Czvitkovics Péter: Ha nem járok el csütörtökönként diszkóba, több is kijöhetett volna belőlem

A lap felidézte, hogy a jelenleg az NB III-as III. kerületi TVE másodedzőjeként dolgozó Czvitkovics Péter korábban kijelentette, oda megy focizni, ahol legjobban megfizetik. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy egy profi labdarúgónak véges a pályafutása és a harmincas évei elejéig kell megalapoznia jövőjét.

A tízszeres magyar válogatott egykori labdarúgót arról is kérdezték, mit változtatna az utánpótlásképzésben, s szerinte az a legfontosabb, hogy a 17-18 éves gyerekek minél hamarabb integrálódjanak a felnőttfutballba.

„Tapasztalják meg a saját bőrükön, hogy milyen az, amikor pénzért kell játszani, felelősséget kell vállalni a pályán. A többség ezt nem tudja: azt hiszi, hogy lejátszik egy meccset a hétvégén, a suliban kidumálja az élményt a haverokkal. Ezzel nincs semmi baj, egy ideig. De amikor a család vagy a csapattárs, például egy kétgyerekes édesapa bevétele a tét, az már komolyabb dolog” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Czvitkovics Péter, akit Szoboszlai Dominikról is kérdeztek.

„Ha néhány évig Liverpoolban marad, akkor is büszkék leszünk rá. Én is hallom, sokan azt mondják róla, hogy nagyképű. De én nem így látom: Dominik magabiztos. Tudja, hogy mire képes, és mások véleménye miatt nem fog megváltozni. Én nagyon örülök a sikereinek, ő jó példa lehet a magyar fiatalok előtt. Ebben rengeteg meló van, ő nem járt tizenhat évesen csütörtökönként szórakozni a Music Cornerbe, ahogy én. Rá odafigyeltek. Szerintem még mindig van feljebb a pályafutásában. Ha erre a szintre eljutott, és folyamatosan tud játszani, akkor a világ bármelyik csapatába beférhet. Amit Gündogan tud a Barcelonában, azt ő is tudja. A Realnál Tchouaméni nem az a szint, Modric és Kroos kifelé megy a futballból. Szoboszlainak megvan a tudása ahhoz, hogy a világ bármelyik topcsapatában meghatározó játékos legyen” – mondta Czvitkovics, aki saját karrierjével kapcsolatban elismerte, hogy hibázott. Az egykori labdarúgó 14 évesen költözött fel Budapestre az MTK miatt, ám a fővárosban 18 évesekkel lakott együtt, s ennek meglátszott a hatása.

„Tizenöt-tizenhat évesen elhittem magamról, hogy kiváló futballista vagyok. Nem tudtam kezelni a hirtelen jött médiaérdeklődést, azt hittem, hogy sínen vagyok” – jegyezte meg, kitérve rá, hogy sokat evett gyorsétteremben, de nem szólt neki senki, hogy ezt nem így kellene.

„Amikor felkerültem az MTK-hoz, egy év alatt tíz kilót híztam, mert felpakoltak rám tíz kiló izmot. Ezzel elvesztettem az addig rám jellemző dinamikát: az első öt-tíz méteren még gyors voltam, de utána teljesen lelassultam” – mondta Czvitkovics, aki ma már jobban figyelne a prevencióra, az egészségére és a táplálkozására is.

„Ha ezekre nagyobb hangsúlyt helyezek, nem járok el csütörtökönként diszkóba, sokkal több is kijöhetett volna belőlem. És persze nem kellett volna elhinnem, hogy én vagyok az ország legjobb játékosa” – mondta Czvitkovics, aki iránt az olasz Inter és a spanyol Osasuna is érdeklődött, de egyikből sem lett semmi, míg 16 évesen volt lehetősége Hamburgba igazolni, de akkor az MTK nem engedte el őt.

„Ha annak idején megkapom a lehetőséget, és eljutok Hamburgba, az talán sokat dobott volna a pályafutásomon” – emelte ki Czvitkovics, aki legjobb éveit Debrecenben töltötte, pedig nem úgy indult az a kaland, ahogy tervezte.

„Úgy volt, hogy Dzsudzsák Balázs már 2007 őszén eligazol a PSV-hez, de végül csak 2008-ban távozott. Én kétszer voltam kezdő az őszi szezonban, néhányszor beszálltam csereként, nem voltam elégedett a helyzetemmel, el akartam igazolni. A francia másodosztályú Grenoble hívott próbajátékra. Meg is feleltem, az edzőmeccsen gólt rúgtam, de a DVSC nem tudott megegyezni a Grenoble-lal. Úgy volt, hogy ingyen elmehetek kölcsönbe, és a francia klubnak opciós vételi lehetősége lesz. De ebből sem lett semmi. Maradtam, Herczeg Andrással végül kupát nyertünk, másodikok lettünk a bajnokságban. A rá következő évben bajnokok lettünk, bejutottunk a Bajnokok Ligája, majd az Európa-liga csoportkörébe. A Szuperkupát is megnyertük. Nagyon kellemes volt az a két év” – elevenítette fel Czvitkovics, aki végül csak 28 évesen állt légiósnak és lett a belga Kortrijk játékosa.

„Egészen huszonnyolc éves koromig azt hallottam, hogy a meccs előtt tésztát kell enni. A felkészülés elején a futótesztek után vért vettek tőlem. Elég gyorsan besavasodtam. Mondták, hogy nem kellene erőltetni a tésztát, a hal és a zöldség a megfelelő az én vércsoportomnak. A tészta, a paradicsomos tészta a legrosszabb. Ahhoz képest, hogy addig éveken keresztül ezt ettem a meccsek előtt…” – emlékezett vissza Czvitkovics Péter, aki a nemzeti csapatban a magyar labdarúgás egyik legszomorúbb estéjén volt az egyik legboldogabb, ugyanis a 2006-os, Málta elleni mérkőzésen debütált a válogatottban.