Pislákoló fény az alagút végén

Túl a Juventus elleni kalkulált retteneten, visszatekintünk a januári mercato fontosabb eseményeire. Megköszönjük Thohirnak, hogy van, mérgelődünk az agyatlan ötleteken és a megvalósult, elcseszett kölcsönökön, végül pedig levonunk egy olyan konklúziót, amely némi reményt ad a jövőre nézve - ebből mostanában úgysincs túl sok.Túl a Juventus elleni kalkulált retteneten, visszatekintünk a januári mercato fontosabb eseményeire. Megköszönjük Thohirnak, hogy van, mérgelődünk az agyatlan ötleteken és a megvalósult, elcseszett kölcsönökön, végül pedig levonunk egy olyan konklúziót, amely némi reményt ad a jövőre nézve - ebből mostanában úgysincs túl sok.

Első körben kezdjünk a távozókkal, illetve a szerencsére meg nem történt transzferekkel - legyünk túl a dühöngésen.

Álvaro Pereira

A beadások istencsászára a Sao Paulohoz került kölcsönbe másfél évre, egymillió euró fejében, opciója van a braziloknak a végelegesítésre, újabb 7 millióért. Másfél év kölcsön. Kíváncsi lennék, hogy ezt a marhaságot ki találta ki. Pontos részleteket nem tudunk, de minden bizonnyal nem kötelezettséget vállalt a Sao Paulo (mint mi Silvestre kölcsönvételekor), hanem csak lehetősége van érvényesíteni az opciót. A kérdés már csak az, hogy mégis miért akarná érvényesíteni? Összesen kerülne 8 millióba, márpedig Pereira most, illetve nyáron fog ennyit érni. 2015 nyarán már kevesebbet, mivel '16-ban lejár a kontraktusa, teljesen felesleges lenne 7 milliót fizetni egy közel 30 éves játékosért, több értelme van visszaküldeni. Akkor pedig mi itt fogunk állni megfürödve egy lejáró szerződésű atomhulladékkal, majd talán a Galata megszán minket egy 3 milliós ajánlattal.

Isak Belfodil

Az első pillanattól kegyvesztett csatárt 400000 euróért sikeresen kölcsönadtuk a West Hamnek QPR-nek Cataniának Bolognának Torinonak Sassuolonak Livornonak. Nem tudni, hogy Paulinho és Emeghara mögött mennyi lehetőséget fog kapni, de kevesebbet biztosan nem, mint nálunk az ősszel. Nagy összegben senki ne fogadjon arra, hogy a nyári felkészülést nálunk fejezi majd be a kölcsönből visszatérve.

Guarín és Ranocchia

Guarín végülmaradt, hála Thohirnak, sőt, mostújabb egy évvel toldhatjuk meg a 2016-ban lejáró szerződését.Ez a hosszabbítás mindenképpen nagy ötlet. Nem tudom, hogy ki az ötletgazda, de nagy piros pont neki. Ezzel nem csak megmentjük a Branca-Fassone lúzer duó által zseniálisan leértékelt játékost, de mégüzenünk is a vevőknek, hogy persze, mehet, de pontosan annyiért, amennyit mi mondunk, nem pedig annyiért, amennyivel ki akarjátok szúrni a szemünket,köcsögök.

A másik serpenyőben persze ott van a hírhedt kinyilatkoztatása. Mindenki vérmérséklete alapján eldönti, hogy viszonyul ezek után hozzá. Én megadom az esélyt neki, hogy jóvá tegye a dolgot.Nem különösebben érdekel Frédi, mint játékos. Engem csak a csapat sikere érdekel, édes mindegy, hogy milyen emberek vannak a pályán. Ha jól játszik és győzelemhez segíti a csapatot, akkor örülök, hogy maradt. Ha nem, akkor meg úgyis elsöpri a népharag. Win-win.

Ranocchia egyelőre úgy néz ki, hogy mégsem megy a Galatasarayhoz kölcsönbe, túl sok zsét kér Bandi. Az ő helyzete eléggé érthetetlen. Addig rendben van, hogy Rolando kiszorította a kezdőből, ugyanakkor Campagnaro egyáltalán nem játszik úgy, hogy bombabiztos legyen a helye. Másrészt, bármennyire is fura a kedves vezetőségnek, nem teljesen kizárható, hogy megsérül valaki. Talán még rémlik 2013 tavasza. Akkor ki ugrik be? Samuel vagy Andreolli? Faja. Ráadásul még csak meg se vették volna, hanem odavetnek pár százezer eurót a nyamvadt kölcsönért. Oltári baromságtól menekülünk meg, ha minden jól megy. Majd lehet vele boltolni nyáron, nem kell kapkodni. Nem tartom teljesen kizártnak egyébként, hogy Rano direkt kért irreális lóvét, nehogy véletlenül a törökökhöz kerüljön.

Ugorjunk az érkezőkre, mégiscsak jobban esik róluk beszélni.

Danilo D'Ambrosio

1,75 millió euróért érkezett, 2018-ig marad nálunk. Bár Ventura előszeretettel játszatta a bal oldalon, nem hinném, hogy Nagatomonak nyugtalanabbak lettek az éjszakái. Pont ellenkezőleg, D'Ambrosio érkezése lehet Jonathan kilépője a kezdőből. Dzsoni a remek első két hónap után visszaesett, illetve talán úgy pontos, hogy beállt arra a szintre, ami nála a maximum hosszú távon. Nem mintha az olasz valami hatalmas nagy spíler lenne, talán egy fél fokkal jobb lehet. Meglátjuk, mindenesetre mindketten csak cserék lehetnek egy komoly célokért küzdő Interben.

Hernanes

15 milliót fizettünk érte azonnal, bónuszokkal együtt ugorhat a szám még 4-5 milliót, 2018-ig kapott ő is szerződést.Én még január 30-án sem hittem benne, hogy tényleg megvesszük. Szerencsére tévedtem, a Próféta megérkezett. Ő lehet a legjobb dolog, ami a XXI. század második évtizedében eddig történt velünk. Nem zsákbamacskát, nem reménységet, hanem egy bejáratott klasszist, a világbajnoki címre törő brazil válogatott egyik középpályását vettük meg. Ízlelgessük ezt, olyan jó kimondani.

És hogy mi a címben említett pislákoló fény? Nos, a Hernanesbe fektetett 15 millió. Még a transzfer előtt írtam a levlistára, hogy ez az állítólagos 15 misi honnan pottyanhatott a zsebünkbe, amire horas válaszolt: "Nem feltétlen kell bonyolult válasz, valszeg Thohirnak van 15 millió elkölthető eurója, de eddig nyilván kivárt, hogy a "sportigazgatók" mit alkotnak...". A triplázás óta nem volt elköltendő 15 milliónk bevétel nélkül. Ha mostantól van, akkor elindulhatunk felfelé, akkor lesz esélyünk olyan játékosok megszerzésére, akik normális áron vannak, de egyértelműen erősítést jelentenek. Akkor nemet tudunk mondani egy totál lehúzós ajánlatra valamelyik kulcsjátékosunkért.

Mostantól reménykedhetünk, hogy a távoli kis világosság nem a százötvennel szembejövő IC, hanem a kivezető út ebből az éjsötét veremből.