Napfény a jégen – Katarina Witt hatvanéves

Mielőtt felidéznénk Katarina Witt pályafutását, érdemes néhány sorban értekezni, a magyar televíziónézők hogyan is viszonyultak a műkorcsolyázáshoz az elmúlt évszázad második felében. A hatvanas-hetvenes években rendre a képernyőre kerültek a világ- és Európa-bajnokságok. A jeges sportág kínálata akkoriban nagyobb volt a labdarúgásénál… Egy ország ismerte a müncheni olimpián (1972) ötödik, az 1969-es Palm Springs-i vb-n bronzérmes Almássy Zsuzsi nevét – igen, így, Zsuzsiként –, a téli estéken a tv előtt szurkolók tisztában voltak a sportág nem egyszerű elemeivel is, úgymint a leszúrt Rittberger… Nemcsak Almássy költözött be az otthonokba, hanem a cseh Hana Masková, az osztrák Trixi Schuba is, az NDK-s Gaby Seyfertről nem is beszélve, aki az 1968-as téli olimpián a dobogó második fokára állhatott. Neki – és a többi keletnémetnek – édesanyja, a 2020-ban 94 éves korában elhunyt Jutta Müller volt az edzője. Őt is ott láthattuk a palánk mögött egy-egy világversenyen, a jégmamák és az edzők nem egy alkalommal drága bundában toporogtak. Nem véletlen, hogy egy-egy láttán nagymamám felsóhajtott a közvetítések alatt: „Ilyet vittek el a ruszkik negyvenötben a szekrénnyel együtt.” Talán mondanom se kell, a bunda sosem került elő, a szekrényt meg Ivánék felaprították tűzifának…

KATARINA WITT

Született: 1965. december 3., Staaken Sportága: műkorcsolya Eredményei: 2x olimpiai bajnok (1984, 1988), 4x világbajnok (1984, 1985, 1987, 1988); 2x vb-2. (1982, 1986), 6x Európa-bajnok (1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988), Eb-2. (1982)

Erős volt az NDK-s vonal, Christine Errath 1974-ben világbajnok, rá két évre olimpiai bronzérmes lett, s talán mondani sem kell, Jutta Müller edzette. Mi a fekete-fehér tévék előtt Vitray Tamás, majd Gyulai István jóvoltából rendre ismereteket szereztünk a kűrruhák szabásáról, színéről, emlékszem, a kétszeres ötkarikás aranyérmes, négyszeres világbajnok Oleg Protopopov egyszer dohányszínű öltözékben korcsolyázott, neje, Ljudmilla ehhez passzoló szoknyácskában. Így vált színessé az élet a szürke Kádár-rendszerben...

Akadtak persze humoros pillanatok is: egy alkalommal a Lake Placidben olimpiai aranyérmes, a chemnitzi – szocialista nevén karl-marx-stadti – születésű, a változatosság kedvéért Jutta Müller-tanítvány, Anett Pötzsch jégre korcsolyázása előtt Gyulai így csodálkozott el: „Tavaly óta hogy megnőtt a kis Pötzsch…”

Az NDK-s vonalat ismerve a nyolcvanas évek elején nem volt váratlan Katarina Witt érkezése. Nem találták volna ki, őt is Jutta Müller – aki nem mellékesen mintegy hatvan érmet szerzett sportolóival – vette a szárnyai alá, nem másutt, mint Karl-Marx-Stadtban. Napi 6-7 órát edzett, nem töltötte még be a 17. évét, amikor az 1982-es koppenhágai vb-n ezüstérmet nyert, rá egy évre Dortmundban Eb-győztes lett. Az 1984-es budapesti Eb-siker után ezt írta a Népsport: „Kétség sem fér ahhoz, hogy e számban a legilletékesebb nyeri el az aranyérmet.” Az már csak ráadás, hogy „az NDK-sok kitűnősége az újságírók szavazata alapján a budapesti Eb szépségkirálynője lett.” Az aranyérmes mégis korholta magát: „Nem vagyok elégedett a teljesítményemmel. Tripla Salchow helyett csak duplát, dupla Axel helyett pedig csak szimplát ugrottam…” A Képes Sport szerint „a Karl-Marx-Stadtból érkezett Kati csodásan futott, 140 másodperces rövid programjával mindenkit magasan felülmúlt. Olykor olyan magasra ugrott, mintha a csarnok légterében lengő zászlók valamelyikét szerette volna elkapni. Kiemelkedő produkció volt.” A KS történelmi távlatba helyezte a győzelmet: „Ebből az iskolából Gabi Seyfert után Christine Errath, Anette Pötzsch, most Katarina Witt lett aranyérmes. De jó volna megfejteni ennek az iskolának, Jutta Müller asszonynak a titkát.” 

Első olimpiáján 1984-ben Szarajevóban jobban futott, mint a BS-ben, az NS ezt írta: „Megnyugodott szombaton késő este az NDK Európa-bajnok műkorcsolyázónője, Katarina Witt is, aki az amerikai világbajnoknővel, Sumnersszel vívott nagy csatát. Witt most lényegesen jobb kűrt futott, mint a budapesti Eb-n, triplái is tökéletesen sikerültek. Sumners igazán látványosan, hiba nélkül versenyzett, de gyakorlatának anyagerőssége elmaradt vetélytársáé mögött, így NDK-aranynak tapsolhattak a nézők a Zetra-csarnokban.”

