Bütyök a villamoson és a buszon – lázba jött érte a Népstadion sok tízezres közönsége

Minden bizonnyal termete (170 cm, 50 kg) miatt lett Bütyök Kovács József beceneve szülőhelyén, Nyíregyházán, ám volt, aki Kuszinak hívta. Ennek oka nem ismert. Édesapja Kovács Mihály szabómester, édesanyja Szokolai Lídia távirász. A helyi Vasutasban kezdett futni, Tomasovszky János nyírszöllősi tanítónál. Első komolyabb versenyén 17 esztendősen indult, Kassán győzött 1500 m-en (4:42).
Tanítóképzőbe járt, ám félbehagyta, a postánál kezdett dolgozni, kellett a pénz. Nyíregyházi színekben nyerte első bajnoki címét 1951-ben a BKV Előre pályáján 5000 méteren nyert. A versenyen sokáig Pénzes Gyula vezetett, de „Kovács rajta marad, 3600-nál Pénzes feladja. Kovács frissen gyúrja tovább az iramot és egyéni csúccsal közel 100 méterrel győz (14:52.4)”.
Sikere után leigazolta az MTK (akkoriban Bp. Bástya, majd Bp. Vörös Lobogó), a Goldbergerben helyezte el termelési osztályvezető-helyettesként. Az ő futójukként lett válogatott még 1951-ben Csehszlovákia ellen. Emil Zátopektől nagyon kikapott 5000 méteren, aligha hitte, hogy egyszer még legyőzi a már négyszeres olimpiai bajnokot.
Jól ment neki a futás, úgy volt, hogy utazik Helsinkibe, az olimpiára, de az indulás előtt egy nappal kihúzták a nevét a listáról. Edzője, a legendás Náczi bácsi (Iglói Mihály – Iharos Sándor, Rózsavölgyi István, Tábori László, Mikes Ferenc mestere) javaslatára klubja kiírt egy háziversenyt, ahol csak hat tizeddel maradt el Kelen János 5000 m-es országos csúcsától (14:24,6). Az eredménynek köszönhetően a csapat után utazhatott, de – meglehet, az izgalmak hatására –mélyen tudása alatt szerepelt, 10 ezer méteren 14. lett.

Az olimpia után edzőt váltott, a negyvenes években jegyzett Csaplár Andrásnál készült tovább. Sikerrel, mert 1953-ban a bukaresti Világifjúsági Találkozón (VIT) 5000 méteren harmadik lett Zátopek és a feltörekvő szovjet Vladimir Kuc mögött. Aztán egy esztendőn belül legyőzte mindkét klasszist.
Kezdte 1953 szeptemberében Kuccal. A magyar–szovjet viadalon a Népstadionban „az 5000 métert feszült várakozás előzi meg. Kuc világcsúcsot akar javítani és olyan iramban kezd, amire az 5000 méter történetében még nem volt példa” – írta a Népsport. Kucnak 1000 méternél már 60 méter volt az előnye Kovács és a többiek előtt, 2600-nál 100, amit 300-ig 20 méterrel növelt. Frissen mozgott, Kovács azonban erősíteni kezdett és a közönség fergeteges biztatása mellett Kuc után eredt. „Most már valóságos üldöző verseny folyik. Az utolsó előtti körben Kovács tovább erősít, csengetéskor már csak 35 méterrel vezet a szovjet futó. Kovács 400 méteres hajrát nyit és ezt a közönség felállva szurkolja végig. Kuc lépései egyre nehezebbé válnak. Kovács feltartóztathatatlanul közeledik, 20, 10, majd 5 méterre csökken a hátránya, a célegyenesbe már a magyar futó fordul elsőnek, innen kezdve elfut ellenfelétől és 15 méterrel, a világ idei második és eddigi harmadik legjobb eredményével szakítja el a célszalagot (14:01.2)” – így a tudósítás.
A közönség óriási ünneplésben részesítette Kovácsot, „soha még hazai atlétikai versenyen nem szurkolt, nem tombolt úgy a közönség korra és nemre való tekintet nélkül”, mint ezúttal. Még hétfőn reggel, munkába menet a villamosokon és az autóbuszokon is Kovács és Kuc összecsapása volt a fő beszédtárgy Budapesten. „Azon lehet vitatkozni, hogy a két futó közül melyik szalasztotta el a világcsúcsjavítást. Kuc azzal, hogy a tervezett 63 mp helyett 59 mp-re futotta az első 400-at, vagy Kovács azzal, hogy későn kezdett el erősíteni” – írta még a Népsport. A világcsúcs ekkor 13:58.2 volt, a svéd Gunder Hägg tartotta 1942 óta.
Zátopek a következő esztendőben, 1954 júliusában akadt Kovács horgára. 10 ezer méteren versenyeztek a magyar–csehszlovák viadal keretében a Népstadionban. A beszámoló szerint „az aprótermetű magyar futó 5750 m-nél előzi Zátopeket, de 50 méterrel később megint az olimpiai bajnok van elől, sőt hirtelen erősítéssel 10 méterrel ismét elszalad. Ez a különbség nem változik 7200 méterig, ekkor Kovács felzárkózik, 9200-nál újra élre megy és 5 méter előnyt szerez. Zátopek nem hagyja magát és csengetéskor előzi Kovácsot. Az egész stadion egy hangorkán. A 30 ezer néző felemelkedik a helyéről. Az utolsó kanyar közepéig szorosan egymás mögött van a két futó, a nézők várják, hogy Zátopek mikor nyitja meg félelmetes hajráját, a hajrát azonban Kovács nyitja meg, a célegyenesbe már 2 méter előnnyel fordul. A fergeteges bíztatás mintha szárnyakat adna neki, egyre növeli előnyét és bár Zátopek sem adja fel a küzdelmet és az utolsó métereken hoz rajta. Kovács végül győz (29:09)”.
Ezek után természetes, hogy „a közönség lelkesedése leírhatatlan, sokan berohannak a pályára, vállukra emelik Kovácsot és a rendezőség csak néhány perc múlva tudja helyreállítani a rendet”.
Zátopek sportszerűen nyilatkozott („Tavaly óta tudom, hogy Kovács a világ egyik legjobb hosszútávfutója”), majd egy hónappal később visszavágott Kovácsnak a berni Európa-bajnokságon. Ezúttal Bütyök volt sportszerű („Már az első három kör után láttam, hogy Zátopek legjobb formájában van és verhetetlen”), és a második helyre hajtott. Sikerrel. „Zátopek 8000-nél már 125 méterrel vezet Schade előtt, aki mögé szorosan felzárkózik Sando és Kovács. Csöngetéskor Zátopeknek 200 méter az előnye, az utolsó 400-at 63.4 alatt teszi meg. Kovács az utolsó körben megugrik Sando mellől, igen nyugodtan, frissen hajrázva biztosítja magának a második helyet. Hogy mennyire friss, azt bizonyítja 61.6-os utolsó 400-a. Okosan versenyzett, nem futotta teljesen ki magát, hiszen a nagyszerű Zátopekre eddigi legjobb eredményével sem lehetett volna veszélyes.”

