Ahogyan haladtunk előre az aktuális bajnokságban egyre inkább nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy ebben a szezonban semmi nem jön össze.
November környékére elúszott a lehetősége annak, hogy a tavalyi bravúrt meg lehessen ismételni, a naptári év első harmadában pedig már egyértelműen a biztos bennmaradás volt az elsődleges cél.
Közben - ugyan nem túl határozottan, nem nagy lépésekkel - azért haladt előre a csapat az Európa Ligában, ami kicsit ellensúlyozta, és magyarázta a gyenge bajnoki teljesítményt. Aztán a negyeddöntőben eljött a búcsú pillanata a nemzetközi porondtól, és ahelyett, hogy a most már minden erejét a bajnokikra összpontosító csapat erőre kapott volna, jöttek az igazán fájó, megalázó vereségek. Három fordulóval a vége előtt válság van, és sajnos hiába van a keretünk a Premier League Top 10-ben, amikor a tévén keresztül érzékelhető a morális válság. "Edzőkérdés" van, az egyértelmű, de emellett "csapatkérdés" is, ami még nagyobb baj.
Rendszeres olvasóinknak biztosan feltűnt, hogy a kis csapatunkban Ruzsi és Peti képviselik a keményebb, kritikusabb hangnemet, míg én kicsit Ed Harrison-os stílusban próbálom mindig a pozitív részleteket kiemelni. Ők a "rossz zsaruk" én meg a "jó"...
Eljött viszont az a pillanat, amikor egyes játékosok viselkedését, és a szakmai stáb döntéseit már én sem tudom tolerálni. Természetesen nem akarnám én megmondani Padew-nak, hogy hogyan végezze a dolgát. Ha lenne 22 egészséges (fizikailag és lelkileg egyaránt 100%-os) játékosa, és ebből állítaná össze a kezdő 11-et, akkor azt mondanám, hogy biztos igaza van. Ő dolgozik velük nap mint nap, és látja mire képesek.
Sajnos azonban az elmúlt hetekben sokkal rosszabb lett a helyzet. Egyszerűen hozzá kell nyúlnia a "szent teheneihez", hogy egy kicsit felrázza a fiúkat. Íme néhány ötlet, vélemény a húzóemberekről, akik mostanában sokszor visszahúzó-emberek.
Nézzük a téli igazolásokat. Kezdetnek itt ez a három srác, akik szinte egy napon érkeztek januárban. Nos Santon kiesése és Coloccini gyanús sérülése miatt a Haidara és Yanga-M'Biwa játéka szinte kötelező. Hiszen ha nem ők, akkor Jonas és Williamson, és erről nem is írnék többet... Milyen kár, hogy Shane Ferguson kölcsönben van... Gouffran fizikális állapotával nem vagyok tisztában, de nekem nagyon úgy fest, hogy nem bír végig egy Premier League meccset, pedig amikor játszik, sokkal robbanékonyabb mint mondjuk Jonas. Mindhármuk esetében a nyári alapozás után hatalmas fejlődést várok, sajnos egyelőre nem igazán tudnak megbirkózni azzal, hogy azonnal a mély vízbe kerültek.
Debuchy... Az egyik legjobban várt igazolás, aki az egyik legnagyobb csalódás. Az első pár meccsen látszott, hogy a Ligue 1 után kicsit kapkodja a levegőt, de így is sokkal jobbnak tűnt, mint Simpson. Azt azóta is tartom, hogy jobb képességű játékos, de úgy látszik az utóbbi időben neki is mentális gondjai vannak. A Liverpool ellen nagyon dekoncentrált volt. Értem én, hogy rosszul estek a Sunderland elleni meccs utáni vádak, hogy nem hajtanak a fiúk, nem érzik át a derbi jelentőségét, na de ettől még nem kellett volna szombaton össze-vissza szabálytalankodnia, fellöknie Sturridge-ot, amikor az piszkálni kezdte, majd kiállíttatnia magát teljesen feleslegesen.
A West Ham ellen Simpson, Perch, vagy Anita kerülhet a helyére, igaz utóbbi kettőre szükség lehet a középpályán is. Mindenesetre ha valamelyik beválik, akkor a QPR elleni is meg kell adni neki a lehetőséget, hogy érezze Debuchy a törődést. Simmo utolsó fellépései lehetnek ezek a Newcastle-ben, kérdés, hogyan szeretne búcsúzni. Sajnos tartok tőle, hogy nem érdekli már a csapat.
Maradjunk a védelemnél még egy kicsit. Valaki a vezetőségből öntsön már tiszta vizet a pohárba, hogy mi van Coloccini-vel? Komolyan mondom, sokkal jobb lett volna hagyni, hogy a foci csuka helyett felhúzza a papucsát, és az asszony után csoszogjon haza Argentínába. Egyszerűen döbbenetes, hogy egy ollózó mozdulat utáni esés miatt ki tudja hány hete van sérült listán.
