A hónap momentumai - Március

Claudio Ranieri utolsó hónapján vagyunk túl, teljes egészében letudtuk vele a márciust, mely egy kicsivel jobbra sikerült, mint a totálisan értékelhetetlen február. Könnyes búcsút nem vettük a Tinkermantől, így aki ki szeretné fejezni jó kívánságait az ősz mesternek, az tegye meg itt. Reméljük ez az utolsó bejegyzés, ahol még húsba vágóan élénk emléke fájdalmat okozhat nekünk. Pár hét múlva csak egy varratos seb lesz, igaz abból az a méretes fajta, amit szíved szerint addig kaparnál, amíg le nem esik a karod. Egy utolsó visszapillantást engedjünk meg magunknak. Csak a szépre emlékszünk, már, ha volt olyan.Claudio Ranieri utolsó hónapján vagyunk túl, teljes egészében letudtuk vele a márciust, mely egy kicsivel jobbra sikerült, mint a totálisan értékelhetetlen február. Könnyes búcsút nem vettük a Tinkermantől, így aki ki szeretné fejezni jó kívánságait az ősz mesternek, az tegye meg itt. Reméljük ez az utolsó bejegyzés, ahol még húsba vágóan élénk emléke fájdalmat okozhat nekünk. Pár hét múlva csak egy varratos seb lesz, igaz abból az a méretes fajta, amit szíved szerint addig kaparnál, amíg le nem esik a karod. Egy utolsó visszapillantást engedjünk meg magunknak. Csak a szépre emlékszünk, már, ha volt olyan.

1. Legjobb védő/kapus – Giacinto Facchetti & Walter Zenga díj

Ha egyszer hibázol, azt még elnézzük. Ha kétszer, már szúrós szemmel figyelünk. Ha háromszor, akkor elgondolkozunk rajta, hogy helyed van-e egyáltalán a csapatban. Ha ennél többször, akkor ülj azonnal a padra fiam. Körülbelül egyetlen játékosunk van, aki a felsoroltaknak megfelelt: Júlio César. Kapusunk kitett magáért mostanában, sokszor akadályozta meg, hogy ne alázzanak meg minket, néhány meccsen életben tartotta, az amúgy tetszhalott csapatot. Kiderült, hogy extra tulajdonságként képes valami olyasmire, aminek lényegét Ranieri talán felfogni sem tudná. Felrázta a csapatot a Catania ellen, így kerültük el akkor sorozatbeli hatodik vereségünket.

2. Legjobb középpályás – Sandro Mazzola díj

Nehéz döntés, manapság egyetlen középpályásunk sem nyújt kiegyensúlyozott teljesítményt, meg is látszik a csapat hatékonyságán. Sneijdert lassan újra be kell mutatni a többieknek, Álvarez felfogta hova került, le is lépett gyorsan, Sztankovics még mindig várja a postást a tizenharmadik havi nyugdíjával, Cambiasso castingol a Cry Baby 2-re, Guarínt meg leigazoltuk egyáltalán vagy csak média hoax volt? Maradt Poli, aki annyival játszott értékelhetőbben, mint Obi, amennyivel többet. Voltak hibái és gyengébb meccsei, de a agilis, az akarása elvitathatatlan és képes színt vinni a játékba (nem úgy, mint Obi), ami komoly hiánycikk lett mifelénk.

3. Legjobb támadó – Nyers István díj

A legjobb vagy az egyetlen? Ugyan Diego Militón kívül pályára küldtük Pazzinit, Forlánt, Záratét és Castaignost is még sem tűnt fel, hogy bármelyikük kimerítené a csatár fogalmát. Talán, ha ötvöznénk őket, akkor Zárate lendületéből, Forlán rutinjából, Castaignos tehetségéből és Pazzini mezéből összejönne egy klasszis csatár. De, ha Zárate attitűdjét, Forlán sebességét, Castaignos testi erejét és Pazzini bármilyen labdás képességét örökli, akkor... akkor sem vagyunk semmivel hátrébb, négy bohóc fizetését egyre cseréltük. Milánó Hercege futott már jobb hónapot, két kihagyott tizenegyese fájó emlék marad, de most is ő lőtte góljaink 50%-át (3 darab) és a legtöbbet ő tette hozzá az összjátékhoz.

