Labdarúgás: tízéves lett a kolozsvári magyar gyerekfociklub

Az elsősorban tömegsport-célokat, főként a foci megszerettetését a gyerekekkel kitűző klub azonban lassan a versenysportban is tud eredményeket felmutatni: legnagyobb korosztálya, az U13-as csapat immár dobogós helyen áll a Kolozs megyei csoportjában, négy korábbi játékosát pedig profi klubok igazolták le: Fekete László az FK Csíkszereda U17-es csapatában futballozik, hárman pedig a helyi CFR utánpótláshoz kerültek. A 2007-es születésűk közül pedig három játékost a román U15-ös válogatott felmérőin is megtekintettek a szövetségi edzők.

Éppen ezért gondolja úgy Könczei Soma, a klub elnöke és vezetőedzője, hogy a következő idényben már U15-ös, azaz valódi nagypályás csapatot is elindíthat a bajnokságban a Dribli. „Az első három idényünk még arról szólt, hogy elkerüljük az utolsó helyet, ami kétszer sikerült is, utána stabil középcsapat lettünk a megyében, idén pedig már dobogós helyen állunk. Ezért is új cél az U15-ös csapat megszervezése, mert az első két generációnk esetében ilyen szintlépést még nem tudtunk megoldani” – mondta a Nemzeti Sportnak Könczei Soma, aki 2011-ben települt haza Budapestről, ahol a Baráti Bőrlabda FC-nél edzősködött, Kolozsvárra. A klubelnök-edző szerint a szintlépésben kulcsszerepe volt a Székelyföld Labdarúgó Akadémiával kötött partnerségi szerződésnek, valamint Tajti József személyének, hiszen az által írt, katalán iskolára épülő program nagyon hatékonynak bizonyult a Dribli esetében is – a most nagyon sikeres 2009-es születésűek már a kezdetektől ebben nőttek fel. „Ennek alapján igazából gondolkodni tanítjuk meg a gyerekeket, hogy tudjanak alkalmazkodni a folyamatosan változó játékhelyzetekhez. Az edzéseken mindennek meccsszerűnek kell lennie” – foglalja össze ennek lényegét Könczei. A klubvezető arra is büszke, hogy nemcsak játékosaik, hanem edzőik is felkeltették a nevesebb klubok figyelmét: Antal Szilamér immár a csíkszeredai akadémián, Bikfalvi Márton pedig a CFR utánpótlásában dolgozik.

A tíz év alatt több mint 700 gyerek és húsz edző fordult meg a Driblinél, amely a Székelyföldet leszámítva az első tudatosan magyar nyelven oktató gyerekfoci klub Erdélyben – és amelynek példáját aztán Marosvásárhelyen vagy a partiumi városokban is követték. A fiúk és olykor lányok többsége ugyanis már 4-5 évesen megismerkedik a focival, amikor a magyar családok gyerekei meg nem vagy alig beszélnek románul, és nem értik a más nyelvet beszélő edzőiket.

Bár a többséget adó tömegsport-csoportban természetesen nagy a fluktuáció, a versenycsoport tagjai jóval kitartóbbak. Ezért is szenvedte meg jobban a tömegsport részleg a koronavírust, hiszen náluk a tavaly márciusi leállás után közel egy évet kellett várni az újraindításra. A járvány előtt közel 200 gyerek focizott a maga örömére a Driblinél, az újraindulásnál viszont már csak ötvenen voltak – nagy többségükben teljesen újak.

„A tömegsport jó lehetőség a gyereknek, hogy közösségben legyenek, játszanak, egészségesek legyenek, emellett pedig nekünk bevételi lehetőséget jelent a versenysport-csapataink finanszírozására. A korlátozásokkal viszont nem érte meg fenntartani a tömegsportot, mivel nem tudta volna segíteni a kiemelt csoportot sem” – mondta Könczei Soma. A bajnokságokban szereplő U8-as, U10-es és U12-es csapatainál viszont alig volt lemorzsolódás, bár az edzésmunkát át kellett alakítani és egy ideig a gyerekek megérezték a mérkőzések hiányát.

Ami azonban mostanában még jobban hiányzik a driblis közösségnek, azok a kalotaszentkirályi nyári edzőtáborok, a magyarországi és lengyelországi tornák, a szezonzáró tordaszentlászlói bográcsozás, szülők–edzők mérkőzésekkel. De a kolozsvári abban bíznak, hogy újabb évtized múlva, a huszadik születésnapot már valóban együtt, korlátozások nélkül ünnepelhetik meg szülők, edzők, akkori és egykori játékosok.