Koronavírus: Lang Ádám tableteket vásárolt a rászorulóknak

– Honnan jött az ötlet?
– Március közepén, amikor az országok intézkedései alapján már látszott, mennyire súlyos a járvány okozta helyzet, megfogalmazódott bennem, hogy szerepet vállalok a segítségnyújtásban – válaszolta lapunknak Lang Ádám, a magyar válogatott és az Omonia Nicosia 27 esztendős hátvédje, aki a múlt héten egymillió forint értékben 15 táblagépet adományozott hátrányos helyzetű veszprémi, illetve győri családoknak, ezzel is segítve a magyarországi távoktatást. – Sokat törtem a fejem, de igazán nyerő ötlet nem jutott eszembe. Aztán amikor a Szalai Ádám kezdeményezésére létrehozott csevegőcsoportban arról beszéltünk, az élet mely területein segíthetnénk, a felsorolt ötletek közül Sallai Roland javaslata ragadott meg, aki a távoktatást említette. A kórházaknak most minden támogatásra szükségük van, számos felajánlás érkezik az intézményekhez, de Roli üzenete után hirtelen rádöbbentem, akadnak olyan családok, amelyek nem engedhetik meg maguknak a luxust, hogy okostelefont vagy ahhoz hasonló elektronikai készülékeket vásároljanak, ezért a gyerekek hátrányba kerülhetnek a tanulásban.

– Mennyi szervezést igényelt az adományozás?
– Veszprémben születtem, a mai napig jóban vagyok az egyik ottani sportbár tulajdonosával, Varju Veronikával. Korábban segített hasonló kezdeményezéseknél, évente kétszer a ruháimat is szortírozom, a használt, de jó állapotban lévő darabokból két zsák mindig megtelik. Ezeket többször segített már eljuttatni a rászoruló családokhoz, és a mostani adományozásnál is rengeteg terhet levett a vállamról, a párjával együtt a szervezésben és a táblagépek kiszállításában sokat segített. Míg Győrben az egyik tanár ismerősöm osztályába juttattam el a tableteket.

– Az említett sportbár közösségi oldalán az állt, hogy eleinte kérte neve elhallgatását a jótékonysági akció kapcsán. Miért?
– Mert nem a nevemet tartottam fontosnak, hanem a segítségnyújtást. Örülök, ha a külvilág számára pozitív üzenete van az ilyen gesztusoknak, de sohasem szerettem előtérben lenni. Nem keresem a szereplés lehetőségét.

– Azt tudja már, mikor rúghat ismét labdába?
– Az interneten mindenki követi a híreket, a klubunk folyamatosan tartja a kapcsolatot a Ciprusi Labdarúgó-szövetséggel, de úgy látom, amíg a kijárási korlátozást nem oldják fel, aligha kapunk érdemi információt. Amint változik a helyzet, az illetékes szervezetek tagjai összedugják a fejüket, elemzik, mennyire súlyos a helyzet, és a fejlemények függvényében döntenek. Jelen állás szerint május elején folytatnánk a bajnokságot, de még minden bizonytalan.

– Belgiumban lefújták a küzdelmeket, és az utolsó megtartott forduló utáni sorrendet tekintik végeredménynek. A ciprusi élvonalban az ön klubja a listavezető – mit szólna, ha a belgához hasonló megoldás születne?
– Minden országban más a helyzet, nyilván mindenhol a saját lehetőségeikhez mérten igyekeznek a legjobb megoldást választani, de Cipruson egyelőre nem annyira súlyosak a járvány következményei, mint az európai országok többségében. Ezért azt mondom, nem érezném igazságosnak, ha most véget érne a bajnokság. Szerintem a miénk a legerősebb csapat az első osztályban, a tabella is ezt mutatja, de kilenc forduló még hátravan, sok minden történhet. A saját kezünkben van a sorsunk, ha a hátralévő meccseinket megnyerjük, bajnokok leszünk. Ám nem lehetne felhőtlen az öröm, ha úgy nyernénk aranyérmet, hogy az utolsó kilenc meccset nem játsszuk le. Tiszta, fair küzdelemben sokkal édesebb lenne a siker, szerintem erről a csapatok többsége ugyanígy vélekedik.

– Egyre több sportágban hallani a véleményt, hogy másfél-két hónapos szünet után jelentősen megnőne a sérülésveszély, ha folytatnák a bajnokságot. Erről mit gondol?
– Az biztos, hogy az egyéni edzéstervekben szereplő gyakorlatsorok másfajta mozgást igényelnek, más izomcsoportokat dolgoztatnak meg, mint a labdás edzések vagy a meccshelyzetek. Az otthoni programban értelemszerűen nincsenek labdás gyakorlatok, párharcok, kitámasztások, úgyhogy nyilván van igazság a felvetésben, ugyanakkor a sérülés mindig benne van a sportban, elég egyetlen óvatlan mozdulat. Ha odafigyelünk az erősítésre, a nyújtásra és a megfelelő regenerációra, jelentősen csökkenthetjük az izomsérülés veszélyét.

– Belegondolt abba, hogy egy hónappal ezelőtt még azt hittük, mostanság a Nemzetek Ligája-rájátszásáról és az Európa-bajnoki részvételről beszélgetünk?
– Amikor kiderült, hogy elhalasztják a Bulgária elleni meccset, elkönyveltem magamban, elmarad a mérkőzés, amelyre hónapok óta vártunk. Aztán amikor a múlt héten leültem a számítógép elé, több portál is eszembe juttatta, hogy egészen máshol járhatnánk. Máshogy alakult, a normál hétköznapoknak egy időre búcsút mondtunk, most a járvány a legnagyobb ellenfél.