„A szülővárosomban néztem az 1954-es világbajnoki döntőt egy nagy csarnokban. Visszatekintve elképzelhetetlennek tűnik, de húsz centi átmérőjű televíziókon néztük a meccset, mi, fiúk pedig egészen közel letettük magunkat a képernyő elé. Őszintén szólva, a magyar válogatottal is nagyon szimpatizáltam, különösen Puskás Ferenccel. Hogy gyerekkoromban csatár szerettem volna lenni, hogy gólokat akartam szerezni, az azért volt, mert láttam Puskás Ferencet.
Később, mikor Budapestről a Real Madridhoz szerződött, akkor is bebizonyosodott, hogy legendás támadó. Az ideálom, a példaképem volt. Mindig olyan szerettem volna lenni, mint ő” – emlékezett vissza Heynckes.
A vonatkozó rész 6:15-től: