UEFA: sokkoló adat – 40 ezer bíró hiányzik Európából

A kitüntetett helyszín és időpont is jelzi, hogy erős jelzést, már-már segélykiáltást próbál így küldeni az UEFA a média révén a sportágért aggódóknak: Roberto Rosetti, az európai szövetség bírófőnöke tartott előadást és mutatta be azt a játékvezetők verbuválását célzó kampányfilmet, amely egy videójáték különböző szintjeihez hasonlítja a játékvezetés lépcsőfokait az egybírós vidéki gyerekmeccsektől a VAR-szobás nemzetközi döntőkig. Így próbálva meg vonzóvá tenni a „fiatal lányok és fiúk” számára a játékvezetést. A 2008-as Eb-döntő olasz bírája szerint a „döntéseket hozni menő”, a játékvezetés remek karrierlehetőség sportos fiatalok, egyetemisták részére, és az egész sportág érdeke, hogy mérsékelhető legyen a piramis aljáról, az alacsonyabb osztályú meccsekről hiányzó több tízezernyi játékvezető. Egyelőre azonban egyre nagyobb a baj, az összes játékvezető (jelenleg 236 530-an vannak) 15 százaléka hagyja abba évente a bíráskodást, most több mint 40 ezren hiányoznak az ideális létszámhoz képest. Ennek legfőbb oka az a rengeteg bántalmazás, amely fizikailag és verbálisan – sokszor már a közösségi médián keresztül – éri a bírókat Európa-szerte.

„Féltem ezeknek a fiúknak a testi épségét, amikor ilyen meccseken járok. Nem egyszerűen a bíráskodásról van szó, vagy egy UEFA-kampányról, hanem magáról a futballról” – mondta a teatralitást a visszavonulása után, civilben sem nélkülöző Rosetti drámai hangon, amint elsőként a BL-sorsolásra, minden UEFA-tagállamból, meghívott újságíróknak levetítette a Legyél játékvezető – lépj a következő szintre címet viselő filmet, amivel alighanem sok közvetítésben fogunk még találkozni (az MLSZ hasonló kampányának „Legyél te is játékvezető!” szlogenje eddig is jelen volt a hazai pályákon). A kampányba, amelynek két arca Michael Oliver angol játékvezető és Stéphanie Frappart francia játékvezetőnő, az UEFA bevonja az edzőket, játékosokat, klubokat, nemzeti szövetségeket is. Azóta ráadásul, hangsúlyozta Rosetti, hogy a legnevesebb játékvezetőkből nagy számban lesznek tévékommentátorok vagy klubok alkalmazottai, a képzésből is sok jó szakember hiányzik.

Talán nem erőltetett párhuzamot felfedezni a bíráskodást népszerűsítő kampány és a sportszerűtlen viselkedésnek az új idényben kimondott célként meghatározott keményebb szankcionálása között. Az UEFA azt ígéri, hogy a reklamálást, legyintgetést, fenyegető fellépést, a kispadon helyet foglalók tiszteletlen viselkedését, a technikai zóna elhagyását mind-mind nagyon keményen, lapokkal, sőt sok esetben kiállítással fogják büntetni a játékvezetők, mert a legfontosabb „a játék imázsának a védelme”.

Érdekes statisztikákat is láthattak a meghívott újságírók az elmúlt öt év nemzetközi tendenciáiról, például, hogy a topligák közül a Premier League-ben van a legkevesebb kiállítás, csak alig tíz meccsenként egy, a tiszta játékidő ugyanakkor a BL-ben a legtöbb, meghaladja a hatvan percet meccsenként. A VAR által kontrollált meccseknek is egyre több tapasztalata szűrhető le: 2018 óta összesen 1800 mérkőzésen használta az UEFA a videoasszisztenseket, de olyan mértékben nő a VAR alkalmazása, hogy az új idényben már 1200 mérkőzésen fogják használni, az európai kupák csoportkörétől kezdve természetesen minden találkozón, de az Eb-selejtezők rájátszásában is. Érdekes – de nem publikus – esetek elemzése során hangzott el, hogy rengeteg a vita továbbra is a büntetőkkel és a kezezésekkel kapcsolatban, itt a VAR-elemzéseknek is fejlődniük kell. Az újabb instrukciók közé tartozik, hogy a testi kontaktus ellenére nem kell feltétlenül büntetőt adni olyan esetben, amikor az nem indokolná a csatár erősen túljátszott esését, Rosetti ezt úgy fogalmazta meg, hogy nem szeretjük a „puha büntetőket, mert a tizenegyes komoly dolog, legyen tiszta és egyértelmű”.

A vizsgált 1800 mérkőzésen egyébként 267 esetben kellett megváltoztatni egy-egy ítéletet, de csak egyszer fordult elő, hogy a kapura tartó lövés szándékos (persze, mezőnyjátékos általi) „kivédéséért” kellett sárga lapot adni a tizenegyesen felüli halmozott büntetésként, ezért a vétlen, de a kapura tartó labda miatt mégis büntetőt érő esetekben ezentúl kimondottan nem szabad lapot adni. A kezezéssel kapcsolatban aztán részletesen hallhattunk a természetes és természetellenes testtartásról, a játék „szelleméről” és a futball „természetéről”, a test méretét megnövelő, kinyúló vagy éppen a támaszkodó kézről, amelyek esetében más és más a kezezés megítélése, biztosítva továbbra is a szurkolók egyik örök vitatémáját. A jövő héten a játékvezetők kollektív eligazítása következik ezek alapján is Svájcban, de az UEFA még előtte hivatalosan is megnyitja a klubidényt a csütörtöki és pénteki monacói sorsolásokkal, ceremóniákkal és a klubvezetőknek tartott műhelybeszélgetésekkel, ideértve az ifjúsági BL résztvevőit is. Azaz a napokban minden számottevő európai klub képviselője Monacóba érkezik. Köztük a Ferencváros, a Topolya és reményeink szerint a Sespi OSK vezetői is.