő kongresszusnak kell jóváhagynia.

2015. december 21. – A FIFA etikai bizottsága összeférhetetlenség és hűtlen kezelés miatt nyolc évre eltiltotta a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől Blattert és Platinit. Mindketten bejelentették, hogy a FIFA fellebbviteli testületéhez, ennek elutasító döntése esetén a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS), és ha szükséges, polgári bírósághoz fordulnak.

2016. január 7. – Michel Platini bejelentette, hogy az idő rövidsége miatt visszalép a FIFA-elnökjelöltségtől.

2016. február 24. – A FIFA fellebbviteli bizottsága Blatter és Platini fellebbezését is elutasította, de – a sportágban elvégzett munkájukra tekintettel – eltiltásuk időtartamát hat évre csökkentette.

AZ ELNÖKJELÖLTEK
Ali bin al-Husszein (40 éves, Jordánia): Tavaly májusban a jordán herceg Joseph Blatter egyetlen kihívója volt a FIFA elnökválasztásán, de súlyos vereséget szenvedett (73:133). A szervezet korábbi alelnökének támogatottsága ezúttal talán még kisebb, Európára már nem számíthat, és az ázsiai
konföderációi tagjainak többsége is inkább a kontinens másik jelöltjét pártolja. Ezzel együtt a legjobb jelöltnek tartja magát, mert mint mondja: ő garancia a vezetési kultúra megváltoztatására. A Sandhurst Királyi Katonai Akadémián végzett és hazájában ő vezeti a Biztonságpolitikai és Válságkezelő Központot.

Jérome Champagne (57 éves, Franciaország): A párizsi politológus három földrészen végzett diplomáciai munkát. Ismeri a globális összefüggéseket és a FIFA rendszerének részleteit. Az 1998-as világbajnokság szervezőbizottsági tagsága után különböző posztokat töltött be a nemzetközi szövetségben, majd főtitkárhelyettes lett. Évekig Blatter tanácsadója volt, s nem is tartozik a volt elnök kritikusai közé. „Tíz-húsz év múlva majd megvizsgálják, mit csinált Blatter a FIFA-ból. Biztos vagyok benne, hogy akkor sokkal jobb lesz a megítélése, mint manapság” – fogalmazott. A szakértők szerint amilyen széles a kapcsolati hálója, olyan kicsi az esélye az elnökválasztáson.

Gianni Infantino (45 éves, Svájc): Olasz bevándorlók gyermeke, aki intelligenciájának és ambíciójának köszönhetően bedolgozta magát a nemzetközi sportmenedzsmentbe. Az időközben eltiltott elnök, Michael Platini árnyékában 2009-től főtitkárként vezette az európai szövetséget. Ügyvéd, négy gyermek édesapja. Több éves tapasztalattal rendelkezik a klublicencek területén, és nagyon megbízhatónak tartják. Az európai és a dél-amerikai szövetségek őt tartják a tökéletes jelöltnek, a reformcsomag megvalósítójának.

Szalman Bin Ibrahim al-Kalifa sejk (50 éves, Bahrein): A FIFA 112 éves történetének eddig nyolc elnöke volt, 87.5 százalékban európaiak – az egyetlen kivételt a brazil Joao Havelange jelentette. Ezt a hegemóniát törné most meg a sejk, az ázsiai szövetség elnöke, akit az ázsiai tagszövetségek többsége támogat, és befolyásos pártolói is vannak. Politikai szerepvállalása miatt ugyanakkor több emberi jogi szervezet és európai politikus nem tartja alkalmasnak az elnöki posztra az ingatlanmogult.

Tokyo Sexwale (62 éves, Dél-Afrika): Miután hamar felismerte, hogy a FIFA-küldöttek többsége más jelölteket támogat, ő a „közvetítő, szövetséges” szerepet vállalta fel. Joseph Blatter és Franz Beckenbauer támogatását bírja, korábban harcolt az apartheidrendszer ellen, és Nelson Mandelához hasonlóan bebörtönözték. Jelenleg a Dél-afrikai Köztársaság egyik leggazdagabb üzletembere – korábbi rabtársai szerint azonban törvénytelen eszközökkel szerezte a vagyonát.