NFL-draftelemzés: Rodgers újabb játékszereket kapott; befoltozták az utolsó lyukat

 

MÚLTIDÉZŐ:
A 2011-es draftelemzés
A 2012-es draftelemzés
A 2013-as draftelemzés

A 2014-es játékosbörze összes húzását ide kattintva érheti el!

Draftelemző sorozatunk első részét, benne a legrosszabbul választó nyolc csapat kiértékelésével, ide kattintva érheti el!

24. Miami Dolphins

1/19 (19) JaWuan James, OT (Tennessee)
2/31 (63) Jarvis Landry, WR (LSU)
3/3 (67) Billy Turner, OG (North Dakota State)
4/25 (125) Walt Aikens, CB (Liberty)
5/15 (155) Arthur Lynch, TE (Georgia)
5/31 (171) Jordan Tripp, OLB (Montana)
6/14 (190) Matt Hazel, WR (Coastal Carolina)
7/19 (234) Terrence Fede, DE (Marist)

Nem okozott nagy meglepetést a Dolphins azzal, hogy a támadófalát erősítette az első három körből kétszer. Tavaly Tannehillt sackelték a legtöbbször, minimális futójátékkal bírtak, és a tavalyi csapatból egyedül Mike Pounceyval lehet komolyan számolni. Branden Albert megszerzése után a legégetőbb problémát kipipálták, az irányító vak oldala biztosított.

Ennek ellenére meglepő volt egy olyan tackle kiválasztása, aki kizárólag jobb oldalon bevethető. JaWuan Jamesé volt az első kör legkevésbé várt neve, miközben olyan többre taksált OT-k is a helyszínen ültek mint Kouandjio vagy Moses. James is alkalmas lehet a feladatra a jobb oldalon, de pozíciós limitáltsága miatt kevésbé tetszetős választás.

Billy Turnernek van ugyan LT rutinja, de a profik közt inkább a fal belsejében lehet jövője a másodosztályban többszörös bajnok újoncnak, és akár James korábbi tennessee-beli csapattársát, Dallas Thomast is ösztökélheti jobb teljesítményre. Turnerrel együtt 5 játékos egyébként az NCAA alsóbb osztályában szerepelt, érdekes lesz végignézni, hogy a jelentős szintlépés ellenére pályára kerülnek-e egyáltalán. Tavaly a Miami színeiben játszott a legkevesebbet az újonckülönítmény, hiába volt náluk a 3. választott.

Indokolt volt 2 elkapó választása, hiszen veteránokkal nem erősítettek, pedig a Miami rájátszása lényegében azon ment el az utolsó két fordulóban, hogy képtelenek voltak yardokat termelni. Landry hamar kinőheti magát alapemberré, 2013-ban több elkapott yardja volt az LSU-ban, mint az első körös csapattárs, Beckhamnek.

A harmadik napos választások közül Trippre volt a legnagyobb szükség. A futás ellen pocsékul teljesítő linebacker trió mellett jóval könnyebb lesz játékidőt kapni, mint Aikensnek a hátvédsorban vagy Lynchnek a tight endek között. Utóbbi draftolása annyiban jogos, hogy ő is tud extra yardokat hozni, és Dustin Keller tavalyi sajnálatos kiesése nyomán már a szezon elején létszámproblémái lettek a csapatnak. A kérdés, hogy tud-e több lenni Lynch, mint Dion Sims. Aikens esetében a vetélytársak többen vannak, tavalyról két újoncot, így Jamar Taylort is jegelték, miközben Finnegan meghozta a rutint.

Összességében a Dolphins draftja logikusan épül fel, minden poszton elfért az erősítés, de egyiknél sem feltétlen találtak rá a legjobb elérhető játékosok egyikére. Ha a helyi megfigyelők jobb munkát végeztek a többségi véleménynél, akkor jól jártak, de a tavalyi év után erre inkább ne fogadjunk.

Osztályzat: C

23. Arizona Cardinals

1/27 (27) Deone Bucannon, SS (Washington State)
2/20 (52) Troy Niklas, TE (Notre Dame)
3/20 (84) Kareem Martin, OLB (North Carolina)
3/27 (91) John Brown, WR (Pittsburg State)
4/20 (120) Logan Thomas, QB (Virginia Tech)
5/20 (160) Ed Stinson, DE (Alabama)
6/20 (196) Walt Powell, WR (Murray State)

Bruce Arians láthatóan szeretné indianapolisi mintára itt is megtalálni a maga T. Y. Hiltonját, John Brown kiválasztása sokkoló volt, Powell pedig tudatosította, hogy tényleg ez a terv. Lényegében nem rossz állomány ez, egyszerűen a többiben kevesebb a reklamálni való.

