You can read a summary in English here!
„A FUTBALL A LEGVÉLETLENSZERŰBB ÉS LEGKAOTIKUSABB SPORTÁG”
A Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen megrendezett eseményt az MLSZ sportigazgatója nyitotta meg.
„Egyértelműen látszik a magyar futball fejlődése, ugyanakkor nem kérdés, hogy sokat kell még fejlődnünk, különösen egyéni teljesítményekben, hiszen nincs sok játékosunk a top bajnokságokban” – jelentette ki Barczi Róbert, aki felvezetőjét követően Chris Barnes-nak, az angol labdarúgó Premier League első főállású sporttudományi szakemberének adta át a szót.
A labdarúgócsapatokkal közös munkáját 1996-ban a Middlesbrough-nál kezdő szakember, aki később a Nottingham Forestnél, a Newcastle Unitednél, a West Bromnál és a QPR-nál is dolgozott, úgy véli: az adatok gyűjtése hihetetlen nagy értéket jelent a futballban, ugyanakkor meg kell tanulni ezeket minél hatékonyabb elemezni és felhasználni.
„Az adatgyűjtéssel figyelhetjük a játékos aktuális teljesítményét, csökkenthetjük sérülésének esélyét és nyomon követhetjük fejlődését.”
A labdarúgókat a legkülönfélébb eszközökkel lehet figyelni: GPS-es nyomkövetővel követhető, mennyit és merre futnak, folyamatosan mérhető a pulzus, apró szenzorokkal a finommozgások, emellett laboratóriumi vizsgálatokon is részt vehetnek, és még hosszasan lehetne sorolni a különféle eszközöket. A futballban azonban nem mérhető minden gépekkel.
„A futball a legvéletlenszerűbb és a legkaotikusabb sportág” – véli Barnes. – Jó néhány edzővel dolgoztam együtt. Mindegyiküknek más volt a játékfilozófiája, az edzésekhez való hozzáállása, a heti programmal kapcsolatos elképzelése és az is, hogy milyen posztot szán egy-egy játékosnak. Ezt az elemző munka és az erőnléti edzések során is észben kell tartani, hiszen a különböző menedzserek eltérő fizikai felkészültséget igényelnek a játékosok részéről.”
A jelenleg a CAF és az UEFA erőnléti edzői licencének kidolgozásában is szerepet vállaló brit szakember elmondta, a labdarúgók erőnléte és a pályán mutatott teljesítménye közötti különbség az a teljesítménytartalék, amely alapos elemzés, majd az edző és játékos számára történő hatékony visszajelzéssel kiaknázható.
„A sporttudomány elkülöníti egymástól a külső és a belső terhelést. Előbbi alatt a testre gyakorolt hatásokat értjük, míg az utóbbi alatt azt, ahogyan azokra az emberi szervezet reagál. Fontos, hogy ne csak az elért teljesítményre figyeljünk.”
Chris Barnes előadásában kitért a csapatok heti programjának összeállítása során figyelembe veendő szempontokra.
„A két fő mérhető egység, amelyre figyelünk, az elvégzendő feladatok mennyisége és intenzitása. Ezek azonban csak a jéghegy csúcsai. Minden edzésre meg kell határozni, hogy a taktikai, a technikai vagy a fizikai felkészítésen lesz-e a hangsúly.”
A sporttudományi szakember kiemelte, a részletes adathalmaz önmagában semmit sem ér, hiszen nem a technológia hat a futball fejlődésére, hanem a sportágban jelen levő emberek.
„Az adatok feldolgozása beszélgetésekhez kell vezessen” – hangsúlyozta.
„KULCSFONTOSSÁGÚ, HOGY EGY LABDARÚGÓ MILYEN KÉPZÉSBEN RÉSZESÜL 14-15 ÉVESEN”
Az MLSZ meghívására hazánkba érkezett a Francia Labdarúgó-szövetség (FFF) sporttudományi vezetője, Christopher Carling, aki bemutatta, hogyan használják ki az utánpótlás-nevelésben a legújabb technológiák adta lehetőségeket.
A franciák az elmúlt évtizedben nagyon nagy hangsúlyt fektettek a fiatal játékosok teljesítményének követésébe. Évekre visszamenőleg vannak adataik az utánpótlás-válogatottakról, valamint a szövetség által működtetett regionális akadémiák játékosaiból.
„Létrehoztunk egy központosított felületet. Itt egy helyen kérhető le minden fontos információ a labdarúgóinkról” – mondta el a pályája során a Lille-lel, a Marseille-jel, a Manchester Uniteddel és a PSG-vel is együtt dolgozó szakember.
„Kylian Mbappé teljes életútja végigkövethető a rendszerünkben – hozta fel példaként a PSG világbajnok csatárát Carling. – Amatőr játékos korától kezdve egészen mostanáig vannak róla adataink. Ezen kívül létezik egy rendszerünk, amellyel követjük a korábban a Ligue 1-ben futballozó játékosokat, hogyan teljesítenek azóta a topligákban és más bajnokságokban.”
Az előadásból kiderült, Franciaországban megújult a képzési rendszer.
„Felmérést végeztünk az országunkban dolgozó edzők körében. Ebből kiderült, nagy igény van a részükről arra, hogy a képzéseiken az adatok hatékony felhasználására, a mentális és technikai felkészítésre, valamint a helyes fizikai kondicionálásra, alvásra és étkezésre is kitérjenek.”
