Nuno Gomes: Fehér Miki örökre összekötötte a csapatunkat

A kétezres évek portugál válogatottját legtöbben Luís Figóval és Cristiano Ronaldóval azonosítják, pedig volt még futballista, aki hosszú éveken át meghatározó alakja volt az aranygenerációnak. Nuno Gomes elegáns, intelligens csatárként vált a Benfica ikonjává, 79 válogatott mérkőzésen 29 gólt szerzett, Európa-bajnoki ezüstérmes, világbajnoki negyedik lett, pályafutása egyik legfontosabb találatával Spanyolország ellen továbbjuttatta Portugáliát a 2004-es hazai Európa-bajnokságon. A manapság már Cascaisban élő egykori kiválóság a Nemzeti Sportnak beszélt emlékeiről, s a 41 esztendősen a világbajnokságot megjáró Cristiano Ronaldo munkamorálja is kikerülhetetlen téma volt.

„Már tinédzserként sem hasonlított senkihez – mondta Nuno Gomes. – Mindig ő érkezett elsőként az edzésre, és ő ment haza utoljára. Az edzés végeztével sem indult az öltözőbe, még hosszú percekig, olykor órákig maradt a pályán. Újra és újra kapura lőtt, gyakorolta a mozdulatokat, aztán átment az edzőterembe. Már akkor látszott rajta, hogy nem elégszik meg azzal, hogy tehetséges. Minden egyes nap jobb akart lenni, mint előző nap volt.”

A portugál válogatott abban az időszakban generációváltás közepén járt. Az öltözőben egyszerre volt jelen Luís Figo tapasztalata és a fiatal Cristiano Ronaldo elképesztő tehetsége.

„Luís Figo világklasszisnak számított, Cristiano pedig már fiatalon olyan elszántságot mutatott, amelyből mindenki látta, hogy rendkívüli karrier áll előtte. Csatárként kiváltság volt velük együtt játszani. Mindketten rengeteg helyzetet alakítottak ki nekem.”

A portugál válogatott közel állt hozzá, hogy sporttörténelmet írjon a hazai rendezésű, 2004-es Európa-bajnokságon, amelyen a döntőig menetelt, azaz fantasztikus siker küszöbén állt, ám a fináléban a torna legnagyobb meglepetését szerző Görögország ünnepelhetett.

„Ha újrakezdhetném a pályafutásomat, csak egyetlen dolgot változtatnék meg: a görögök elleni Európa-bajnoki döntőt. Hazai pályán, Lisszabonban Európa-bajnokságot nyerni minden portugál futballista álma. Nagyon közel kerültünk hozzá, a vereség a mai napig fáj…”

Az Európa-bajnokságon a Spanyolország elleni csoportmérkőzés azonban így is felejthetetlen marad Nuno Gomes számára, Portugáliának csak a győzelem jelentett továbbjutást. Luiz Felipe Scolari szövetségi kapitány a második félidőben küldte pályára, ő pedig néhány perccel később megszerezte a mérkőzés egyetlen gólját.

„Ez pályafutásom egyik legfontosabb találata. Muszáj volt gólt szereznünk, különben kiesünk. Az, hogy végül én dönthettem el a mérkőzést, különleges emlék marad örökre. De legalább ennyire emlékezetes számomra az első válogatott gólom, amelyet a 2000-es Európa-bajnokságon Anglia ellen szereztem. Az volt az első igazán nagy tornám, ráadásul fantasztikus mérkőzésen sikerült betalálnom.”

Kevesen tudják róla, hogy eredetileg Nuno Ribeiro a neve. A „Gomest” gyermekkori példaképe, a legendás Fernando Gomes iránti tiszteletből kezdte használni. A becenév végül annyira összeforrt vele, hogy futballistaként ezen a néven ismerte meg a világ. Karrierje során ugyan több klubban megfordult – a Boavistában kezdett, volt légiós az olasz Fiorentinában és az angol Blackburn Roversben, Portugáliában a Bragában is játszott –, a neve mégis a Benficáéval forrt össze. Közel másfél évtizedet töltött a lisszaboni klubnál, két részletben is magára öltötte a piros mezt, és idővel csapatkapitány is lett.

„A Benfica életem klubja. Ott voltam a legboldogabb játékosként, és ma is ugyanazzal a szeretettel követem a csapatot. A trófeák természetesen örök emlékek maradnak, de legalább ennyit jelent számomra a stadion hangulata. Kevés helyen érezheti magát úgy egy futballista, mint a Luz Stadionban. Amikor több tízezer ember egyszerre énekli a nevedet, azt lehetetlen elfelejteni.”

A beszélgetés során egyetlen pillanatra komorodott el igazán. Nem egy elveszített döntő vagy kihagyott helyzet jutott eszébe, hanem egy tragédia. Ki ne emlékezne rá, 2004 januárjában a Benfica bajnoki mérkőzésén Fehér Miklós összeesett a pályán, és már nem tért magához többé. Nuno Gomes szoros barátságot ápolt a magyar válogatott csatárral.

„Ez a legnehezebb időszak a pályafutásomban. Nagyon nehezen dolgoztam fel Miklós halálát. Hosszú idő telt el, és még ma is nehéz elhinni, hogy mindez megtörténhetett. Olyan emlék, amelyet lehetetlen kitörölni. Az öltözőben mi, játékosok hónapokig nem tértünk magunkhoz, a tragédia örökre összekötötte az akkori csapat tagjait.”

Ma Nuno Gomes már egészen más életet él. Több mint húsz éve Lisszabon környékén, Cascaisban lakik családjával, miközben továbbra is aktív szerepet vállal a futballban nemzetközi sportvezetőként és nagykövetként. Hiányzik neki a pálya, a frissen nyírt fű illata, de boldog, hogy a futball közelében maradhatott.

„Természetesen hiányzik a játék, hiszen ez jelentette az életemet. De szerencsésnek érzem magam, nagyszerű pályafutásom volt, és ma is azt csinálhatom, amit szeretek, a futball közelében maradhattam.”

Nuno Gomes a világbajnokságról a portugál televízióval kötött szerződése értelmében nemigen beszélhetett, hiszen szakkommentátorként elemzi a tengerentúlon zajló mérkőzéseket. Annyit azért sikerül kihúzni belőle, hogy a döntőben spanyol győzelmet vár.