Bucannonról kevesen gondolták, hogy első körös lesz, de nagyon kellett nekik SS, és nem volt mire várniuk, ez rendben van. Niklas az utolsó kezdő potenciálú TE volt, ráadásul ő blokkolni is tud, erősödtek vele. Kareem Martin elég rendszeridegen lesz linebackerként 3–4-ben, de ha több 4 falas felállást játszanak mint eddig, akkor érhető a húzás. Stinson alulértékelt védőként sokra tartott cserévé érhet már az edzőtábor végére. Logan Thomasban minden megvan fizikailag, hogy NFL irányító legyen, viszont ezekkel nem tudott élni már az NCAA-ben sem, meglepő volna ha a profik között teljesedne ki.

Extrém esetben 5-6 kezdőjátékos is lehet ebből a névsorból, és akkor nagyon mellémegy ez az osztályzat, de ahhoz képest, hogy a Cardinalsnak a söprögetőn kívül nem volt égető hiányposztja, nem lett annyira lenyűgöző a felhozatal.

Osztályzat: C

22. Green Bay Packers

1/21 (21) HaHa Clinton-Dix, FS (Alabama)
2/21 (53) Davante Adams, WR (Fresno State)
3/21 (85) Khyri Thornton, DE (Southern Miss)
3/34 (98) Richard Rodgers, TE (California)
4/21 (121) Carl Bradford, OLB (Arizona State)
5/21 (161) Corey Linsley, C (Ohio State)
5/36 (176) Jared Abbrederis, WR (Wisconsin)
6/21 (197) Demetri Goodson, CB (Baylor)
7/21 (236) Jeff Janis, WR (Saginaw Valley)

Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, akkor a Packers megoldotta legégetőbb problémáját a 21. helyen, utána pedig luxushúzásokkal erősítgetett. Így fordulhatott elő, hogy három elkapó is érkezett. Davante Adams Nelson, Cobb és Boykin mögött a 4. számú elkapó feladatait azonnal átveheti, és az sem kizárt, hogy James Jonest feledtetni tudja majd. Derek Carr-ral bizonyította, hogy egy roppant eredményes támadósorban biztosan lehet vele számolni, itt sem került rosszabb környezetbe, és láthatóan számolnak vele. Abbrederis sötét lóként ugyancsak befuthat, és akár Boykint is beelőzheti az elkapók sorrendjében, ha korán megtalálja az összhangot Aaron Rodgersszel. A belső elkapóként szinte tökéletes munkát végző helyi kedvenc meglepően sokáig maradt csapat nélkül.

Azért is lesz fontos, hogy ők beépüljenek a csapatba, mert Richard Rodgers nem feltétlen kezdő kaliber. Jermichael Finley kétes állapota alapján hamarabb vártuk a TE-picket. Ez talán a centerre is igaz, hiszen Dietrich-Smith távozott, de ezek szerint McCarthy elégedett a másodéves J. C. Tretter edzésmunkájával az új posztján és csak visszafogott versenyhelyzetet teremtettek Linsley draftolásával.

A védelemben Clinton-Dix lehet az utolsó építőkocka egy újabb remek kezdő tizenegyhez, tavaly láttuk például a Saints esetében, hogy egy tehetséges söprögető mennyit tud dobni már elsőévesként a hátvédsoron. Bradford szituációs pass rusherként nem csak az irányítóra tehet nagy nyomást, hanem az eddig keveset mutató első körös Nick Perryre is. Érdekes lesz majd Goodson játéka, aki 3 évig az NCAA kosárpályáit látogatta a Gonzaga színeiben, elég eredményes keretek között, mielőtt focira váltott volna. Mivel többek közt Sam Shields sem épp a tradicionális karrier során jutott az NFL-ig, így érthető a kísérletező kedv. Leginkább Thornton választása húzza le az összképet, de már megszokhattuk, hogy minden évben választ a Packers a DE posztra valakit az első két napon valamikor. Nem valószínű, hogy Thorntonon sok múlik majd.

Felemás draft ez, várhatóan lesz 1-2 nagy találatuk, de a posztok fontossági sorrendje nem ideális, így még lehet problémájuk szezon közben, mivel a Green Bay a szabadügynökök között nem nagyon válogat.