4. Legnagyobb csalódás – Quaresma díj

Mindenkiben csalódtunk már egy kicsit a szezon során, ezek azok a pillanatok, amikor mindenki veszít kicsit a bájából. De egy bizonyos ember még nem állt itt, és őszintén nem is hittem volna, hogy valaha Esteban Cambiasso lesz a legnagyobb csalódás. Roppantul sajnáltam, amikor kifütyülték, és most is, úgy gondolom, hogy már csak a múltra való tekintettel sem volt ez korrekt, az egész idényt nézve meg főleg nem. De valami már benne is megtört, nem igazán hasznos, nem hajt teljes erőbedobással, nem véletlen, hogy a padra került az utóbbi pár hétben. Reméljük összekapja magát, mert a tudása alapján nem szeretnénk még róla lemondani.

5. Legkellemesebb meglepetés – Giuseppe Bergomi díj

Márciusban kevesebbet obiztatták nigériai gyerkőcünket, sőt a Juve elleni rangadón csapatunk egyik legjobbja volt. Nehéz kiigazodni Joel Obin, hol totális nulla, amit a pályára rak, hol kiemelkedik az, amúgy raklap szemétnek is nevezhető körből. Fiatal játékos ez ezzel jár, reméljük egyre kevesebb tanulópénzt kell fizetni miatta. Erre tendál a helyzet.

6. Legszebb gól – Christian Vieri díj

Mivel Forlán gólja 50%-ban a kapusé, Samuel a megszokott standard fejesét vette elő, Pazzini meg csak egy tizenegyest értékesített, ezért Milito eldönthette maga, melyik gólját tartja a legszebbnek. Felhívtam, megkérdeztem, kiderült, hogy nem tud magyarul, szóval sorsoltunk. Catania. (2:25)

7. Legnevetségesebb momentum – Vratislav Gresko díj

Van abban valami magyaros vicces, hogy két meccses szenvedésünk közben az OM visszavágó vége felé sikerült begyötörni egy gólt, hogy aztán a tök utolsó pillanatban, a szezon legjobb védőjének hibájával egy teljesen közepes képességű csatár (Brandao) hátáról úgy pattan elé a labda, ahogy a büdös életben nem tudta volna átvenni, majd ebben a kiszolgáltatott helyzetben mattolja is a csapatot, elütve ezzel minket a továbbjutástól. Szimbolikus pillanata az egész szezonnak.

8. Legszebb védés – Gianluca Pagliuca díj

Rendhagyó módon nem egy kapus, hanem Maicon kapja ezt az elismerést, mert óriásit mentett Quagliarella üres kapus ziccerénél a Juve ellen. Sokat nem osztott, nem szorzott, de César annyit kapott már, hogy egy kis vagyonmegosztás nem árthat neki. (2:49)

9. Legszebb csel/egyéni megmozdulás – Ronaldo díj

Sztankovics egy bolhapénisznyivel (jelen esetben nem Messit értjük alatta) jobb hónapot futott, mint legutóbb, a Juventus ellen gólpassz értékű labdát tálalt Milito elé, amit nagyon is értékelünk. Ha már nem tud futni, lemarad mindenkiről és kileheli a tüdejét egy félidő után, akkor legalább osztogassa az ilyen bogyókat (a fenti videón 1:01-nél).

10. Legostobább döntés – Mircea Lucescu díj

Best of Claudio Ranieri - The Last Temptation című albummal búcsúzunk, az összes idióta cserétől, ostobacsapatösszeállítástól, értelmetlenül unalmas nyilatkozattól. Megelégeltük, végre nem csak mi. Bár jöhetett volna korábban, de, hát tudjuk, hogy nem csak Claudio volt itt az egyetlen hülye.

11. Legszimpatikusabb döntés – José Mourinho díj

Aetas semper aportat aliquid novi (minden korszak hoz valami újat), szól a latin mondás, mi is ebben bízunk Stramaccioni kinevezése okán. Egyszerre próbálunk hinni, egy jobb folytatásban a fiatal maestróval és örülünk, annak, hogy azt az őszülő, reménytelenül pad mellet csüggedő arcot, már nem kell tovább szapulni. Neki és nekünk is jobb lesz így.

Végül, de nem utolsó sorban, a Giuseppe Meazza díj, a hónap legjobb játékosa. A menetét már ismeritek, Júlio César, Poli és Milito lesznek azok, akik nem mosolyognak bárgyún egy stúdió foteljéből a szavazataitokért cserébe.