„Velem kapcsolatban egyik legjobb és legrosszabb dolog egyben, hogy az emberek figyelnek rám, ezért a török bajnokságot is többet követik majd figyelemmel – jelentette ki Mourinho. – Szeretném, hogy a török labdarúgás minden szinten fejlődjön.”
„A török futballba, a török Szuperligába jöttem dolgozni, de alapvetően a Fenerbahcéért. Így ha fel kell emelnem a hangomat a klubomért, akkor nem habozok.”
A motivációjáról beszélve Mourinho elmondta, ez a munka megmutatja, hogy mi vezérli, mivel ezzel kilépett a komfortzónájából.
„Mi az ambíció? A londoni házam? Hogy irányítsak egy londoni klubot, amely a hatodik, hetedik, nyolcadik, kilencedik helyért harcol, és csodát produkálva bejusson az Európa-ligába? Ez ambíció?”
„Imádom Olaszországot. De ambíció az, hogy csak valamilyen csodával tudsz megnyerni egy európai kupát, és a bajnokságban maradsz az ötödik, hatodik, hetedik helyen?”
„Portugáliában, otthon lenni, mindennap meglátogatni az anyukámat, ez ambíció?”
„Ambíció az, hogyha győzelemért játszol, ha érzed a nyomást, hogy minden meccset meg kell nyerned, ha bajnok akarsz lenni. A Fenerbahcénál ez a valóság, és ez azt jelenti, hogy nem vagyok a komfortzónámban. A projekt nagy hatással volt rám, és most rajtam a sor, hogy én legyek hatással a projektre.”
Tíz éve, hogy a Fenerbahce legutóbb megnyerte a török bajnokságot, ilyen hosszú nyeretlenségi sorozat még nem volt a történetében.
„Amikor az emberek rám néznek, látják, hogy hat kupadöntőbe vezettem be a csapataimat, és ebből ötöt megnyertem, ezért rögtön nagy dolgokat várnak. De lépésről lépésre kell haladnunk. A selejtező, a rájátszás kemény lesz, mivel nem sok időnk van a felkészülésre. Mondanék valamit, amit talán nem kellene, de azt kívánom, hogy a játékosaink hamar essenek ki a válogatottakkal az Európa-bajnokságról, mert akkor jöhetnek haza pihenni és edzeni.”