Osztályzat: C+

21. Cincinnati Bengals

1/24 (24) Darqueze Dennard, CB (Michigan State)
2/23 (55) Jeremy Hill, RB (LSU)
3/24 (88) Will Clarke, DE (West Virginia)
4/11 (111) Russell Bodine, C (North Carolina)
5/24 (164) A. J. McCarron, QB (Alabama)
6/36 (212) Marquis Flowers, OLB (Arizona)
7/24 (239) James Wright, WR (LSU)
7/37 (252) Lavelle Westbrooks, CB (Georgia Southern)

Minimális kockázatvállalással, könnyen indokolható választásokkal zárta a draftot a Bengals. Leginkább amiatt lehet beléjük kötni, mert az elmúlt két évben rájátszásba jutó keretet nem akarták megvariálni, ugyanabban a rendszerben gondolkodnak továbbra is. Erre sok csapat irigykedhetne, de az állandó első körös kieséssel a Bengals drukkerek nem feltétlen vannak kiszolgálva. Piaci tevékenységük – hasonlóan a Green Bayhez – nekik sincs, így a drafton lehetett volna új irányba vinni a franchise-t – például vérmesebb ellenfelet hozni Andy Daltonnak A. J. McCarronnál. A pesszimisták szerint az alabamainak az a maximum, amit ki tud hozni a karrierjéből, amit Dalton most csinál. Erősségeit illetően valóban párhuzamba állítható a két egyetemi legenda, az viszont nem mindegy, hogy McCarron egyelőre nem adta jelét, hogy összeomlana kulcshelyzetekben. Mindenesetre egy 5. körös QB az esetek nagy részében sose kerül pályára, szóval lehet ez túllihegett téma jelenleg.

A hátsó 3 játékosnak kevés esélye van túlélni a keretszűkítést, az első négyre viszont jelentős szerep várhat. Marvin Lewis reményei szerint Dennard hamarabb felveszi majd az NFL ritmusát, mint a hátom éve szintén első körben elvitt CB, Dré Kirkpatrick, akinek az építgetését most unták meg. Jeremy Hill mindenképp javulást jelent Green-Ellishez képest, és kitűnően kiegészíti Bernardot. Az más téma, hogy egy kiválóan szereplő újoncfutó draftolása után érdemes-e egy újabb 2. kört rááldozni a posztra a mai NFL-ben. Főleg kiegészítő szerepre. Will Clarke azért jött, hogy a távozó Michael Johnsont feledtesse, fizikai adottságokat illetően ez könnyen fog menni, a pályán már nehezebb lesz a csata Margus Hunttal a játékidőért. Bodine főleg beugró lehet mindhárom belső falember posztra, ilyen játékosokat szeretnek az edzők aktív keretben tartani.

Jó játékosok érkeztek Cincinnatibe, más csapatnál akár B+ körüli osztályzatot is érhetne ez a névsor, de ebbe a keretbe érkezve egyik névnél se mondhatjuk, hogy olyan nagyot robbantottak volna.

Osztályzat: C+

20. Baltimore Ravens

1/17 (17) C. J. Mosley, ILB (Alabama)
2/16 (48) Timmy Jernigan, DT (Florida State)
3/15 (79) Terrence Brooks, FS (Florida State)
3/35 (99) Crockett Gillmore, TE (Colorado State)
4/34 (134) Brent Urban, DE (Virginia)
4/38 (138) Lorenzo Taliaferro, RB (Coastal Carolina)
5/35 (175) John Urschel, OG (Penn State)
6/18 (194) Keith Wenning, QB (Ball State)
7/3 (218) Michael Campanaro, WR (Wake Forest)

Rolando McClain után az Alabama védelmének újabb tábornoka kötött ki a Ravensnél, ez pedig furcsa kettőséget okozott. Egyrészt Harbaugh-ék egyelőre azt az Arthur Brownt sem használják, aki a tavalyi linebacker felhozatal legintelligensebb, leginkább vezérnek tűnő játékosa volt, és újraszerződtették a remek szezonon túllévő Daryl Smith-t. Mosley ugyanakkor kinőheti magát Pro Bowl-játékossá ha nem törik meg a karrierje, szóval megéri az árát.

Összességében elmondható, hogy a hiányposztok minimális szerepet játszottak a Ravens stratégiájában. A leginkább egyértelmű a söprögető-húzás volt ehhez képest csak a 3. körben szerezték meg Brooksot, aki talán az utolsó kezdő potenciálú FS volt a bennlévők közül. Mélyítették a védőfalat a 4–3-as (Jernigan) és a 3–4-es (Urban) felállásokra is, a sematikus limitáltság ugyanakkor mindkét játékosnál jelen lesz. Jerniganből ugyan még bármit ki lehet hozni, kevesen gondoltak rá 3–4-es DE poszton. A másodéves Brandon Williams komoly konkurenciát kapott.