A francia szövetség egy, „a CIES-hez hasonló” kutatóközpontot is létrehozott.
„Kísérletezünk azzal, hogy a mesterséges intelligencia is követi a játékosokat. Elképzelhető, hogy megjósolható lesz vele, melyik gyermekből lesz később igazán jó játékos, vagy hogy az MI tud-e javasolni a játékosnak posztot, vagy olyan új csapatot, amelynek a játékrendszerébe jobban illik. A sérülések utáni rehabilitáció végzésére VR-környezetben is lesz lehetőség” – mondta el a szakember, aki kiemelte, tapasztalatai alapján az utánpótlás-nevelésben kulcsfontosságú, hogy egy labdarúgó milyen képzésben részesül 14-15 évesen.
SOK FONTOS INFORMÁCIÓT AD A TECHNIKA, DE NEM MINDEN EDZŐ HALLGAT RÁ
A magyarországi szakma képviseletében először Kovács Bence Márk, a Ferencváros erőnléti edzői stábjának tagja állt színpadra, aki azzal indított: az elmúlt évek adatai alapján az FTC nemzetközi mérkőzésének fizikai kívánalmai nem nagyon tértek el az itthoni meccsek követelményeitől. Mint mondta, az európai kupákban csapata a sprintben végzett támadások mennyiségében maradt el a nála erősebb csapatoktól.
Kovács beavatta az egyetem Athén-termében megjelent mintegy 300 résztvevőt a zöld-fehéreknél alkalmazott mérési technikákba is, majd arról is beszámolt, a 2020-as koronavírus miatti lezárások és a bajnokság kényszerszünetének idejét a csapat eredményesen használta ki a játékosok fizikai felkészültségének javítására.
„Sok múlik a játékosok munkamorálján” – hívta fel a figyelmet, emellett azt is elárulta, minden edzőnél más, hogy mennyire kíván támaszkodni a sporttudományi munkatársainak munkájára.
„Szerhij Rebrov idején előfordult, hogy egy játékossal, aki plusz edzésmunkát szeretett volna végezni, bujkálni kellett a népligeti edzőközpontban, mivel a mester hallani sem akart erről. Peter Stögerrel kiválóan tudtunk együtt dolgozni és Sztanyiszlav Csercseszov is nyitott a stábom munkájára.”
„A kapusok a mezőnyjátékosoktól eltérő terhelést kapnak, így az ő esetükben nem végzünk róluk részletes profilozást. Ebből adódóan nem tudjuk róluk, mi az a maximális terhelés, amire képesek és hogy hogyan optimalizáljuk a szükséges edzésmennyiségüket. Nyár óta a kapusoknál is végzünk edzés közbeni méréseket és azóta jobban figyelnek egymásra, versenyhelyzet teremtődött közöttük” – mondta el az előadásokat követő pódiumbeszélgetésen Chris Barnes kérdésére Kovács Bence Márk. |
A VÁLOGATOTTNÁL „MINDENT IS” MÉRNEK
A konferenciát Schuth Gábor, az MLSZ sporttudományi csoportjának vezetője zárta. Az A-válogatottal már két Eb-t végigdolgozó szakember bemutatta a nemzeti csapatnál alkalmazott mérési technikákat. A kerettagok ébredés után megmérik a pulzusukat. Ezzel a vegetatív idegrendszerük és a keringési rendszerük állapotát figyelik. Ezt követően hőkamerával vizsgálják a játékosok izmainak hőmérsékletét, ügyelve az oldalak közötti különbségekre, illetve a naponkénti változásokra.
Minden edzőtáborban végeznek néhány alkalommal testzsírszázalék- és izomszázalék mérést, vizeletvizsgálatot, emellett az összes edzést követik GPS-es és optikai eszközökkel.
Schuth elmondta, nagy kihívás összehangolni a vele együtt dolgozó tíz fős stáb munkát, hiszen nem csak abban adódik különbség, hogy a játékosok hány meccsel a lábukban érkeznek a válogatott összetartására, hanem abban is, hogy ahány csapat tagjai, annyiféle ütemterv szerint végzik a heti edzéseket.
„A 2022 nyarán játszott négy Nemzetek Ligája mérkőzésre huszonhét játékos huszonegy klubból érkezett meg Telkibe. Emellett a csapatoktól hiába kérjük el a labdarúgóik teljesítményadatait az edzőtábor kezdete előtti időszakból, ezt kevesen teszik meg a kedvünkért. Nyáron három helyről segítettek csak nekünk ezzel, a rekordunk pedig hat egyesület volt” – Schuth szerint ez is indokolja az alapos mérések szükségességét, amelynek mesélt eredményéről is: többször is előfordult, hogy valakinél negatív folyamatot észleltek, de gyorsan be tudtak avatkozni és ezzel a játékos állapota javult.
Hogy ennek volt-e köszönhető Marco Rossi csapatának szenzációs Nemzetek Ligája-szereplése, Schuth nem kívánta kijelenteni – köze viszont biztosan volt ahhoz, hogy júniusban a negyedik, Angliában 4–0-ra megnyert mérkőzés végéig bírták a terhelést játékosaink.