A 2016-os Európa-bajnokság mérkőzéseinek helyt adó francia városok: Bordeaux, Lens, Lille, Lyon, Marseille, Nizza, Párizs, Saint-Denis, Saint-Étienne és Toulouse. A selejtezősorozat 2014 szeptemberében kezdődik, az Eb csoportjait 2015 végén sorsolják ki.
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
Azt már december elején bejelentették, hogy a 2020-as tornát a kontinensviadal történetében először nem rendező ország(ok)nak, hanem városoknak ítélik oda, most az UEFA bejelentette a pályázati határidőket és feltételeket is.
Országonként csak egy helyszínt (egy város egy stadionját) lehet megjelölni, és tizenhárom pályázati csomag lesz elérhető. Tizenkét csomagban három csoportmérkőzés és egy nyolcad- vagy negyeddöntő szerepel, a tizenharmadikban pedig az elődöntők és a döntő. Minden szövetség két pályázatot nyújthat be, egyet az „alapcsomagra”, a másikat a „döntőcsomagra”.
Mivel tizenhárom rendező lesz, így természetesen oda a rendező védettsége is, mindegyik érintett csapatnak részt kell vennie a selejtezőkön.
Borbély Zoltán, a Magyar Labdarúgó-szövetség jogi igazgatója és szóvivője az MTI érdeklődésére nem zárta ki, hogy Budapest is pályázik a 2020-as Európa-bajnokság megrendezésére, igaz, igent sem mondott. Az UEFA még nem hirdette ki a pályázatot – hangsúlyozta Borbély Zoltán –, ám ahogy az MLSZ korábban jelezte, ha felépül az új nemzeti stadion, abban szívesen rendeznénk rangos mérkőzéseket. |
Az UEFA végrehajtó bizottsága 2013. március 28-án közzéteszi a pontos pályázati feltételeket. Áprilisban hozzák ezeket nyilvánosságra, és 2013 szeptemberéig minden, rendezni vágyó szövetségnek be kell nyújtania jelentkezését. 2014 áprilisában és májusában be kell adni a teljes pályázati anyagokat, amelyeket az UEFA megvizsgálja, majd a végrehajtó bizottság 2014 szeptemberében megnevezi a rendező városokat. Az újonnan építendő stadionokon a munkát legkésőbb 2016-ig el kell kezdeni, ha ez nem történik meg, a rendezőtől elveheti az UEFA a jogot.
Az Eb sorsolásánál maximum két rendező kerülhet egy csoportba, és minden, magát kvalifikáló rendező jogot nyer két hazai mérkőzésre a csoportkörben. A kieséses szakaszban már nem kap egy rendező sem „hazai pálya-garanciát”. A csoportok kialakításakor figyelembe veszik a rendező városok közti távolságot is.
Az elődöntő és a döntő helyszíne minimum 70000 fő befogadóképességű kell, hogy legyen, a kötelező minimális kapacitás a negyeddöntőre 60 ezer fő, a nyolcaddöntőre és a csoportmérkőzésekre 50 ezer. Az UEFA kivételt tesz két stadionnal, amelynél a minimális befogadóképesség 30 ezer fő lehet. A két harmincezres stadionban csak csoportmeccseket és nyolcaddöntőt lehet rendezni.