Következett Melbourne, az olimpia 1956-ban. Őt is izgatta, mi van itthon a forradalom alatt és után, csak akkor nyugodott meg, amikor tudott telefonon beszélni feleségével, Németh Rózsával. „Én is versenyző voltam, ha nem is olyan kiváló, mint a férjem, de tudtam, hogy milyen megnyugtatóan hat rá majd, ha beszélünk” – mesélte később az asszony, Bütyök pedig tette a dolgát. „Még sohasem álltam rajthoz ilyen nyugodtan. Az egész verseny alatt higgadtan, józanul tudtam mérlegelni a lehetőségeket” – emlékezett. Kucot lehetetlen volt megelőzni, de az őt „követő második csoportban csak az ausztrál Lawrence és Power volt előttem. Vezettek egy kört, de csak 73-ra. Ez nekem lassú volt, élre mentem, beleerősítettem egy 70-essel s két kör alatt leszakítottam Powert, sőt közben előttük az erejével teljesen elkészült ango) Gordon Pirie-t is. Így jutottunk el az utolsó körig, ahol Lawrence már fel sem vette a küzdelmet…”
Utolsó bajnoki címét 1959-ben szerezte 5000 m-en (13:47.6), római olimpián (1960) is indult, 10 ezer méteren 15. lett. A versenyzést 1962-ben hagyta abba, edző lett klubjában, az MTK-ban. Ezt követően, 1962-ben fejezte be aktív pályafutását.
Kovács József 1987. március 29-én hunyt el Budapesten. A Népsport Bütyökként búcsúzott tőle, így: „A közönség a szívébe zárta a lehetetlent nem ismerő kis futót és emlékezetes győzelmei sok új hívet szereztek a sportágnak.”
KOVÁCS JÓZSEF NÉVJEGYE

Beceneve: Bütyök
Született: 1926. március 3., Nyíregyháza
Elhunyt: 1987. március 29., Budapest
Magassága/testsúlya: 163 cm/50 kg
Sportága: atlétika (hosszútávfutás)
Klubjai: Nyíregyházi VSC (1943–1950), Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó, MTK (1950–1962)
Legjobb eredményei: olimpiai 2. (1956), Eb-2. (1954), 11x magyar bajnok (5000 m: 1951, 1954, 1959; 10 000 m: 1952, 1953, 1954, 1955; mezei futás: 1954, 1957, 1958, 1959)
Egyéni rekordjai: 3000 m: 8:16,8 (1953), 5000 m: 14:01,2 (1953), 10 000 m: 28:52,4 (1956)
Elismerése: A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)
Emlékezete: Kovács „Bütyök” SE és olimpiai Baráti Kör (Nyíregyháza), Kovács József-emlékverseny (magyar bajnokság, 10 000 m), Bütyök100 emlékév (Nyíregyháza, 2026)
Emlékeztető
ATLÉTIKAI EURÓPA-BAJNOKSÁG
1954. augusztus 25–29., Bern
10 000 m. Európa-bajnok: Emil Zátopek (Csehszlovákia) 28:58, 2. Kovács (Magyarország) 29:25.8, 3. Frank Sando (Anglia) 29:27.6
XVI. NYÁRI OLIMPIAI JÁTÉKOK
1956. november 22–december 8., Melbourne
Atlétika. 10 000 m. Olimpiai bajnok: Vladimir Kuc (Szovjetunió) 28:45.6, 2. Kovács József 28:52.4, 3. Allan Lawrence (Ausztrália) 28:53.6

Horogkeresztes zászló a NOB-elnök koporsóján

Pusztai László utolérhetetlen volt






