A 7-es csapdája

A labdarúgás fejlődése következtében először pozíciókra szakadt a csapat, majd idővel az adott posztoknak jellegzetes kritérium rendszere alakult ki. Az adott poszton lévő játékos ezeknek az elvárásoknak próbál minél jobban eleget tenni, a kreatív és alkotó típusú futballista pedig lehetőség szerint újabb tulajdonságokkal gazdagítja a szóban forgó játékpozíciót.

A számmisztika eredete egészen az őskorig nyúlik vissza, a számokat az ember mindig is felruházta valami plusz jelentéssel. A labdarúgásban számokkal különböztetik meg az egy csapaton belül szereplő játékosokat, egy esetleges játék szabályszegés utáni regulázás pontos dokumentációja érdekében. Kezdetben a számválasztásnál a már említett számmisztika is szerepet játszhatott, de a későbbiekben egy adott poszt és egy adott szám egybeforrt.

Bár ez sosem volt szabályszerűen megfogalmazva, egy csapat felszámozása a kapustól kezdődik és a támadóknál végződik. A két legemblematikusabb poszt-szám összeolvadás a 10es és a 9es mezszámnál figyelhető meg. A 10es a csapat irányítója, esze, a 9es pedig a csapat gólfelelőse. Ugyanilyen a 7es mezszám amit csapat egyik szélsője viseli. Jelenkorban a 7es mezszámot viselő játékos egyértelműen a csapat legjobb- de inkább sztárszélsője. Nyilván nem törvényszerű van kivétel bőven, de a közelmúltban olyan legendává öregbítették tovább ezt a jelenséget mint David Beckham vagy Luis Figo vagy manapság Cristiano Ronaldo.

Egy 7es fő erényei:

- Technikailag szinte tökéletesen képzett.

- Gyors labdával és anélkül is.

- Kiváló a párharcokban.

- Remekül passzol és ad be.

- Kivételes rúgótechnika.

- Gólveszélyes.

A legaktuálisabb trend, hogy ellenkező oldalon játszatják a szélső támadókat, hogy befele cselezve veszélyesebb játékszituációkat hozzon létre. Eddig egy ballábas játékos balszélen játszott, hogy minél pontosabb beadásokra legyen képes most ez fordítva van. Erre a legideálisabb példa Arjen Robben aki ballábas létére rendre jobboldalon játszik és rendre befelé cselez.

Az Inter az utóbbi időkben nem igazán találta a saját sztár 7esét. Talán a legutolsó igazi 7es-e a kétszeres BEK-győztes Grande Interben szereplő Jair Da Costa volt.

A 2000es évek első 7ese a portugál Sérgio Conceição volt, nem túl sok sikerrel: Több mint 40 mérkőzésen egyetlen találatával nem igazán maradt meg a kék-fekete érzelműek emlékezetében.A következő próbálkozó Andy Van Der Meyde. Ő az Ibrahimovic, Van Der Vaart, Pienaar, Chivu fémjelezte igen ígéretes Ajaxnak volt kulcsembere, nagy reményekkel érkezett Milánóba, hogy csalódást okozzon. Két szezon alatt 32 lépett pályára egy gólt sikerült össze gyötörnie. Innentől zuhanórepülésben van a karrierje, az Evertonnál sem tudott gyökeret verni - rengeteg fegyelmi probléma volt vele - meglepően keveset játszott a négy ott töltött éve alatt. Mindössze 31 évesen visszatért tavaly a PSV-hez ahol egyetlen egy alkalommal lépett pályára, jelenleg klub nélkül tengeti az életét.

A következő egy vérbeli 7es volt, csak szépséghibája a történetnek, hogy az illető marketing bázisa erősebb volt már mint a pályán lévő tekintélye. Luis Figo lényegében levezetni érkezett az Interbe, az ekkor még bőven második vonalas klub viszont kapott az alkalmon és megszerezte a még elsőosztályú PR-értékű, de már leszállóágban lévő sztárt, aki bőven 30 felett is az átlagosnál jobb futballista volt. Nyilvánvalóan ez a transzfer egy kedvező és kölcsönös pénzügyi lehetőség is volt mindkét fél számára. Figo összességében nem vallott szégyent, de már messze volt a zenittől. Vállalható karriert futott az Internél és máig megbecsült tagja az Internek. Francesco Toldóval egyetemben a klub népszerűsítésén fáradoznak manapság mint nagykövetek.Viszont az ezután következő potenciális sztárszélsőnél nehezebb lesz nagyobb tévedést produkálni az elkövetkezendő esztendőkben. Ricardo Quaresmát már régóta környékezték a giga klubok a Portóban mutatott lehengerlő teljesítményéért. Egy kisebb barcelónai botlás után, úgy festett Quaresma végre készen áll, hogy igazi nagy klubban bizonyítson. Ez már történelem Quaresma nemhogy nem tudott megfeleni a 7es poszt követelményeinek, de talán nehéz lenne nálánál gyengébb produkciót találni az elmúlt bő évtizedben kék-fekete mezben. Óriási csalódás volt a teljesítménye. A hátsó ajtón távozott az európai bukott angyalok felségterületére, a török bajnokságba a Besiktashoz.

Az Inter az idei félre sikerült Ősz és edzőváltás után, erősítésekre szánta el magát januárban. A gyengélkedő Diego Milito és Goran Pandev miatt egy új csatárt szerződtetett Giampaolo Pazzini személyében. Pazzininek semmi köze nincs a sztárszélső fogalomhoz, Ő egy tipikus olasz center. Kellemetlen, verekedős stílusú, minden hájjal megkent a rafkósság és a találékonyság a legfőbb erényei. Eddig 3 mérkőzésen 214 percet játszott 3 gól, 2 kiharcolt büntető és az egyikhez tartozó piros lap van a számláján. Kétség kívül Pazzini lehet az az ember aki újra a 7es mezszám kultuszához méltóan teljesíthet, de immáron teljesen más pozícióban. Reméljük a legjobbakat.