Az utóbbi évek nagy rangadója ez az AFC Eastben, és a tét ezúttal sem kicsi egyik oldal számára sem. A Jets pocsékul játszik mostanában, számukra a győzelem egy jó széria kezdése, egy vereség pedig egy valódi hullámvölgy jele lenne. A Patriots pedig egy sikerrel le tudná szakítani riválisát, míg egy vereség esetén negatív csoportmérleggel várná a folytatást egy nagyon sűrű divízióban.

A Pats támadói idén olyan hatékonyak, mint az utóbbi években általában, de a Jets képes lehet megállítani őket. Különösen igaz ez ismerve az elmúlt két hét tendenciáját: Brady szinte minden passzát Wes Welker felé irányítja. Márpedig Darrelle Revis ki tud szedni egy elkapót az egyenletből, és akkor bajban lehetnek a házigazdák. Egyelőre a futás is jól működött, de passz nélkül ez aligha elvárható, és ha nem is a Baltimore támadóinak múlt heti sorsára juthat a New England, gondok lehetnek az offense-szel.

Különösen igaz lehet akkor, ha Sebastian Vollmer nem tud játszani, ez nagy érvágás lenne a támadófalnak – legalább akkora, mint amekkora Bryan Thomas hiánya lesz a Jets védelmének.
A Jets számára a védelemnél is fontosabb kérdés jelenleg a támadósor helyrerakása, hiszen a Ravens ellen inkább visszafelé haladtak Sanchezék. Ebben mindenki ludas volt, elsősorban a falat lehet korholni, amely sokat javulhat Nick Mangold visszatérésével. A Pro Bowler center azonban még nem százszázalékos, így nem lesz egyszerű dolga Vince Wilforkkal és a Pats védőfalával. A Patriots gyengéjét, a secondaryt mindenesetre mindenképp ki kell használnia Sancheznek a győzelem érdekében, a liga egyik leggyengébb passzvédelméről beszélünk, ha most nem sikerül egy jó meccset hozni, akkor feltehetően soha. A katasztrofális futás rendbehozatala talán nem most aktuális, hiszen a New England nehezen verhető földön. A New England számára fontos lesz egy ideiglenes tacklegyár megtalálása, ugyanis Jerod Mayo nem játszhat vasárnap.

Mindenképp nagy mérkőzés várható a Gillette Stadiumban, ahol a megfelelő párharcok megtalálása kulcsfontosságú lehet. Változatos összecsapásra számítunk, amelyen véleményünk szerint az eladott labdák fognak dönteni – a múlt heti produktum senkit se tévesszen meg, ez ugyanaz a kiváló rangadó lesz, amelyet megszoktunk a Ryan-éra alatt.

Senkit sem kell emlékeztetni szerintem a két csapat tavalyi playofftalálkozójára. Akkor a Sajtfejűek iskolajátékkal bontották atomjaira az első helyen kiemelt Atlantát. Aaron Rodgers ihletett formában játszott, 36-ból 31 passzt teljesített, adott 3 TD-t és futott egyet. Rodgers idei játékára eddig sem lehet panasz, múlt héten például karriercsúcsot jelentő 408 yardot, 4 passzolt és 2 futott TD-t szerzett. Ő az első játékos az NFL-ben, akinek ez összejött. A Falcons gyengélkedő védelme sem jelenthet különösebb gondot „nehézsúlyú világbajnoknak”, noha labdaszerzések tekintetében 5. a Sólyom-védelem.

Hiába mindez, ha a secondary játékosai nem lesznek képesek felvenni a lépést a Green Bay szélsebes elkapóival, főleg Greg Jenningsszel. Legutóbbi két Atlanta elleni meccsén 18 labdából 220 yardot szerzett a kiváló WR, feltehetőleg most is ő lesz Rodgers egyik kedvenc célpontja.

Természetesen mellette még ugyanennyi figyelmet fog kapni Jordy Nelson, Donald Driver vagy akár James Jones is, hiszen a gyakran 4 elkapóval felálló wisconsini támadósor rendkívül produktív és mindegyikőjük képes ebből a csapatból kiemelkedni. A Falcons remekül szuperál a futás ellen Sean Weatherspoon és Curtis Lofton vezetésével, a zöld-sárga futóknak nagyon nehéz dolguk lesz a georgiai front seven ellen, ráadásul várhatóan visszatér Jonathan Babineaux is, így várhatóan a passzjáték és az irányítófutások lesznek előtérbe helyezve, ami tekintve a szörnyű atlantai pass rusht – 3 mérkőzés óta nem szereztek sacket – gyümölcsöző lehet.

