"Egyre jobban közeledik a González elleni találkozó, így szó sem lehet a hét végi pihenőről. A szombatot is két menet árnyékboksszal kezdtem, majd jött hat menet a már jól ismert Amrane-nal, a vége pedig háromszor három perc árnyékolás volt. Ha igazán élvezem a kesztyûzést és jól is megy, akkor nem azt figyelem, miként tudom minél jobban pofon vágni az ellenfelet, hanem megpróbálom azt gyakorolni, ami Gonzálezzel szemben sikerre vezethet. Mostanában elég jól megy, úgyhogy nyugodtan gyakorolhatok…Persze még nem a mexikói feje mozog előttem, de próbálok úgy mozogni, úgy bokszolni, ahogyan ellene szeretnék. A francia ellen ez nem is olyan nehéz, hiszen a stílusa hasonlít Gonzálezére. A jövő héten kapok még egy kesztyûpartnert, sajnos nem Juan Nelongo Pérezt, neki ugyanis megmûtötték az állát. Nekem ehhez semmi közöm, én Szegeden csak a fogát ütöttem ki…Kívülről lehet, hogy monotonnak tûnik ez a munka, de igazából nincs mit tenni, nekem ezt kell végrehajtani. Ha az embernek nincs kedve edzeni, márpedig velem ez néha előfordul, akkor lehet bármilyen érdekes is a tréning, belülről akkor is unalmasnak tûnik. Hála istennek mostanában ez nem fordult elő velem, bár néha úgy éreztem, besokalltam.A csütörtöki szabadnap ezért is jött jól, azóta semmiféle panaszom sincs. Bizton állíthatom, pénteken és szombaton is remekül ment a munka, a többiek el voltak ájulva tőlem. Én azért még nem tartok itt, bár nagyon örülök neki, hogy jól megy a bunyó, egyre jobb erőben érzem magam a világbajnoki címmeccs előtt."
Erdei Zsolt