A támadósorba nem érkezett tackle, aminek talán Ricky Wagner örülhet a legjobban, kérdés, hogy a drukkerek fognak-e a meccsek alatt. Jött ugyanakkor Gillmore és Taliaferro, akik eleinte harmadik számúként kaphatnak lehetőséget, de a potenciál adott a feljebb lépésre. A fullback méretekkel bíró Taliaferro beépítése a csapatba egy izgalmas projektnek tűnik.

A hátsó három játékosnak mind van esélye bekerülni a végső 53-ba, ami nagy szó egy a mezőny első felébe tartó gárda esetében

Osztályzat: C+

19. Carolina Panthers

1/28 (28) Kelvin Benjamin, WR (Florida State)
2/28 (60) Kony Ealy, DE (Missouri)
3/28 (92) Trai Turner, OG (LSU)
4/28 (128) Tre Boston, SS (North Carolina)
5/8 (148) Bené Benwikere, CB (San Jose State)
6/28 (204) Tyler Gaffney, RB (Stanford)

Lényegében az összes elkapóját elveszítette a Panthers, élen Steve Smithszel, és az érkezők között kimondott első számú opció nem volt, így Benjamin draftolása logikus. A fizikailag levédekezhetetlen paraméterekkel rendelkező elkapó játéka nem kiforrott ugyan, de akár a WR poszt Cam Newtonjaként is tekinthetünk rá. Végeláthatatlan lehetőségeket rejt magában, amit egy jó edzői stáb hamar haszonra válthat.

Kevésbé poszt, sokkal inkább tehetség alapján neveztek be Ealyre, aki talán a legtehetségesebb 4–3-as DE Clowney után, és az se lett volna meglepő, ha kereken egy körrel hamarabb elviszi valaki. Itt Johnson és Hardy mögött csak limitált szerepkörben kell eleinte teljesítenie, ami a karrierje szempontjából mindenképp előnyös.

Meglepő volt, hogy a támadófalat csak a 3. körben kezdték befoltozni, és akkor sem a szélre draftoltak. Turner a legfiatalabb prospect a posztján, mégis sokkal több akciót látott a legjobb csapatok ellen, mint új vetélytársai az egyetemi karrierjük alatt. Hosszú távú befektetésként ő is nagy fogás lehet.

A tavalyi szedett-vedett hátvédsor váratlanul masszív egységgé állt össze, és idén is hasonlóra számítanak Ron Riveráék, eltérő névsorral. Akár Benwikere és Boston is szereplője lehet ennek, bár utóbbi megtalálása a negyedik körben mindenképp váratlannak számított. Érdekes lesz Gaffney szerepe, hiszen futóként a hátsó körökből is gyorsan játékidőhöz lehet jutni akár. A Stewart, Williams duó ritkán egészséges egyszerre, tavaly pedig hiába draftolták Kenjon Barnert, nem tudott segíteni a csapaton. Gaffney más stílusú, de ugyanúgy 1700+ yardos, 21 touchdownos végzős idényen túllévő tailback, mint Barner volt, érezhető tehát a szándék a repertoár bővítésére Carolinában.

A 2014-es szezonban nem feltétlen a Panthers újoncai fognak legjobban szerepelni, de 3 év múlva könnyen lehet, hogy jobbnak ítéljük meg ezt a névsort, mint pár most eléjük kerülőt. A támadófal szélére szinte mindenki jövendölt legalább egy választást, mégis elmaradt.

Osztályzat: C+

18. Tennessee Titans

1/11 (11) Taylor Lewan, OT (Michigan)
2/22 (54) Bishop Sankey, RB (Washington)
4/12 (112) DaQuan Jones, DT (Penn State)
4/22 (122) Marqueston Huff, CB/FS (Wyoming)
5/11 (151) Avery Williamson, ILB (Kentucky)
6/2 (178) Zach Mettenberger, QB (LSU)

Kényszerhelyzetbe került a Titans a 11. helyen, sorra mentek ki előttük a jelöltjeik, így arra a Lewanra esett a választásuk, aki ugyan mindenképp megéri a pénzét, de offensive tackle-ként eleinte nem sokat tud dobni a csapaton. Illetve mégis, de azt leginkább a tavasszal igazolt Michael Oher kárára, akit 20 millióval tettek gazdagabbá. Michael Roos 31 éves a vak oldalon, kicsit korai még az utódját keresni, mégis megtörtént.