Az elkövetkező négy évben szinte mindent megnyert, második olimpiáján 1988-ban Calgaryban is maga mellé állította a közönséget: „Az olimpia egyik legnépszerűbb személyisége, igazi királynője Katarina Witt. Kanadai vetélytárs ide, amerikai konkurens oda, a Saddledome csarnokot zsúfolásig megtöltő közönségnek legalább a fele a címvédő Witt sikeréért szurkolt. Nem hiába.” Ő a második női műkorcsolyázó a világon – az első Sonja Henie volt –, aki meg tudta védeni bajnoki címét az ötkarikás játékokon.

Már kétszeres olimpiai bajnokként, a prágai Eb-győzelem után éppen Gyulainak nyilatkozott: „Budapesten indulok utoljára versenyen. Ott fejezem be, és világbajnoki győzelemmel akarom befejezni.” Persze, hogy indult, népszerűsége óriási volt, nem véletlen, hogy az NDK Kulturális és Tájékoztató Központja sportfórumra hívta az NDK műkorcsolyázóit, amely a beszélgetés meghirdetését követően pillanatok alatt a „Katarina-központ” nevet kapta.

A BS-ben – akárcsak Calgaryban – Debi Thomasszal vívott késhegyre menő csatát, aztán az amerikait a kanadai Elizabeth Manley is megelőzte. S hogyan sikerült a kűrje? Az NS így látta: „Katarina Witt: hódító, igéző Carmen.” A KS szerint: „Búcsúfellépését annyira átéli minden idők legeredményesebb korcsolyázónője, hogy amikor Carmenként meghal a kűr végén, a közönség tombolása sem tudja mosolyra fakasztani, percekig.” A sztár még a sajtótájékoztatón sem oldódott fel: „Nézzék el nekem a hibákat… Nekem is, mindenki másnak is, mert borzasztó hosszú volt az idény, aligha volt köztünk bárki, aki a legjobbat tudta volna adni. De azért ugye nem voltam túlságosan rossz sem?”

Az 1988-as év változást hozott az életében, s nem csupán azért, mert abbahagyta a versenyzést. A BS-ben még bizonytalanul nyilatkozott a jövőjét illetően: „Sok ajánlatról beszélnek az emberek, én is hallom, hogy ennyi meg ennyi pénzért akarnak jégrevühöz szerződtetni. De ez távoli ügy. Most még turnéra indulok, aztán pihenek, aztán befejezem a színiiskolát. Aztán… Meglátjuk.”

Profinak állt, három évig Észak-Amerikában korcsolyázott, az amatőr és hivatásos sportot így vetette össze: „Itt sokan nem is sejtették, hogy szupersztár vagyok Amerikában, ott érezhettem, megünnepelhettem, hogy hivatásos vagyok. Sokkal több lehetőségem volt. Voltak korcsolyapályák Európában is, de közel sem olyanok, mint a tengerentúlon.” Profiként nem indulhatott az 1992-es albertville-i olimpián, 1994-ben Lillehammerben újra amatőrként igen, de csupán hetedik lett. A jégrevükben alakította Carment, a Hamupipőkében a mostohát, szerepelt a Ronin című filmben. Megfordult Szegeden, a szabadtéri játékokon Verdi Álarcosbáljában.

Keletnémetként figyelte a Stasi, mintegy 3000 oldal jelentés gyűlt össze róla. Erről ezt mondta: „Valahogy éreztem, hogy a nemzetközi sikereim miatt előbb-utóbb megkeres a Stasi, amikor azonban azt olvastam az aktáimban, hogy már hétévesen figyelemmel követtek, az sokkolt. Ezt az energiát minden bizonnyal hasznosabb dolgokba is fektethették volna.”

Modellt állt a Playboy magazinnak, az 1998 decemberében megjelent kiadás lett az újság történetének második lapszáma, amely teljesen elfogyott. Az első a nyitó szám volt Marilyn Monroe-val. „Azért vállaltam el a Playboy-fotózást, mert provokatív akartam lenni. A műkorcsolyázónők imázsa szép, tiszta, cuki, és én szakítani akartam ezzel. Nem akartam jéghercegnő lenni, érzéki és természetes fotókat akartam.”

Nem alapított családot, erről idősebb korában ezt mondta: „Szabad szellem voltam, mindig a jelenben és a karrieremben éltem. Annyira élveztem, hogy fáradhatatlanul utazgattam a világban.” A Jégkirálynő című film forgatása közben felvetődött, hogy összeházasodik Danny Huston színésszel, de aztán a felek letettek róla, Katarina facér maradt.

Sikeres sportolóként a rendszer kegyeltje volt, lakást és Volkswagent kapott, Jobst Knigge Witt életéről forgatott filmjét, a Világsztár az NDK-ból címmel 2020 szeptemberében mutatták be. Korosodva is aktív, műsorvezetőként dolgozott, motivációs előadásokat tartott, ezen kívül egy testi fogyatékos gyermekek megsegítésére létrejött alapítvány fővédnöke.