Nemrégiben láthattuk a Sport 1 televízió Bokszmágia című sorozatában az 1963 nyarán vívott Cassius ClayHenry Cooper mérkőzést. A kemény angol a negyedik menet végén egy pontos balhoroggal állon találta a később Muhammad Ali néven még ismertebbé váló ellenfelét, aki a kötelekre, majd a padlóra zuhant. Amikor a bíró négynél tartott a számolásban, megszólalt a gong, és a berohanó segédek a szorítósarokba segítették a tántorgó amerikait.
A fiatal Clay teljesen roggyant volt. Először leroskadt a székére, majd váratlanul felállt, hogy folytassa a küzdelmet, a fősegéd, Angelo Dundee úgy lökte vissza a székre. Szagolósót dugtak az orra alá – ettől a halott is életre kel –, amitől érdeklődve kezdte forgatni a szemét… Dundee mester, a rutinos, minden hájjal megkent edző-ringsegéd tudta, hogy versenyzője jobb kesztyűjén már az első menetben kis repedés nyílt a hüvelykujj mellett. Nosza, tágított a nyíláson, aztán odahívta a bírót, és mutatta: elszakadt a kesztyű. A vezetőbíró le akarta cseréltetni, de a zsűriasztalon – a szabály ellenére! – nem volt odakészítve tartalékkesztyű, így rövid tanakodás után továbbengedte a mérkőzést. Clay tehát megkapta a szükséges pihenőidőt ahhoz, hogy "kitisztuljon”, és végül megnyerte a mérkőzést. A találkozót követően nagy viták folytak arról, mennyivel volt hosszabb az egyperces pihenőidő. A vélemények különböztek. A The Ring című amerikai folyóirat helyszíni tudósításban meg sem említette ezt az eseményt. Henry Cooper a következőket írta önéletrajzában: "Angelo Dundee és segédje hirtelen felfedezte, hogy Clay kesztyűje elszakadt. A ring környéke tele volt újságírókkal, és mindaddig senki sem vette észre a szakadást; a bíró elküldte az egyik rendezőt új kesztyűkért, de ő nem talált semmit. Közben fél, talán háromnegyed perc telhetett el…”John Cottrell magyarul is megjelent, A végzet embere című könyvében a következőket olvashatjuk: "Dundee már az első menet után hajszálnyi nyílást fedezett fel Cassius jobb kesztyűjén a hüvelykujj mellett. A szünetben elérkezettnek látta az időt, hogy ezt szóvá tegye: nagy ravaszul plusz harminc másodperc szünetet csikart ki, amíg a hivatalos személyek hiába kerestek egy másik pár kesztyűt…” Frank Butler History of boxing in Britain (A boksz története Nagy-Britanniában) című munkájában ezt írja: "…Clay megrendült, és zavarban volt. Menedzsere és edzője, Angelo Dundee mentette meg. Átrohant a szorítón, és visszavezette a sarkába, ahol Clay a székre zuhant. Dundee az arcát paskolgatta, szagolósót tett az orra alá, és szivacsból hideg vizet csorgatott a fejére. Aztán, mintegy fél perc múlva felfedezte, hogy Cassius egyik kesztyűje elszakadt. Jelentette Tommy Little vezetőbírónak, és szólt a ring mellett ülő rendezőknek. Az ötlettel Dundee még fél perc pihenőt nyert versenyzőjének…”Végül nézzük, mit ír erről Ali az önéletrajzában (The Greatest; my own story): "…Lenéztem egy csinos nőre a ring mellett, és akkor hirtelen valami felrobbant az államon. A padlóra zuhantam. Kábult voltam, a stadion közönsége őrjöngött. A bíró számolt, és amikor négyhez ért, megszólalt a gong! Ahogy visszaérkeztem a sarokba, Angelo észrevette, hogy a kesztyűm varrása elszakadt. Kilógott a tömítés, és a szabályok szigorúak: a kesztyűknek jó állapotban kell lenniük. A kicserélés csaknem egy percet igényelt.”Később az angol Boxing News hetilap akkori főszerkesztője, Claude Abrams visszanézte a videofelvételt, eszerint pedig a szünet mindössze öt másodperccel volt hosszabb a szabályosnál! Ugyanezt erősítette meg Dannyn Holland, Cooper sebkezelője is, aki mérkőzés közben mindig figyelte a stoppert, valamint a főszereplő, Angelo Dundee is, aki hosszú idő után beismerte, hogy tovább szakította a kesztyűn a repedést, de végül nem cserélték le, így a szünet mindössze 65 másodpercig tartott.Clayt tehát nem a meghosszabbított pihenőidő mentette meg, hiszen öt másodperc meghosszabbítás jelentéktelen idő…