„Ma visszavonulok a profi futballtól – kezdte szívhez szóló búcsúlevelét Jack Wilshere. – Hihetetlen utazás volt, tele felejthetetlen pillanatokkal. Kiváltságosnak érzem magam, hogy megtapasztalhattam mindezt. Attól a pillanattól kezdve, hogy kisfiúként a labdát rugdostam a kertben, hogy a szeretett csapatom, az Arsenal csapatkapitányává váltam, hogy a hazám válogatottját képviseltem egy világbajnokságon. Megéltem az álmomat.”
„Nehéz volt elfogadni, hogy a karrierem az utóbbi időben rajtam kívül álló okokból félbeszakadt, miközben úgy éreztem, hogy még mindig sokat kell megmutatnom. Azonban, miután volt időm elmélkedni és beszélgetni a hozzám legközelebb állókkal, rájöttem, most van itt az ideje a búcsúnak.”
A nagy tehetségnek induló középpályás egyelőre nem tudatta, hogyan tovább, de azt elmondta, izgatott a jövője miatt.
Wilshere mindössze 16 éves és 256 napos volt, amikor az Arsenal színeiben bemutatkozott a Premier League-ben – ez azóta is klubrekord. A 29 éves játékos 34-szer lépett pályára az angol válogatottban, amelyben szintén rendkívül fiatalon, mindössze 18 esztendősen mutatkozott be.
A sérülései miatt azonban a kezdeti lendület hamar megtört: 2011 nyarán a felkészülési időszakban súlyos bokasérülést szenvedett, újra és újra kiújuló problémái miatt 17 hónapot kellett kihagynia. 2015-ben a lábát törte, ami miatt újabb hosszú kihagyás következett, két teljes idény alatt mindössze 17 bajnokin tudott pályára lépni – aztán formába lendülésében bízva kölcsön is adta az Arsenal. Bár a 2017–2018-as idénye már jobban sikerült (38 tétmeccsen tudott játszani, ennél többre karrierje során csak egyszer, a 2010–2011-es idényben volt példa), szerződése lejártával ingyen elengedte a nevelőegyesülete. Később a West Ham Unitednél és a Bournemouthnál sem tudta megváltani a világot. Angol sajtóhírek szerint a lába és az izomzata egyszerűen nem bírta a sorozatterhelést.