Ráadásul folyamatosan azt kommunikálják, hogy visszatér, majd a meccs előtt pár nappal hirtelen megváltozik a dátum. Már a Sunderland ellen is elvileg ott lehetett volna a kispadon, erre most abban reménykedhetünk, hogy 3 héttel később, a West Ham ellen talán játszhat.
Oké, hogy valami kritikán aluli az, amit az orvosi stáb csinál, de azért ennyire őket sem hiszem bénának. Ha viszont Colo nem akar már többet játszani a csapatban, akkor felesleges ráerőltetni. Hajtani nem fog, akkor inkább ne is játsszon. Ha erről van szó, akkor ez egyértelműen Pardew sara, hogy január óta nem tudja elrendezni a dolgokat a csapatkapitánnyal. Nyáron el kell engedni, mert ennek a "kapcsolatnak" már semmi értelme.
Egyik kapitány után jöjjön a másik. Nagy kedvencem volt már az előző szezonban is Yohan Cabaye, de be kell látni, hogy amit az elmúlt négy-öt meccsen csinál (azaz hogy nem csinál semmit), az alapján a Newcastle mezére sem érdemes, nem hogy a csapatkapitányi karszalagra.
Kemény szavak tudom, de pont azért mert az ő reakciói a leginkább kiakasztóak. Tőle várnám, hogy összefogja, lelkesíti csapatot, vezérként előre áll, és hajt az utolsó sípszóig.
Ehhez képest sétálgat a pályán, rosszak a lövései, rosszak a passzai, nem támad és nem is védekezik igazán, csak szépen eltűnik a középpályán. Na jó, néha letapossa az ellenfelet.
Nem tudom mi van vele, hiszen közönség kedvenc, helyettes (jövőre elméletileg állandó) csapatkapitány, az ő közvetítésére hozzák ide a honfitársait, egyszóval köré épülhetne a Newcastle. Lehet, hogy ő is valami lelki válsággal küzd, de akkor meg könyörgöm, igazolják le Csernus dokit, az meg szedje ráncba a bandát. Ráférne a padozás.
Továbbra is a középpálya. Jonas Gutierrez amikor idejött, elég vegyes képet mutatott. Ütemtelen cseleket csinált, jól tartotta a labdát, jól kevergetett, de sosem tudta eldönteni, hogy éles helyzetben passzoljon, vagy lőjön, és a folyamatos toporgásának legtöbbször az lett a vége, hogy leszerelték.
A Championship-ben aztán magára talált, és tényleg jó teljesítményt nyújtott. A visszajutás után már alapember volt, és Pardew-nál is az maradt, pedig idén már iszonyatosan lelassult, ráadásul azt a szezonbeli 1-2 gólt sem hozza, amit eddig.
Ő az egyik azon "szent tehenek" közül, akikhez mindenképpen hozzá kellene nyúlni a következő meccseken. Jonas ugyanis iszonyatosan gyenge, és az ő esetében még az sem mentség, hogy nem érzi át a légkört, bizonyos meccsek fontosságát, hiszen évek óta a csapatnál van.
Nyáron tőle is meg kellene szabadulni.
Továbbra is középen maradunk. Azt valaki tudja mi történt Cheick Toté-val? Mr. T-nek általános probléma, hogy nem érzi a PL ritmusát. Ezt támadásban eddig remekül kamatoztatta, hiszen, ha nála volt a labda, mindig más irányba indult, mint a védők, gyakran 2-3 középpályást is képes volt egy mozdulattal átverni. Védekezésben már nem volt annyira hasznos ez a bizonyos ritmus tévesztés, mert rengeteg sárga lapot szedett össze a kaszálásaival. Persze egy idő után már utaztak rá a PL bírók, de hát adott okot nekik bőven.
Erre az idényre sajnos Tioté megváltozott. A három eddigi szezonja közül szerintem most szabálytalankodik a legkevesebbet, viszont a támadásokat (amik az ő labdaszerzéséből, labdatartásából indulnának) egyáltalán nem tudja segíteni. Hasonlóan Cabaye-hoz, tőle várnám a lendületet, a pluszt az utolsó meccsekre, de eddig hiába...
Moussa Sissoko. Egy nagyon jó felépítésű, nagyon fiatal középpályás, az "új Vieira", aki az első meccsein nyújtott teljesítményével villámgyorsan kedvenc lett Newcastle-ben. Berobbant, maga volt az őserő és a PL csapatok játékosai köpni nyelni nem tudtak. A Toulouse védekező középpályásaként tulajdonképpen kényszerből került be Cissé mögé-mellé, de annyira ment neki, hogy amikor elfoglalhatta volna rendes helyét, Pardew akkor is elöl felejtette. Az újdonság varázsa pedig elmúlt, Sissoko játéka egyre ötlettelenebb.
Nagyon jó adottságai vannak, hogy sikeres legyen a Premier League-ben, és szerintem az is lesz, csak ha kiesünk, akkor egy másik csapatban. Sajnálnám, mert az elmúlt 2-3 meccsen nyújtott értékelhetetlen játéka ellenére szerintem jó játékos.
