A CIES legutóbb a nevelőklubokra tért ki, amiből kiderült, hogy a topligákban a Real Madrid, az európai élvonalakban az Ajax viszi a prímet.A CIES legutóbb a nevelőklubokra tért ki, amiből kiderült, hogy a topligákban a Real Madrid, az európai élvonalakban az Ajax viszi a prímet.
Ezúttal az európai ligák trendjeivel foglalkozott a szervezet. A 31 európai élvonalban 466 csapat 11 395 játékosa szerepel – indít a CIES a bevezetésében.
A kutatás elsőként a saját nevelésű játékosok arányát vizsgálja meg.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) definíciója szerint akkor számít egy klub egy játékos nevelőklubjának, ha a játékos legalább három évet a csapatnál töltött 15 és 21 éves kora között.
A listán azokat a játékosokat vették figyelembe, akik a szezonban október 1-ig pályára léptek, vagy az előző két idényükben egyaránt játszottak – ez alól kivételt képeznek a második és harmadik számú kapusok, akiket ennek ellenére beleszámoltak.
2009 óta negatív trend tapasztalható a saját nevelésű játékosok arányában, míg hét éve még 23 százalék volt ez a szám, 2016-ra 19.2 százalékra csökkent.
Ami a ligákat illeti, a szlovák csapatok támaszkodnak leginkább a saját nevelésű játékosokra, ott 31.5 százalék ezen játékosok aránya – az NB I a középmezőnyben van a 22.8 százalékos aránnyal, az ellentétes végletet a törökök (6.9%) és a portugálok, valamint a ciprusiak (9.6%) jelentik.
Azon játékosok, akik másik országban szerepelnek ahhoz képest, ahol elkezdtek játszani, már jóval nagyobb arányban vannak jelen a csapatoknál. 2009-ben még csak 34.8 százalék volt a légiósok aránya, mára ez 38.7 százalékra nőtt, így több mint kétszer annyian vannak, mint a saját nevelésűek.
A ligák összevetésében az előzőek függvényében nem meglepően kiemelkednek a ciprusiak (65.4%) és a törökök (62%), az NB I-ben kifejezetten alacsonynak mondható, 27.9 százalékos ez a mutató, ennél csupán hét liga áll kisebb számmal.
Az év közbeni játékosigazolások száma 9.1-es átlagról 10.7-re nőtt, ebben a portugálok járnak az élen, 14.2-del.