A nemzetközi futball-közvéleményt finoman szólva is megosztotta az elmúlt napokban a kiszivárogtatás, amely szerint Lionel Messi pályafutása nyolcadik Aranylabdáját nyerheti meg - és hétfő este Párizsban át is vehette a díjat!
A kritikusok elsősorban azzal érveltek, hogy az argentin játékos a világbajnokságon kívül a legmagasabb szintű nemzetközi futballhoz mérten gyakorlatilag értékelhetetlen teljesítményt nyújtott. Tegyük hozzá, nemcsak ő, hanem a naptári év tavaszára a belső konfliktusok és széthúzások miatt szilánkosra törő Paris Saint-Germain is. A csapat megnyerte a Ligue 1-t, de csak egy ponttal előzte meg a Lens-t és hét vereséget is elszenvedett, a Francia Kupában a 16 között kiesett, de ami igazán fájt a fények városában, hogy a Bajnokok Ligájában is ebben a fázisban vérzett el. Messi mindazonáltal a PSG-ben 41 mérkőzésen 21 gólt szerzett és adott húsz gólpasszt, tehát a maga részéről azért megtette, amit meg kellett tennie, persze amikor engedély nélkül ment el a tavasszal, hogy a szaúdi turisztikai ügynökséggel nyélbe üsse a szokásos szponzori szerződését, a klub nyilvános bocsánatkérésre szólította fel, aminek eleget is tett.
Az Aranylabdát ugyanakkor egyértelműen a tavalyi világbajnokságon nyújtott teljesítményével érdemelte ki, illetve annak is köszönheti, hogy szédületes pályafutása megkoronázásának tekinthető a katari vb-győzelem. Messi az a típusú dél-amerikai játékos, aki annak ellenére imád(ott) a válogatottjában játszani, hogy nemzetének szurkolói rendre a legélesebb kritikát fogalmazták meg vele szemben az eredmények elmaradása miatt. Harminchat évesen mégis ugyanazzal az elánnal és győzni akarással vágott neki pályafutása ötödik világbajnokságának, mint az elsőnek. Persze az is kellett, hogy Argentína végre megtalálja azt a szövetségi kapitányt, Lionel Scalonit, aki úgy tudta köré építeni a csapatot, mint eddig senki más: az argentinoknál egyetlen játékos sem kérdőjelezte meg Messi tekintélyét, vagyis ő lehetett az egyetlen dudás a csárdában, és mindenki ugyanabba az irányba húzott, bízva abban, hogy a nehéz pillanatokban a csapatkapitány lendíti át az együttest a holtponton.
És ez tökéletesen bejött Katarban! Először jött a hideg zuhany – vereség a nyitányon Szaúd-Arábiától (1–2) –, ami után Mexikó ellen is szenvedett a csapat, majd érkezett Messi, és egy távoli átlövéssel lendületbe hozta a statikus helyzetbe merevedő csapatot, hogy aztán még egy gólpasszt is adjon a hajrában. Az Ausztrália elleni nyolcaddöntőben megint csak Messi lendítette ki a nyugvópontról a meccset, és Hollandia ellen is betalált tizenegyesből, de ami még fontosabb: a végtelenül kiélezett és feszült meccs végén ő értékesítette az első argentin büntetőt, amely előtt és után is rontottak az európaiak. Az elődöntőben, Horvátország ellen gól, gólpassz, a Franciaország elleni döntőben pedig további két gól volt a mérlege, és természetesen a döntő tizenegyespárbajában sem rontott.
Egyértelmű, hogy ő volt a világbajnokság legjobb játékosa, és bár a válogatott futball egyre jobban devalválódik, az így elhódított világbajnoki cím után azért inkább megérdemel valaki egy Aranylabdát, mint nem. Arról nem is beszélve, hogy a vb-cím után az Argentínából érkező képsorok, amelyeken önfeledten ünneplő milliókat láthatott a világ, azt bizonyítják, bőven van még rangja a tornának.
Merthogy a legutóbbi világbajnokságnak, ha úgy tetszik, az európai klubfutballal kellett felvennie a versenyt. Erling Haaland ugyanis a megállíthatatlan Manchester City megállíthatatlan csatáraként kápráztatta el a földkerekséget és döntögetett olyan gólrekordokat, amelyekről azt hittük, hogy sohasem dőlnek meg. Számos gólcsúcsot elért a City mezében, így pusztán az, hogy a világ legerősebb bajnokságában úgy lett gólkirály, hogy több találata volt, mint meccse (35 mérkőzés/36 gól), majd a manchesteriekkel megcsinálta a történelmi triplázást, önmagában a világ legjobbjai közé emeli – ha nincs Messi világbajnoki címe, a világ legjobbjai fölé.
Hasonló cipőben járt Kylian Mbappé, aki vitathatatlanul korunk egyik legjobb játékosa. A világbajnokságon szenzációsan játszott – Geoff Hurst után ő a második, aki mesterhármast jegyzett vb-döntőn –, a PSG-ben is vezéregyéniségként csillogott, de egyrészt elbukta a világbajnokság döntőjét, a párizsiak beárazása pedig ugyanúgy vonatkozik rá, mint Messire.