Végül Cissé. Értem én, hogy nem jött össze a csatár vásárlás télen, mert az a csúnya Rémy a biztos kiesét választotta a kiesés elleni harc helyett. Értem azt is, hogy Gouffran inkább szélső, mint csatár. Értem, hogy Ben Arfa is, ráadásul ő sokat sérült. Értem, hogy ha csak két felnőtt csatár van a keretben (főleg ha az egyik Shola Ameobi), akkor nem játszik a két csatáros felállás. De könyörgöm, legalább rotálná őket Pardew. Néha Shola is kezdhetne főleg olyan meccseken, ahol látni, hogy Cissé-t totál elnyomják.
A szenegáli mindenesetre olyan ingadozást mutat, hogy el sem hiszem. Tavaly ilyenkor ha lendítette a lábát, elég volt, hogy a cipőfűzője eltalálja a labdát, már gól lett, idén meg 10 ziccer után lő be egy gólt. Nálam két dolog szól mellette, amik miatt nem sorolom őt a fő hibások közé. Az egyik hogy ő legalább hajt végig, nem sétálgat, valószínűleg, mert a Freiburg-gal hozzászokott a kiesés elleni harchoz. A másik pedig, hogy akármilyen rossz is a helyzetkihasználása, ő a házi gólkirály, és benne érzem leginkább a gólveszélyt. Ez utóbbi persze a többiek kritikája is.
Ezek után egy általam javasolt kezdő szombatra, kiindulva abból, hogy mindenki megérti, hogy mi a tét, és hajlandó a csapatért küzdeni:
Harper - Anita, S. Taylor, Coloccini, Haidara - Sissoko, Perch, Cabaye - Ben Arfa, Ameobi, Gouffran
Pad: Elliot, Yanga-M'Biwa, Gosling, Obertan, Jonas, Cissé, Campbell
Végül pedig Alan Pardew. Aki olvasta ezt a blogot az elmúlt egy évben, tudhatja, hogy nekem szimpatikus ez a figura. Idejött, és egy fél szezon után elkezdte szépen építgetni a csapatát. Míg szegény Chris Hughton a száját harapdálva ácsorgott a technikai zónában, és azon gondolkodott hogyan lehetne a 4-5-1-ből többet kihozni csere és formáció váltás nélkül, addig Pardew össze vissza kombinált. Csíptem Hughton-t is, félreértés ne essék, szerintem nagyon jó választás volt a másodosztályra, mert oda nem manager, hanem klasszikus értelemben vett edző kellett.
Viszont ahhoz, hogy tovább lépjen a csapat, váltani kellett. Én sem gondoltam, hogy Pardew lenne a megfelelő választás, de aztán számomra bizonyított. Szépen játszott a csapat. Ben Arfa folyamatosan váltogatta a helyét, Tioté és Cabaye uralta a középpályát, Ba hozta az őszt, Cissé a tavaszt.
És ami a legfontosabb olyan mentalitás költözött a Tyne partjára, hogy ha kimondottan gyenge játékot mutatott a csapat, akkor is sikerült behúzni jó pár meccset, ami elengedhetetlen a sikeres szezonhoz.
Ebben az évben viszont ebből semmit nem látni. A keret nem gyengült, sőt, ahogy írtátok is Ba távozása ellenére erősödött a csapat. Pardew továbbra is próbálkozik, kavar, néha ész nélkül megy bele taktikázásokba, mit például a Manchester United és az Arsenal ellen, ahol a bátor támadójáték átcsapott öngyilkosságba.
Az utóbbi pár meccs pedig egyenesen katasztrófális. A Fulham elleni last minute gól után, amikor Pardew kiszaladt a nézőkhöz ölelkezni, azt gondoltam na most végre átszakadt egy gát a csapatban és a manager-ben, és simán hozzák a hátralévő meccseken a kellő pontokat. Aztán azóta volt négy mérkőzés. Két vereséggel felérő döntetlen a Benfica és a West Brom ellen, és két megsemmisítő vereség. Pardew-nak pedig ezzel lefőtt a kávéja.
Ha felmond, azt mondják gyáva, aki elhagyja a süllyedő hajót. Ha marad, akkor csak szimplán utálják. Nehéz helyzet, de hát mitől lenne könnyű a manager helyzete, ha csapaté ilyen rossz.
Az ideális az lenne, ha Pardew bent tudna maradni a csapattal aztán nyáron új manager-rel lehetne elkezdeni az alapozást. Mert egyre inkább úgy fest, hogy megkaptuk a választ arra a kérdésre, hogy vajon Pardew képes-e hosszú távon kihozni azt a csapatból, amint tavaly. Úgy fest, hogy nem.
Mindig is szimpatikus csapat volt a West Ham. Allerdyce persze egy disznó, de Nolan és Carroll miatt bírom őket. Szombaton azonban győzni kell, bármi áron.
Mint mindig: HAJRÁ NEWCASTLE!
Mark29