Eto'o: gólpassz, gól, zacskórázás, győzelem

A sérült Wesley Sneijder távollétében is hamar magához ragadta a kezdeményezést a Bajnokok Ligája címvédője, és nem telt el húsz perc, már két góllal vezetett. Az első gólt Goran Pandev szerezte: a középen kiugró macedón támadó nagyszerű labdát kapott Samuel Eto’ótól, átvette, majd elegánsan a jobb alsó sarokba lőtt. 1–0

Négy perccel később Javier Zanetti játszotta jobbról középre a labdát, Pandev még nem tudta megszelídíteni, de Eto’o résen volt, rádőlt a labdára, és a 16-os előteréből jobbal a jobb alsó sarokba lőtt. 2–0

Legkésőbb ezen a ponton megállapíthattuk, hogy az Inter valóban komolyan vette az erőpróbát, és Rafa Benítez vezetőedző nem beszélt a levegőbe, amikor arról beszélt, alaposan tanulmányozták az ellenfél játékát. Az igazsághoz tartozik, hogy az elődöntőben a brazil Internacionalt meglepő kongóiak igen megilletődötten futballoztak. A szünetig a labda többet volt az olasz csapat játékosainál (57 százalék), helyzeteik nekik adódtak – csakhogy el is puskázták őket, a két legnagyobbat Diego Milito.

A szünetre aztán kiderült az is, miért ünnepelte gólját Samuel Eto’o két cekkerrel. Nos, a zacskókban ivóvizes palackok voltak, és a Corriere dello Sport értelmezése szerint megragadásukkal Eto’o egyszerre utalt arra, hogy az ő dicsősége egyben a segítségre szoruló (például tiszta ivóvízre vágyó) Afrikáé is, valamint arra, hogy vízhordóként is illeszkedik az Inter játékrendszerébe…

A második félidőben az Inter nem törte magát az újabb gól megszerzése érdekében, ám ellenőrzése alatt tartotta az eseményeket. A Mazembe ritkán jutott el az olasz kapuig, ám a 75. percben ott volt – legalábbis Dioko Kaluyituka, a gólzsák, aki azonban hiába húzta el a labdát Júlio Cesar mellett is, hosszan szöktette magát, így odalett az addigi legjobb szépítési lehetőség is.

Kaluyituka nem tett le arról, hogy legalább a történelmi első klub-vb-döntős afrikai gólt megszerezze. A 82. percben a jobbról belőtt labdát ügyesen pörgette kapura, ám Júlio Cesar a helyén volt, sőt védte Ekanga ismétlését is.

Hiába azonban a keserű erőfeszítések, gólt újra az Inter szerzett, mégpedig két cserejátékos közreműködésével. Dejan Sztankovics ugratta ki a középen kiváló ritmusban megiramodó Jonathan Biabianyt, a fiatal francia szélső elhúzta a labdát a kimozduló kapus mellett, majd ballal a kapuba gurított. 3–0

Az Inter ezzel öt jelentős serleget szerzett meg 2010-ben: az olasz bajnoki cím, az Olasz Kupa és a Bajnokok Ligája még José Mourinho munkásságának része, míg a mostani klubvilágbajnoki cím mellett az olasz Szuperkupát már a nyáron hivatalba lépő Rafa Benítez irányításával nyerte meg a csapat.

Csupán egy trófea csúszott ki a fekete-kékek kezéből: az európai Szuperkupa-mérkőzésen 2–0-ra kikaptak a spanyol Atlético Madridtól.

Az Inter harmadszor lett a világ legjobb futballklubja: 1964-ben és 1965-ben egyaránt az argentin Independiente legyőzésével hódította el az Interkontinentális Kupát.

A harmadik helyért vívott mérkőzésen a brazil Internacional 4–2-re legyőzte a dél-koreai Szongnam Ilvát.