Már megint csak egy félidőt játszottunk és egyet pedig átaludtunk.
A mérkőzés eleje durva rugdosódással kezdődött, amit Mike Dean sárgák kiosztásával jutalmazott és próbálta megelőzni a mégdurvább játékot.
A csapat az előre várható felállásban futott ki a pályára. Meglepetés nem volt a Szarkák kezdőjében, így szinte a legjobb kezdőnk futhatott ki a pályára, ha a sérülteket leszámítjuk.
A mérkőzés eleje mint írtam, rugdosódással telt. Csúnyábbnál csúnyább jeleneteknek lehettünk szemtanúi.
Az első említésre méltó jelenet a 20. percben történt, amikor Simpson az őt felrúgó McLean nyakába kapaszkodott és szájkaratét folytattak, aminek következménye az lett, hogy a pályán lévő szinte minden játékos egy csoportba tömörült és próbálták szöveggel eldönteni a mérkőzés végeredményét. A jelent végén Simpson és McLean is egy-egy sárgával lett gazdagabb.
A következő esemény a 24. percben törént, amikor Williamson már megint hibázott és Mike Dean büntetőt ítélt a Sunderland javára. Williamson megkapta a mezhúzásért a jogos sárgáját. Hozzá kell tenni, hogy más meccseken nem nagyon láttam még ilyen fajta mezhúzásért sárgát adni, de ennek ellenére, most a jószívű Mike Dean mégis befújta. Az igaz, hogy szabálytalan volt, tehát jogos tizenegyes volt.
A büntetőt Bendtner értékesítette, de Krul rajta volt a lövésen, és majdnem bele tudott érni. Sajnos a Fekete Macskák ezzel megszerezték a vezetést.
Az első félidőben volt még egy kapufa, amit Demba Ba szerzett egy szöglet után, de ezeken a helyzeteken kívül, valamint a rengeteg sárgán kívül semmi említésre méltó nem történt. Így egy gólos vendég vezetéssel mentek a csapatok pihenőre.
A félidőben bejött Hatem Ben Arfa, Santon helyére, és Pardew Ryan Taylort küldte vissza bal hátvédnek. Tehát maradt az első félidőben nem túl hatékony 4-4-2-es felállás.
A második félidőben, mintha kicserélték volna a Newcastle csapatát, ugyanis már a félidő első perceiben több helyzetet dolgoztak ki, mint az egész első félidőben. Természetesen a Sunderland sem volt tétlen és az 57. percben Williamson hibájából a Fekete Macskák támadói kétszer is kapura tudtak lőni, de mind a két alkalommal Krul bravúros védést tudott bemutatni.
Az 58. percben Sességnonnál elszakadt a cérna, és Tioté erőszakos szerelési kísérletei kihúzták nála a gyufát, és dühét egy könyöklés formájában vezette le, amit Dean azonnali kiállítással díjazott. 10 emberre fogyatkoztak a vendégek, lehetőség nyílt a második félidőben amúgy is jobban játszó hazaiak előtt, hogy bedarálhassák az ellenfelet.
A kiállítástól egyértelműen Newcastle Utd-nél volt a mezőnyfölény. Ezt a sorra záporozó beadások, szögletek is igazolták, de egyik ilyen akcióból sem lett semmi. Több alkalommal pattant a labda a Sunderland védők keze irányába, és néhány alkalommal ténylegesen érintette is a kezeket, de a bíró sípja csendben maradt.
A 74. percig kellett arra várni, hogy végre valami értelmes akciót vezessenek a hazaiak, amikor is Hatem Ben Arfa futott át a vendégek védőin, de az utolsó pillanatban el tudták pöckölni előle a labdát. Végre újra a régi fényében csillogott néhány másodpercig Ban Arfa. Hatem ezután a helyzet után többször kapott már labdát már középen is, de sajnos amikor passzolni kellett volna, még cselezett egyet, amikor lőni kellett volna, akkor megint cselezett egyet, és annyira rátekeredett a labdára, hogy a társakat sem vette észre, így biztos volt, hogy nem fog passzolni. Látszott, hogy Hatem Ben Arfa erős meccs hiánnyal küzd, valamint az is látszott rajta, hogy nem a megfelelő pozícióban játszik a csatárok mögötti árnyék ék pozícióban (4-4-2-ben nincs ilyen poszt), így két jelentős helyzetén kívül ő sem tudott sokat hozzátenni a csapat teljesítményéhez.
A 82. percben egy szöget után Shola Ameobi esett el a tizenhatoson belül becsúszó vendég védő lábában, és Mike Dean nekünk is megítélte a jogos tizenegyest. Látszott Pardew-n, hogy mekkora feszültség volt benne, mert a büntető megítélése után azonnal Martin O'Neill felé vette az irányt és jól oda is mondogatott neki. Nem volt éppen túl sportszerű, de egy ilyen derbin, ilyen paprikás hangulatú mérkőzésen benne van ez is.
Sajnos a büntetőt Demba Ba nagyon rosszul rúgta, nem tudta értékesíteni, a vendégek kapusa kiütötte. Hát mi kell nekünk, ha már a tizit sem tudjuk berúgni?
A Newcastle folytatta a támadásokat. Menedzserünk érdekes cserékkel próbálta támadójátékunkat felrázni, de azt nem értettem, hogy miért kellett a lecserélt Ryan Taylor helyére visszaküldeni Jonás Gutierrezt, és Jonás helyére pedig bevinni egy csatárt Lovenkrandts személyében, amikor nekünk csatár kellett volna a gólrúgáshoz. Azt végképp nem értem, hogy miért nem Simpsont hozta le, aki támadásokban semmit nem tud hozzátenni a játékhoz. Azt sem értettem, hogy a kiállítás után egy csatárral szemben miért kellett megtartani mind a 4 védőt, pedig eléggé impotensek voltak Fekete Macskák a támadások terén.
A beívelgetések meghozták végre az eredményt, mert középen Williamson csúsztatta meg a labdát, ami így Ameobi elé került, aki kapuratette a zsugát, és a kapus már csak befelé tudta ütni a labdát. 1-1
A 94. percben egy újabb vendég kapu előtt kialakult kavarodás alkalmával Williamson elé pattant a labda, aki szembe a kapussal megpróbált még egy hátvédet is kicselezni, amit már nem kellett volna és felszabadítottak a védők. Nem is értem, miért nem rúgott bele, akár spiccel megy amerre megy alapon. Ez volt az utolsó lehetőségünk, de egyben a büntetőt leszámítva, ez volt a legnagyobb lehetőségünk is, amit a mérkőzésen nem túl jól teljesítő Williamson puskázott el.
Döntetlennel végződött az év mérkőzésének számító meccs, aminek a végén a Newcastle csapata lehetett szomorúbb, mivel a 10 emberrel befejező Sunderlandnek az utolsó 20 percben legalább 3 gólt kellett volna rúgni.
Nagyszerű lehetőség volt, hogy ellépjünk az üldöző Liverpool elől, és beérjünk pontszámban a Chelsea-t, de megint elszalasztottunk egy jó lehetőséget. Mivel az előző két mérkőzésen csupán két döntetlent hoztunk, így szükségünk lesz a nagy csapatok elleni bravúrra a hátralévő fordulókban.
Ruzsinho Da Costa