Légiósok: Hiányzik a régi életünk – Holman Dávid

– Péntekre visszatért az áram?
– Szerencsére már csütörtök estére orvosolták a problémát – felelte lapunknak Holman Dávid, a Slovan Bratislava 27 esztendős, ötszörös válogatott középpályása. – Aznap nagyjából fél egy körül a környék többi háztömbjében és a mi lakásunkban is elment az áram. Kicsit izgultunk, mi lesz a hűtőben tartott húsokkal és más élelmiszerrel, de szerencsére öt óra alatt minden helyreállt, semmi sem romlott meg.

– Ezt az apró incidenst leszámítva minden rendben?
– Szerencsére a családtagjaim, a szeretteim tünetmentesek, és én is az vagyok, de a mostani időszak senkinek sem könnyű. Labdarúgóként nem tehetünk mást, egyelőre mindannyian otthon készülünk a klubtól kapott futó- és erősítő gyakorlatokból álló edzésprogram alapján, még nem tudni, mikor kezdhetjük el a közös tréningeket. Hiányzik a labda, de a legfontosabb, hogy betartsuk a szabályokat. Szlovákiában eddig jól kezelik a helyzetet, alacsony a fertőzöttek száma, az emberek rendkívül fegyelmezettek. Az egyik csapattársam mesélte, néhány hete maszk és kesztyű nélkül ugrott be az egyik üzletbe vásárolni, az emberek valósággal megrohanták, számonkérték, miért nem visel maszkot.

– Mire elég az otthoni edzésprogram?
– Az erőnlétünket szinten tartja, de a párharcokat, a labdás gyakorlatokat, a meccshelyzeteket semmi sem pótolhatja. Ráadásul futballisták vagyunk, nem atléták, a futás önmagában nem tesz boldoggá minket. Hiányzik a régi életünk, ám ezzel vélhetően mindenki így van.

– A Slovan tízpontos előnnyel vezeti a bajnokságot. Mit szólna, ha nem rendeznék meg a hátralévő fordulókat, és együttesüket tekintenék bajnoknak?
– Annak örülnék a legjobban, ha lejátszhatnánk a hátralévő meccseket. Szeretnénk úgy megnyerni a bajnokságot, hogy utána azt érezzük, elvégeztük a munkát, megdolgoztunk az aranyéremért. Arról nem is beszélve, hogy egyetlen futballista sem kívánja szurkolók nélkül ünnepelni a bajnoki elsőséget.

– Ha folytatják a küzdelmeket, gyakorlatilag új bajnokság kezdődik? Júniusban aligha lesz bármi jelentősége a márciusi formának...
– Nehéz kérdés, egyelőre nem tudni, hogyan tudnánk felkészülni a folytatásra. Szerintem az első tétmeccs előtt legalább két hetet együtt kellene közösen gyakorolni, legalább egy minialapozást végigcsinálni. Fogalmam sincs, hogyan teljesítenénk, ha ilyen hosszú szünet után egyszer csak felküldenének minket a pályára azzal, hogy játsszunk. Ilyenkor nyilván a sérülésveszély is megnő, de még egyszer hangsúlyozom, nem az én feladatom eldönteni, mi a legjobb forgatókönyv.

– A Slovannál is csökkentették a játékosok fizetését?
– Folyamatosan kapcsolatban vagyunk az egyesület elnökével, a klub azt kérte, hogy a részletekről ne beszéljünk a nyilvánosság előtt.

– A tabella mostani állása reális képet mutat az erőviszonyokról?
– Aki figyeli a szlovák futballt, évek óta láthatja, mennyire erős csapattá vált a Slovan. Nem véletlen, hogy az ősszel az Európa-ligában egy ideig vezettük a csoportunkat. Sok meccs volt még hátra, de szerintem egy lépéssel a vetélytársak előtt jártunk.

– Mondhatjuk, hogy a legrosszabbkor jött a szünet? Stabil kezdőnek számított az ősszel az El-csoportkörben szereplő együttesben, a bajnoki cím legnagyobb esélyesei voltak, a válogatottal pedig az Európa-bajnoki részvételért küzdött volna.
– Valóban pályafutásom egyik legjobb idénye szakadt félbe, rengeteget dolgoztunk azért, hogy idáig eljussunk, ugyanakkor valamennyiünk élete megváltozott. Március elején senki sem így tervezte a folytatást.