A Magyar Labdarúgó-szövetség, amióta Csányi Sándor a szervezet elnöke, minden korábbi időszaknál nagyobb figyelmet fordít a női labdarúgásra. Jelentősen nőtt az igazolt játékosok száma, a hazai bajnokságnak külön névadószponzora van, rendeztek nálunk női Bajnokok Ligája-döntőt, az elmúlt években több magyar játékos is külföldre tudott szerződni, illetve a Wolfsburgban szereplő Jakabfi Zsanett személyében van egy kétszeres Bajnokok Ligája-győztes játékosunk is. Továbbá nemrég kinevezték női válogatottunk első külföldi szövetségi kapitányát, a német Margret Kratzot.kinevezték női válogatottunk első külföldi szövetségi kapitányát, a német Margret Kratzot.
Mindezekkel együtt, az elmúlt években a válogatott sikertelenségei azért azt is mutatták, női labdarúgásban még mindig sokkal nagyobbra nyílik az olló a magyar csapat és az európai elit között, mint a férfiaknál. Elég csak arra gondolni, hogy Marco Rossi válogatottja az Eb-selejtezők során a vb-ezüstérmes horvátokat és az Eb-n négy közé jutott walesieket is megverte, miközben a hölgyek a legutóbbi Eb-selejtező-sorozatban két meccsen 13 gólt kaptak a vb-3. Svédországtól (idegenben 8–0-ra, itthon 5–0-ra kapott ki a magyar együttes), de például a még csak európai élcsapatnak sem számító Izlandtól is oda-vissza kikaptak a mieink (itthon 1–0-ra, idegenben 4–1-re). Azt is elmondhatjuk, hogy egyetlen másik labdajátékban sincs ekkora különbség a magyar férfiválogatott, illetve a női nemzeti csapatunk között.
Ugyanakkor van egy olyan különleges erőforrás a női labdarúgásunkban, amire az új szövetségi kapitány, Margret Kratz hívta fel a figyelmet egy minapi interjúban.
„Van rálátásom a magyar női futballra, tehetségből nincs hiány, sőt! Utánanéztem, kilencven húszéves vagy annál fiatalabb játékos van az első osztályban, Európában ez egyedülálló. Magyarországon is nagy potenciál rejlik a női labdarúgásban, ki kell építenünk azt a struktúrát, amellyel támogathatjuk a lányok fejlődését” – fogalmazott az új szövetségi kapitány. Ez a statisztika pedig azt mutatja, megvan az a háttér, megvannak azok a fiatal játékosok, akikre támaszkodva lépésről lépésre fokozatosan fejlődhet a magyar női futball, ha a sok tehetséget egyre magasabb szintre sikerül eljuttatni.
Az már eleve egy nagy lépés, hogy az elmúlt években egyre több játékosunk jutott el a kétszeres női világbajnok hazájába, Németországba, illetve a német Bundesligába. Csiszár Henrietta és Zeller Dóra mellett Turányi Lilla (Bayer Leverkusen), Tóth Gabriella (Werder Bremen) és az említett Jakabfi Zsanett is Németországban játszik, míg Süle Dóra és Kovács Laura a télen tért haza a Bundesligából. Ugyanakkor nemcsak Németországban vannak légiósaink: Zágor Bernadett nyolcaddöntős volt a Bajnokok Ligájában az osztrák St. Pöltennel, Csigi Eszter a svájci Baselnél van, Magyarics Zoé Portugáliában (Clube de Albergaria), Csiki Anna (BK Häcken) Svédországban futballozik de a női labdarúgásban vezetőnek számító, vb-címvédő amerikai válogatott hazájába is eljutottak már magyar játékosok, Németh Hanna (Indiana University Athletics) vagy éppen Kaján Zsanett (St. John's Red Storm).
A női futball nemzetközi trendjei is afelé mutatnak, hogy az erősebb bajnokságokban egyre több légióst foglalkoztatnak, egyre inkább áldoznak a klubok a jó játékosok szerződtetésére, no meg felfedezésére, feltérképezésére, akár megfigyelők, scoutok útján is. Ebben az idényben az angol Tottenham nagy fogása volt például az amerikai válogatott Alex Morgan, más kérdés, hogy a csatár a koronavírus-járvány miatt hamar visszatért az Egyesült Államokba. Nyáron pedig a BL-címvédő Lyonból kerülhet több játékos Seattle-be, az amerikai klubnál történt tulajdonosváltás után (köztük akár a magyar születésű Marozsán Dzsenifer is). Ezek a példák is azt mutatják, külföldön egyre inkább üzlet alapokra helyeződik a női labdarúgás is, és ezt a piaci helyzetet tudnák kihasználni a Margret Kratz által említett magyar fiatalok, ha egyre többen tudnának eljutni szakmailag arra a szintre, hogy külföldön, a hazainál jóval erősebb bajnokságban is helyt tudjanak állni.
A női labdarúgásban is háromszintű rendszerben valósul meg a tehetségek kiválasztása, képzése. A kisebb egyesületekben induló szakmai munka csúcspontját az államilag támogatott országos elitakadémiák jelentik. A minőség érezhető növekedéséhez ezzel párhuzamosan a hazai szakemberek folyamatos fejlődése, képzése is szükséges. Ebben is sokat segíthet az új szövetségi kapitány, aki nem teljesen ismeretlenül érkezik a magyar közegbe, ugyanis az elmúlt években az UEFA és az MLSZ közös U14-es programja miatt többször járt hazánkban – az ilyen és ehhez hasonló programok is sokat segíthetnek az utánpótlás fejlesztésén.
Mint ahogy az, ha immár a női szakágban is megjelenik a szakszerű scouting, megjelennek azok megfelelően képzett megfigyelők, akik képesek lesznek kiválasztani azokat a játékosokat, akikkel a következő tíz évben valóban szintet léphet a magyar női futball, eljuthat Európa-bajnokságra, világbajnokságra is – mert ez az új kapitány nem titkolt célja is. Ebben a folyamatban nyújthat segítséget a Football Education Center következő, kimondottan a női futballra szakosodott webináriuma is, amely Elisabetta Bavagnoli, a korábbi olasz válogatott labdarúgó, az AS Roma női labdarúgócsapatának vezetőedzőjének közreműködésével azoknak a képzését célozza meg, akik a jövőben szívesen dolgoznának megfigyelőként a női labdarúgásban.