Ízelítő az interjúból:
– Ha csak egyet választhatnál, mi lenne az: egy milánói rangadó vagy az el Clásico?
Christian Brown, Facebook
– Nem tudnék választani. Láttam a Chelsea–Arsenalt a Stamford Bridge-en az előző idényben, de az semmi sem volt a Milan–Interhez vagy a Real–Barcához képest. Ezek a meccsek más világot képviselnek. A Bilbao elleni találkozókban is sok erő volt, de nem voltak olyanok, mint a Barca elleniek. És az Inter–Juventust is meg kell említenem. A légkör, ami a tömegből áramlik ezeken a mérkőzéseken, nem hasonlítható semmihez, és a pályán is hatással van rád. Ez tényleg így van.
– Ki volt a legjobb, aki ellen valaha is játszottál?
Keith Donaldson, Kirkcaldy
– Ronaldo. Ő egy másik bolygóról érkezett közénk. Láttam őt Hollandiában, amikor még nem voltak fizikai problémái, és „fénysebességgel” futott. Utána többször találkoztam vele akkor, amikor már a teste nem sok örömet okozott neki. De még akkor is tízszer gyorsabban fogta fel, mi történik a pályán, mint mások. Sajnos a modern futballban, ha testi problémákkal küzdesz, még a kivételes tehetség sem elég.
– Te voltál az első, aki három különböző klubbal nyert Bajnokok Ligáját, összesen négyszer. Melyik ezek közül a legkedvesebb?
Rob G, Twitter
– Ha négy „gyermeked” van, nehéz eldönteni, melyiket szereted a legjobban. Az Ajaxnál hatan vagy heten jöttünk fel az ificsapatból, köztük Kluivert, Bogarde és Davids, így ahhoz a trófeához különösen kötődöm. De a madridi is erős alakulat volt: Karembeu, Panucci, Mijatovics. És ott van a Milan is. Ráadásul az az igazán szép a győzelemben, hogy az érzelmeknek olyan kitörését hozza, ami minden korlátot át tud törni.
A teljes interjú elolvasható a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!