Tennessee-ben abban a nem túl szerencsés helyzetben vannak, hogy a QB és a RB poszt is problémás, jött is opció mindkét helyre. Sankey a draft elsőként kiválasztott futója volt, azt viszont merész lenne bevállalni, hogy ő lesz a korosztály legeredményesebbje is. Az 54. helyen ugyanakkor már belefér a választás, főleg ha Whisenhunték őt gondolják a legjobbnak. A 6. körös irányítók általában nem sok vizet zavarnak, Mettenberger esetében ugyanakkor ott a lehetőség, hogy az edzőtáborban még Jake Lockernél is jobban fog teljesíteni, nem csak Whitehurstnél. A sérülése miatt csúszó irányító igazi ajándék 178. választottként.

A védelem sémaváltáson esik át, így Jonesnak nose tackle-ként kevés konkurenciája van, Williamsonnak már jóval több, és többnyire fiatalok. Huff a legtöbb csapatnál FS posztra érkezett volna, itt cornerbackként számítanak rá, ahol Alterraun Verner elvesztése miatt mindenki előrelépett egyet a depth charton és neki is juthat hely.

Közepes drafton van túl a Titans, nem róluk szólt ez a pár nap, de nagy hibát nem vétettek. Ettől függetlenül, a keretük nem erős, és a csoport (liga?) utolsó helyét nehéz lesz elkerülni.

Osztályzat: B-

17. Buffalo Bills

1/4 (4) Sammy Watkins, WR (Clemson)
2/12 (44) Cyrus Kouandjio, OT (Alabama)
3/9 (73) Preston Brown, ILB (Louisville)
4/9 (109) Ross Cockrell, CB (Duke)
5/13 (153) Cyril Richardson, OG (Baylor)
7/6 (221) Randell Johnson, OLB (Florida Atlantic)
7/22 (237) Seantrel Henderson, OT (Miami, Fl.)

A Bills névsora nagyon jól néz ki, de ha hozzáadjuk, hogy Watkinsért oda kellett adniuk a 2015-ös 1. és 4. körüket is, majd az elkapó túltengés miatt áruba bocsátották eddig top elkapójukat, Stevie Johnsont, akkor már árnyaltabb a kép. Ha Johnson egyébként is távozóban volt, akkor persze ideálisan megoldották a kérdést. A WR-draft így is váratlan volt, hiszen Johnson mellett több 2. napon húzott játékos (Woods, Graham, Goodwin) is szerepelt a csapatnál, és idecserélték a holtszezonban Mike Williamst Tampa Bayből. Szóval a helyzet kielégítőnek számított, Watkinsszal viszont nagyot robbantottak, és hasonlóan bejöhet nekik ez az üzlet, mint a Falcons Julio Jones-cseréje. Watkins képes a semmiből is helyzetbe hozni magát, ilyen játékosokra pedig E. J. Manuelnek nagy szüksége lesz.

Ha minden jól alakul, lehet, hogy három alapembert is találtak a támadófalba Doug Whaleyék. Kouandjióval egyértelműen a kezdőcsapatban számolnak, akár a vak oldalra is beállítva, ezzel felszabadítva Cordy Glennt, hogy kihasználhassa még jobban a futásblokkolási tehetségét. Nagyobb szám lenne, ha Richardson és Henderson is kiforrná magát, de erre minden esély adott. A Baylor korábbi guardja a Senior Bowlra még a poszt legígéretesebb tehetségeként érkezett, aztán csökkeni kezdett az ázsiója, de egyértelműen veszélyt fog jelenteni Chris Williams helyére a kezdőcsapatban. Henderson esetében ez már kevésbé valószínű, hiszen egy ritka motiválatlan, rossz mentalitású srácról van szó, de talán az majd felrázza, hogy a 7. körig csúszott, és alulteljesítőből beérik. A 237. helyen nem kockáztattak vele nagyot.

Preston Brownra igazából nagy szükség nem volt. Kiko Alonso berobbanásán túl erősítettek Brandon Spikesszal és Keith Riversszel is, miközben Nigel Bradham és Manny Lawson is rengeteg akciót látott már. Ez a pick nehezen magyarázható. Cockrell esete annyiban más, hogy cornerbackből nem árt, ha minél több használható van, a linebackereknél viszont egyre csökken az érték. Egy jó kezű, labdára is veszélyes negyedik körös újonc behúzása semmiképp sem ér kritikát.

Osztályzat: B-

Edzőváltások, hosszabbítások, átigazolások, sérülések – minden, ami a tengerentúli profi amerikaifutball-bajnokság (NFL) 2014-es idénye előtti uborkaszezon során történik, egy helyen!