Torghelle: Otthonról is kerestek, de nem akartam hazamenni

Marcali, Budapest, London, Athén, Thesszaloniki, Jéna – íme a 25-szörös válogatott támadó, Torghelle Sándor állomáshelyei.

Sőt hogy teljes legyen a kép, rögtön a felsorolás végére kívánkozik Augsburg is, hiszen a 26 éves futballista legutóbb úgy határozott: csatlakozik honfitársához, Szabics Imréhez („Persze, hogy kifaggattam. Csupa szépet mesélt a klubról” – szögezte le), s két esztendőre a bajor város másodosztályú csapatához szegődött.

Minden Kaiserslauternben kezdődött

Újabb bejegyzés került hát a Torghelle Sándor neve mellett álló „klubjai” feliratú rubrikába.

Furcsa azonban, hogy a csatár egy olyan városban alapozta meg későbbi pályafutását, amelyet ez idáig meg sem említettünk – méghozzá Kaiserslauternben.

Mert bizony 2004. április 6-án, barátságos mérkőzésen, a Fritz Walter-stadionban egymaga kétszer vette be a német válogatott kapuját (Emlékeznek? A vége 2–0 ide, Lothar Matthäusszal a kispadon…) – így idehaza népszerűségre, külföldön pedig ismertségre tett szert az akkori MTK-csatár.

Vitte is a Crystal Palace, később kivetette rá hálóját a Panathinaikosz, majd a PAOK Szaloniki. Ez utóbbi klubnál alig várták aztán, hogy megszabaduljanak a legjobban fizetett, de kevés gólt szerző légiósuktól („Anyagi gondok miatt távoztam…” – érvelt a felvetésre a támadó).

Így Torghelle Sándor úgy határozott, hogy – fura ezt így leírni – visszatér korábbi sikere(inek) színhelyére: Németországba.

A házi gólkirály nem kért a harmadosztályból

A Carl Zeiss Jena türelmes vezetői tárt karokkal várták a csatárt. Nem látatlanban választottak, hiszen élénken élt emlékezetükben a támadó kaiserslauterni alakítása.
A játékos menedzsere, Vörösbaranyi József annak idején leszögezte: pártfogoltjának nem derogál a másodosztály, a jénai lehetőség arra éppen alkalmas, hogy újból felépítse magát.

„Rendszeres játéklehetőségre vágytam, s arra, hogy végre megint gólokat szerezzek” – árulta el a támadó. És bár az agresszív, „elefánt a porcelánboltban” jellegű játékstílusa mellé 27 bajnokin nyolc gól, egy kupatalálat és holtversenyben házi gólkirályi cím jutott – a Jena utolsó helyezettként hullott alá a harmadik ligába.

„Eszünk ágában sem volt kiesni – szögezte le. – Nemcsak a biztos bennmaradás, hanem a tíz-tizennegyedik hely elérése volt a cél. Csalódott vagyok. Jó képességű játékosok alkották a keretet, de csapatként nem tudtunk együttműködni. Ebben nem csak mi, hanem az edző is vastagon benne volt.”

A vezetők felajánlották Torghelle Sándornak a hosszabbítást, ám ő – szem előtt tartva az (ön)építkezést – nem kívánt maradni.

Feljutási álmokat dédelgetnek Bajorországban

Csábította eztán a Kaiserslautern, az Alemannia Aachen, az osztrák Austria Wien, és egy meg nem nevezett olasz másodosztályú egylet is. Ám a csatár a nyugodt körülményekre, és a komoly anyagi háttérre hivatkozva a következő években feljutási reményeket dédelgető FC Augsburgot választotta.

„Otthonról is megkeresett két-három klub, de nem akartam hazamenni” – állította a játékos.
Nos, ha pusztán a német újraegyesítés előtti állapotokat vesszük, akkor Torghelle Sándor áttette a székhelyét keletről nyugatra. Földrajzilag nézve azonban pusztán délre vonult – mint a vándormadarak.