Haaland és Mbappé immár a jelen embere, és könnyen lehet, hogy a Messi-korszak a hétfőn Párizsban átvett nyolcadik Aranylabdájával lezárul – innen a fiatal titánoké a jövő.
Ám Messi ott volt az előző idényben, és mint az ábra mutatja, egy ideig még őt kell tekinteni a legjobbnak.
| Vinícius Júnior, a Real Madrid támadója kapta meg a Sócrates-díjat, amely a leghasznosabb társadalmi, szolidaritási akcióban részt vevő játékosnak jár. A brazil futballista létrehozta az Instituto Vini Jr. szervezetet, amely támogatja a brazil gyerekek oktatását az infrastruktúra és technológia fejlesztésén, valamint a sporton keresztül. Mindemellett a csatár rengeteget küzd a rasszizmus ellen, hiszen szinte hetente érik a bőrszíne miatt atrocitások a spanyol stadionokban. |
| Bár 2022-ben még meglepetésre nyerte meg a Manchester City az idény legjobb csapatának járó díjat (pedig a Real Madrid diadalmaskodott a Bajnokok Ligájában), az idén nem lehetett kérdés, megérdemeli-e a díjat. Lehengerlő futballal aranyérem a bajnokságban, az FA-kupában, no meg a Bajnokok Ligájában is, így a futballtörténelem nyolcadik klubjaként triplázott, vagyis nyerte meg a bajnokságot, a hazai kupát és a legrangosabb európai kupát. |
| A spanyol bajnok és Bajnokok Ligája-győztes Barcelona lett az idény legjobb női csapata a France Football szerint. A díjat Joan Laporta (jobbra), a klub elnöke, valamint a női csapat vezetőedzője, Jonatan Giráldez, illetve játékosa, Patri Guijarro vette át. A legnagyobb vetélytárs a Wolfsburg volt, amelyet a BL-döntőben 2–0-s hátrányból győzött le a katalán csapat. |
A 2022–2023-AS ARANYLABDA-SZAVAZÁS VÉGEREDMÉNYE
1. Lionel Messi (argentin, Paris Saint-Germain, majd Inter Miami)
2. Erling Haaland (norvég, Manchester City)
3. Kylian Mbappé (francia, Paris Saint-Germain)
4. Kevin De Bruyne (belga, Manchester City)
5. Rodri (spanyol, Manchester City)
6. Vinícius Júnior (brazil, Real Madrid)
7. Julián Álvarez (argentin, Manchester City)
8. Victor Osimhen (nigériai, Napoli)
9. Bernardo Silva (portugál, Manchester City)
10. Luka Modric (horvát, Real Madrid)
11. Mohamed Szalah (egyiptomi, Liverpool)
12. Robert Lewandowski (lengyel, Barcelona)
13. Jasszin Bunu (marokkói, Sevilla, Al-Hilal)
14. Ilkay Gündogan (német, Manchester City, Barcelona)
15. Emiliano Martínez (argentin, Aston Villa)
16. Karim Benzema (francia, Real Madrid, Al-Ittihad)
17. Hvicsa Kvarachelia (grúz, Napoli)
18. Jude Bellingham (angol, Borussia Dortmund, Real Madrid)
19. Harry Kane (angol, Tottenham, Bayern München)
20. Lautaro Martínez (argentin, Internazionale)
21. Antoine Griezmann (francia, Atlético Madrid)
22. Kim Min Dzse (dél-koreai, Napoli, Bayern München)
23. André Onana (kameruni, Internazionale, Manchester United)
24. Bukayo Saka (angol, Arsenal)
25. Josko Gvardiol (horvát, RB Leipzig, Manchester City)
26. Jamal Musiala (német, Bayern München)
27. Nicolo Barella (olasz, Internazionale)
28. Martin Ödegaard (norvég, Arsenal) és Randal Kolo Muani (francia, Eintracht Frankfurt, Paris Saint-Germain)
30. Rúben Dias (portugál, Manchester City)
Új kezelés érkezhet a leghalálosabb fajta agydaganat ellen
Böde Dániel: A Blanka este lehet, hogy forgatni fog az ágyban
Csalás történt? Megérkezett a TV2 válasza a Megasztáros botrányra
Dombi Tibort a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya válthatja
Kikotyogta egy bennfentes: ők ketten utálják egymást a Dancing színfalai mögött
A magyar Bosch-vezér elárulta, miért nem veszik az elektromos autókat
Keddi sportműsor: Marco Rossi keretet hirdet
Meghalt Forgács Gábor
Kisorsolták a szombaton rajtoló Grand Slam of Darts csoportjait
Ilic Zoran távozik a Hamburg kézilabdacsapatától
Videó Lewandowskiék megmutatták a házuk környékét az áradás után
