Egervári: Senkiről nem szabad lemondani

Egervári Sándor vezényelt bajnokcsapatot (MTK, Dunaferr), dolgozott a felnőtt válogatott mellett (1982-1986 és 1988), ő irányította azt az U20-as ifiválogatottat, amely 2009-ben bronzérmet szerzett az egyiptomi világbajnokságon. Új csapatával, a Most Wanted névre keresztelt együttessel az élvonalbeli Ferencváros ellen léphet majd pályára, méghozzá az Üllői úti stadionban!

Még mielőtt valaki márciusi tréfát gyanítana, azt nyugtassuk meg: hasonló tehetségkutató programot Angliában Sir Alex Ferguson szakmai fővédnöksége mellett nagy sikerrel vezényeltek le. Itthon Egervári Sándor és Mezey György neve jelenthet garanciát a szakmai nívóra – ők koordinálják a kiválasztó tréningeket, majd az edzőtábort –, a gyakorlati foglalkozásokon többek között olyan ismert szakembereknek jut majd szerep, mint Disztl László, Disztl Péter vagy éppen Vincze István, hogy csak a legismertebbeket említsük.

„A júniusban kezdődő bentlakásos tábor során kapcsolódok be a munka érdemi részébe, addig a felcsúti kollégákra vár az előre egyeztetett menetrend szerint zajló kiválasztó edzések levezénylése, azok némelyikére legfeljebb ellátogatok majd – adott tájékoztatást pontos feladatáról Egervári Sándor. – A négyhetes táborban azonban, ahol már a kollégák által megszűrt kerettel láthatok munkához, napi szinten veszek részt az edzéseken és a Ferencváros elleni mérkőzésen is én irányítom a csapatot. A kiválasztó program, a kezdeményezés nagyon komoly dolog. Amelyben teszem hozzá, én is megtalálhatom a szakmai kihívást, hiszen ilyen jellegű feladattal eddig még nem találkoztam. Az olimpiai válogatottban közel ezzel a korosztállyal dolgozom, így van összehasonlítási alapom. Már csak ezért is kíváncsian várom: a táborba bekerülők miben és mennyivel maradnak el kortársaik mögött? Meggyőződésem ugyanis, hogy azok között is találunk tehetséges, többre hivatott játékosokat, akik valamilyen oknál fogva eddig nem akadtak fent a szűrőn. Ez a program egy óriási lehetőség számukra a felzárkózásra, a kiugrásra. Szerintem senkiről sem szabad lemondanunk, és egy ilyen tehetségkutatóban edzőként azon kell dolgoznunk, hogy a lehetőségek szerint mindenkiből kihozzuk képességeinek a maximumát. A program egyik szlogenje, hogy most indul a profi karrier, mi pedig azokat a fiatalokat keressük, akik megfelelnek ennek az elvárásnak, kihívásnak. Ki lehet az, akit profi csapat szintjére is fel lehetne hozni, vagy éppen még annál is tovább, hogy a válogatott munkájába is bekapcsolódhasson később."

Egervári Sándor elképzelése nem illúzió, ennek kapcsán elég saját játékos pályafutásának alakulását felidéznie.

„Annak idején tulajdonképpen 22 évesen én is megyei szintről kerültem be az élvonalba, a kiugrást jelentő lépcsőfok egy másodosztályú katonacsapat volt az esetemben. Pomázon Pintér Sándorral játszottunk együtt és kötöttünk ki a Bp. Honvédban, ő később a válogatottságig vitte. Tudomásul kell venni, vannak fizikailag később érő típusok, akik képesség és tehetség tekintetében nem maradtak el társaiktól, mostanra pedig fizikumra is utolérték őket. Szakmailag számunkra az az igazán nagy feladat ebben a programban, hogy megtaláljuk ezeket a fiatalokat, mert így ebből a tehetségkutató programból tulajdonképpen az egész magyar labdarúgás profitálhat."