Hrihorij és Ihor Szurkisz februárban Magyarországon keresztül elhagyta Ukrajnát. Az utóbbi a Dinamo Kijev labdarúgóklub tulajdonosa, bátyja korábban az Ukrán Labdarúgó-szövetség elnöke volt, a Szovjetunió felbomlása után a kilencvenes években ő lehelt életet az állami támogatás elapadása következtében agonizáló csapatba. Nevüket most felkapták, nemcsak a távozás miatt, hanem azért, mert állítólag mintegy 6 milliárd forintnak megfelelő készpénzzel távoztak. Ezt a napokban a testvérek ügyvédjükön keresztül cáfolták.
A tét azonban átvitt értelemben még ennél is nagyobb: megmarad-e az ukrán futball ékköve, a Dinamo? (A másik ékes gyémántról, a Sahtar Doneckről se feledkezzünk meg!) Egyáltalán visszatér-e a háború miatt szünetelő bajnokságba az élet, amely azért furcsa dolgokat produkál. A szovjet időkben a Dinamo Kijev a belügy csapataként élvezte az Ukrán Kommunista Párt szimpátiáját, annak a pártnak a támogatását, amelyből kiteljesedve lett 1953-ban Nyikita Szergejevics Hruscsov a szovjethatalom első embere – a pártfőtitkár még 1954-ben a Krím-félszigetet Ukrajnának ajándékozta, és a 2014-es orosz annektálásig oda is tartozott.
Kérdezhetik, mi köze ennek Szurkiszékhoz. Nincs közük, ám az azóta is tartó konfliktus háborúvá eszkalálódott, az ukrán oligarchák is az ország elhagyására kényszerültek, de legalább szerencsésebbnek mondhatják magukat, mint földönfutóvá váló, Magyarországra és Lengyelországba menekülő honfitársaik…
Tény, a kijevi élklub a szovjet időkben „einstanddal” igazolt, de az is, hogy például Szabó József és Rácz László személyében két kiváló magyar futballistát is adott a Szovjetuniónak – ráadásul úgy, hogy az 1966-os, illetve az 1986-os vb-n mindketten a mi válogatottunk életét keserítették. Vagy ki ne emlékezne, hogy Oleh (akkor még Oleg) Blohin vezetésével, Valerij Lobanovszkijjal a kispadon, a Dinamo az 1975-ös KEK-döntőben az FTC-t verte meg 3–0-ra, 11 évvel később pedig az esztendő aranylabdásával, Ihor Belanovval ismét KEK-győztes lett.
A tőkefelhalmozás új időszámításának hajnalán Szurkiszékat is megvádolták, hogy a nemzetközi szövetségtől kapott fejlesztési pénzek netán a kelet-európai államokban dívó offshore-technikával a kijevi klubhoz vándoroltak, s azt is valószínűsítették, hogy a 2012-es Eb társrendezői jogának megszerzéséhez némi kenőpénzzel járultak hozzá, ám a feltételezések nem nyertek bizonyítást. Az Andrij Sevcsenkóval és Szerhij Rebrovval újra nagycsapattá érő Dinamo többek között megszerezte az FC Barcelona és a Real Madrid skalpját is.
Lehet, Szurkiszék arról álmodnak, mikor isznak meg egy sört Kijev főutcáján, a Hrescsatikon a Dinamo hazai meccse után.
Már ha lesz még Dinamo, ha lesz még Hrescsatik…
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!