Végy egy jó kapust! Inter-Partizan 1:0

Tegnap este folytatódott megmérettetésünk az olasz csapatok által halálosan komolyan vett sorozatban, az Európa-ligában. Érezhette a sorsoláskor az UEFA, hogy Moratti kelet felé szeretne nyitni, hisz a selejtezőkön egy horvát, illetve román csapaton át vezetett az út a főtáblára, itt eddig ugye orosz és azeri csapattal játszottunk eddig, most pedig Dejan Sztankovics honfitársai, a szerb Partizan Belgrád vendégeskedett nálunk. 18000 néző a helyszínen, mi pedig a TV-készülékek, esetleg monitorok előtt idegeskedtünk 88 percig, még szerencse, hogy egy focimeccs 90-ig tart.

Egy pillanatra azért visszakanyarodnék a nézőszámhoz. Coutinho saját videoüzenetben invitálta a nézőket a Meazzába, a jegyárak is egész barátiak voltak (17 Euro, a 2. gyűrűre), az időjárás sem volt elviselhetetlen, de az olaszoknál nem csak a csapatok, de a szurkolók is pont leszarják az EL-t. Nem mondom, hogy a stadion kongott az ürességtől, de nagyjából minden ötödik széken ültek csak nézők, persze ez a cserepadokra nem érvényes. Bár régóta tudjuk, hogy az UEFA illetékeseit a szurkolók nem nagyon érdeklik. Stramaccioni az alábbi alakulatot vetette be a partizán akcióba: Handanovic - Silvestre, Juan Jesus, Cambiasso - Jonathan, Guarin, Mudingayi, Pereira - Coutinho - Cassano és a Vieri-hasonmás Livaja. A kispadunkon Zanetti, Milito és Palacio argentin vicceket meséltek, Gargano jókat röhögött, Belec nem értette. Az ellenfél kezdőjében 8 játékosnak icsre végződött a vezeték neve, kettőnek ovra, Medo volt a kakukktojás.

Azért a meccs is elkezdődött, Coutinhóban volt a tűz, a többiek még csak takaréklángon se nagyon pislákoltak. A kis brazil kétszer is helyzetbe került, sajnos nem talált a kapuba, a szerbek jóval közelebb jártak a gólhoz. A Branca által is figyelt Markovics simán becsapta Jonathant, majd szépen előtte a hosszút, de Handanovic rászuggerálta a kapufára a labdát. Az első fél órát követően azért elmondhattuk, hogy láttunk már a történelemben ennél szellemesebben játszó Intert is (engem egy kicsit a H. Cuper féle csapat játékára emlékeztetett). Coutinho nagy igyekezetében (sajnos) lesérült, jött helyette Palacio, így már akár 3 csatárral is rohamozhattunk volna, de inkább csak poroszkáltunk a pályán. Silvestre teljesen feleslegesen lerántott egy szerb támadót a tizenhatos vonalán, a spori első látásra büntetőt fújt, de valószínűleg Mudingayi rászólhatott, így megúsztuk egy szabadrúgással. A szabadrúgás kimaradt, valahogy még végig kínlódtunk 10 percet és jöhetett a szünet.

