Húsz perce megy a mérkőzés, az eredmény 1–0 a Tufan Harirod javára. A szurkolók Real Madrid- és Manchester United-mezutánzatokat húztak tipikus viseletük fölé, és minden egyes labdaérintésnél felzúgnak. Az esemény pedig? A világtörténelem első Afgán Premier League-döntője, ahol ötezer körüli néző követi az eseményeket. Ők akár életüket is kockáztatva jutottak el a helyszínre, keltek át a biztonsági ellenőrzőpontokon. Mások őskori, autóakkumulátorokról vagy rozsdás szovjet generátorokról működtetett tv-készülékeken követik az eseményeket. A Rosan Afgán Premier League az ország médiaóriása, a Moby kezdeményezésére indult útjára – a cégcsoportnak részvényese többek között a Murdoch News Corporation is –, és Afganisztán legnagyobb mobilszolgáltatója szponzorálja. Azonnal milliók szívébe lopta be magát országszerte, bár hosszú út vezetett idáig.
Afganisztánban úgy száz éve dúlnak harcok kisebb-nagyobb szünetekkel. Először a Brit Birodalom, később a Szovjetunió elleni háború, jelenleg a tálibok felkelése keserítette és keseríti meg az ország életét. Az Egyesült Államok vezette NATO-támadás 2001-ben csapott le Afganisztánra, válaszul a szeptember 11-i New York-i merényletekre; hajtóvadászat indult Oszama bin Láden elfogásáért, és megdőlt a tálibok hatalma. Azóta az afgán kormány és nyugati szövetségei iszlám militánsok csoportjaival harcol, többnyire a sivatagban.
Ezért aztán az első nemzeti bajnokság bejelentését kitörő örömmel fogadták országszerte. És bár a tálibok azzal fenyegetőztek, hogy keresztbe tesznek az elképzelésnek, jó előjel volt, hogy a tartományi egyeztetések zökkenőmentesen zajlottak, és a Tolo Tv is igent mondott a közvetítésre.
Afganisztán esetében aligha beszélhetünk létező futballinfrastruktúráról, ezért a televízió X-Faktor jellegű show-t rendezett, hogy felkutassák a tehetségeket (lásd keretes írásunkat). Jelentkezők ezrei tódultak az alkalmi pályákra, hogy beválogassák őket a csapatokba. Nyolc régióban egykori válogatott játékosok faragták le a jelentkezőket harmincra, innentől már a nézők szavazhatták meg a 18 tagú együttesek összeállítását.
Szeptember elején a nyolc régió egy-egy csapata Kabulba utazott. Két négyes csoportba osztották őket, és az első két helyezett játszhatott elődöntőt. Mindegyik alakulat a Rosan Plaza hotelban kapott szállást, a költségeket a névadó szponzor állta, és ez már önmagában is új élményt jelentett a játékosoknak, akik inkább ahhoz szoktak hozzá, hogy pulóverekből jelölik ki a kapufát. Az esemény kapcsán hazarák, pastuk és tádzsikok – gyakran ellenségeskedő etnikai csoportok – voltak kénytelenek kezet fogni egymással a meccsek előtt és után, a pályán és azon kívül is.
Így kezdődik a FourFourTwo magazin 2013-as afganisztáni riportja, amelyet már csak azért is érdemes újra elolvasni, mert a minap újra a tálibok kezére került Afganisztán – és senki sem tudja, lesz-e még futball az országban.
A teljes cikket elolvashatják a FourFourTwo.hu oldalán, IDE KATTINTVA!