Ennek épp az ellenkezője várható a labda másik oldalán, mivel Matt Ryan nem nagyon hozza az elvárható játékot. Ugyan a páros játékheteken (Eagles, Seattle) voltak már a tavalyi alapszakaszban hozott teljesítményére emlékeztető jelek, a páratlan heteken eddig ezek kevésbé mutatkoztak. A rájátszás Divisional Round-beli találkozóján 2 interceptiont hajított az egy TD mellett, egyikből Tramon Williams 6 pontot szerzett a szünet előtt, ami morálisan eléggé tarkón csapta akkor a csapatot. A Seahawks múlt héten nem tudta növelni a benyelt sackek számát, Rajiék viszont biztosan ki fogják használni az atlantai támadófal gyengeségeit. Abban az esetben, ha Ryannek 2-nél több másodperce marad körbenézni a pályán, akkor a ligában 31. Green Bay passzvédelem ellen alkothat szép dolgokat Roddy White-tal és az előző fordulóban a 11 elkapással franchise rekordot felállító újonc Julio Jones felhasználásával. Akárcsak a Falconsnál, a temérdek engedett passzyard mellett a Packers is remek turnovermutatóval rendelkezik. 35 passzt ütöttek le, és 8 picket tudnak felmutatni az eddigi 4 meccsen.

Végül is kompenzálják az átlagban ellenük összehajigált 335 yardot. Charles Woodson épp a minap ünnepelte 35. születésnapját, az Atlanta-szurkolók csak remélhetik, hogy Ryan nem fogja labdákkal megajándékozni. Ha tehát a légi offenzíva mégse jönne össze, rengeteg labdával lesz tömködve a Michael Turner, Jacquizz Rodgers, Jason Snelling trió. Turner játéka egyébként eldöntheti könnyen a csörte kimenetelét: a rájátszás előtti 2 meccsén a Sajtfejűek ellen 249 yardig jutott, januárban azonban 39 egységen tartották. Tudjuk mi lett annak a vége. A szezon elején ez egy kiszámíthatatlan meccs lett volna, most a papírforma szerint sima Green Bay-győzelem néz ki, ám a revánsvágytól fűtött Atlanta biztosan nem hajt egykönnyen fejet a bajnokcsapat előtt. Erősen ajánlott tehát leülni hétfő hajnalban a képernyők elé.

Egy hónapja valószínűleg az égvilágon senkinek sem fordult meg a fejében hogy a két csapat az 5. hétre ilyen mérlegekkel indul majd neki. A Philadelphia még nem állt össze, hogy finoman fogalmazzunk, a Buffalo pedig 3 győzelemmel kezdte a szezont, mígnem a múlt héten rendkívül szoros meccsen sikerült kikapniuk a Cincinnatitől, 3–1-es mérlegükkel még így is a fiatal szezon egyik meglepetéscsapatának számítanak. A Bills hatékonyságát a támadósorának köszönheti. Ryan Fitzpatrick fantasztikus formában kezdte az évet, a ligaszinten „ismeretlennek” számító elkapókkal nagyon jól megértik egymást. A már tavaly is szárnyait bontogató Steve Johnson és az idén feltűnő David Nelson viszik a prímet mint fő célpontok. Az Eagles alakulóban lévő secondaryjének okozhatnak kellemetlen pillanatokat a fiatal elkapók.

Nem segít az sem, hogy a Sasok elvesztették pár hétre legkiválóbb pass rusherüket, Trent Cole-t. Ami viszont még érzékenyebben érheti majd a Philadelphiát, az a Bills futójátéka. Fred Jackson parádés átlaggal fut idén (5.8 yard kísérletenként), az Eagles pedig nagyon látványosan szenved a futás ellen a harmatgyenge linebackersornak, az inkább pass rushra specializálódott D-line-nak és a nehézkesen szerelő secondarynek köszönhetően. Nagy meglepetés lenne, ha meg tudná fogni Jacksont Juan Castillo védelme.

A defense rossz kilátásait a Michael Vick vezette offense-nek kellene ellensúlyoznia. Múlt héten az irányító karriercsúcsot jelentő 416 yardot passzolt, ez mégsem volt elég a győzelemhez a védelem és a special team botrányos teljesítményének köszönhetően. Elméletileg most is megvan minden esély arra, hogy Vick nagyot játsszon, a Buffalo ugyanis rengeteg yardot nyel be futásból és passzból is, tehát DeSean Jackson, Jeremy Maclin, vagy éppen a földön LeSean McCoy is nagy napnak nézhet elébe.

Egyedül az adhat okot aggodalomra, hogy az amúgy sem tündöklő támadófalból kiesett a csapat legjobb offensive tackle-je, Jason Peters, a helyén pedig a korántsem Peters-kaliberű King Dunlap fog kezdeni. Pontdús csatára lehet számítani, ahol az fog dönteni, hogy melyik védelem találja meg inkább az ellenszert az ellenfél támadóira, egy-egy labdaszerzés már kulcsfontosságú lehet.

További beharangozókat ide kattintva olvashat a Bowl.hu-n!