Ha a foci pontozásos sportág lenne, akkor leírhatnám azt, hogy az első menet a szerbeké volt. A második félidőben aztán végre valami elkezdett mocorogni fiainkban. A súlytalan Livaja helyett, Stama pályára küldött egy dinamikus, futásra is képes játékost Javier Zanetti személyében. Majdnem lőttünk is egy gólt, de Silvestre elöl sem sokkal jobb, mint hátul. Néhány perc múlva Cassano került ajtó-ablakba, de Pazzinis megoldást választott. (tiszta helyzetben, 7 méterről, Baumgartnert célozta meg a labdával). Darálgattunk, irányítottunk, többet birtokoltuk a labdát, érett a gólunk. A támadószekció frissítése érdekében Cassano helyére Milito érkezett az utolsó negyedórára (Cordoba egy kis számháborúba keveredett a cserét jelző táblával). Persze ilyenkor könnyen előfordul, hogy a beszorított ellenfél meglep minket egy kontrával és elúszik a meccs. Na most az történt, hogy a beszorított ellenfél meglepett minket egy kontrával, ismét a fiatal Markovics került helyzetbe, mivel a felé igyekvő Silvestre dobott egy hasast, így simán rávezethette a szerb tehetség, a szlovén kapusunkra a labdát, de hálaistennek ebből a mini balkáni összecsapásból, most mi jöttünk ki jól, hisz Handanovic valami elképesztő bravúrral kivédte a lövést. Rá egy percre kegyetlenül lecsapott ellenfelünkre a foci, a sajátságos törvényének szigorával, hisz Milito centerezését Palacio ráfejelte és a Petrovics nem ki, hanem bevédte, így le is zárhattuk a meccset.

Osztályzatok, hogy legyen min vitázni:

Handanovic - Egyre kevesebbet gondolok Julio Cesarra, világklasszis a srác! (9)

Silvestre - Nem találja a helyét, körülményes, bizonytalan. Télen be lehetne vonni valami jó kis csereügyletbe. (4)

Juan Jesus - Silvestre reciproka. Iszonyatosat fejlődött, magabiztos, jókor van jó helyen, ja és még a passzai is pontosak (7)

Cambiasso - Egy csapatkapitányt nem szabad lepontozni. (6)

Jonathan- Itt azért még eszembe jut Maicon. Közepes alá. (4.5)

Guarin - Számomra megint csalódás. Jött a szokásos hülyeség: Jobb összekötő helyén 20 méterre a kaputól bemutatom a lövőcselt, átteszem a bal lábamra a labdát, majd kilövöm a stadionból. Ebből eddig meccsenként látunk tőle 2-3 darabot, tegnap csak egyet. Pedig aztán Stramaccionitól kap lehetőséget rendesen, hogy bizonyítson, de megint nem élt vele. (4)

Mudingayi - Labdaszerzőnek vettük és szerzett is sok labdát. Amikor kellett szerelt, amikor kellett emberevősködött, de hát őt nem is a szépségéért szeretjük. (6.5)

Pereira - Elnyargalászott a bal oldalon, de sokszor teljesen feleslegesen a levegőben akar játszani, mikor azért a földön egyszerűbb lenne. Ilyenkor szokták bekiabálni a magyar pályákon: "NE EMELGESD, NEM LAKBÉR". Amúgy hozta a szokásosat. (6)

Coutinho - Amíg a pályán volt, kilógott a csapatból felfelé, kár ezért a sérülésért. (7)

Palcio - Tincs ami van, azon a fejen, ami 3 pontot ér. Ezen kívül szépen eltűnt a mezőnyben, de egy befejező csatár, az mit csináljon, ha nem befejez. (7)

Cassano - Amit kihagyott, remélem a Juve ellen majd beveri. Voltak már ennél jobb meccsei is. (5)

Milito - 15 perc játék, egy gólpassz, 3 pont. (6.5)

Livaja - Bíztam benne, hogy egy horvát felszívja magát a szerbek ellen, most ez nem sikerült Marko barátunknak. Lesz ez még jobb is. (4.5)

Zenetti - 39 éves, beáll, pörög, aktív, odateszi magát. Neki aztán mindegy, hogy BL, EL, Olasz Kupa, bajnoki, edzőmeccs, sörmeccs a strandon, x-box a gyerekekkel, mindig kihozza magából a maximumot. (7.5)

Stamaccioni- Bizalmat szavazott a Róma meccs óta mellőzött Silvestrének (Azerbajdzsánban játszott csak azóta), Guarinhoz pedig érthetetlenül ragaszkodik. A meccsbe viszont jól nyúlt bele a cseréivel, így hozzátette azt a győzelemhez, amit egy edzőtől elvár az ember. (7)

Egy mini összefoglaló: