Tartanak tőle az ellenfelek

A fogyasztással állandó, mostanáig kiegyensúlyozott harcot vívó Káté Gyula bizonyosan utolsó hatvankilós hónapjait gyűri, hiszen Athén után elképzelhetetlen, hogy ne egy kategóriával feljebb folytassa. A következő két hétben nem kisebb feladat vár rá, mint az első adódó alkalommal, a pulai Európa-bajnokságon kiharcolni az olimpiai kvótát. Ha azt vesszük, hogy Thaiföldön egyedül a nagy Mario Kindelan, azaz egy kubai volt jobb nála, kockázat nélkül leírható: megalapozottak az esélyei.
– Egy hét múlva kezdődik a pulai Európa-bajnokság, ami miatt karácsonya és szilvesztere sem nagyon volt. Izgul?
– Nem mondhatnám, pedig lenne miért. De jó a hangulatom, kifejezetten biztató a formám, és a súlyomra sem lehet panasz – mondja Káté Gyula. – A legutóbbi edzésen például fél kilóval benne voltam a hatvanban, úgyhogy erre semmit sem foghatok.
– Azt nem is kérdezem, hogy melyik versenyen szeretne athéni kvótához jutni.
– Természetesen már most Pulában, hiszen ki az, aki egész tavasszal ezért akar harcolni. No meg az Európa-bajnoki érem sem jönne roszszul, még ha a kvalifikáció fontosabb is.
– Nem kapott ki európaitól a tavalyi világbajnokságon, így aztán kézenfekvő, hogy az esélyesek között emlegetik.
– Ez azért egy kicsit zavar, hiszen most először találkozom ilyen egyértelmű teherrel, és még nem derült ki, miként viselem. De majd megbirkózom vele valahogyan. Főleg mert a könnyűsúlyban eltöltött most már két és fél év alatt nagyjából megismertem a mezőnyt. Egy-két új arc lehet, de az olimpia előtt ilyen kevéssel a többség már nem vált súlycsoportot.
– Szerencsére most már az ellenfelek is úgy mennek fel a szorítóba, hogy Jézusom, itt van a Káté…!
– Erre mindenképpen jó a bangkoki vébébronz. De nem elég a kesztyűt beküldeni, bokszolni is kell.

– Az eredményei bizonyítják, hogy azt is tud. Igaz, a kétezres junior-világbajnoki arany után eltelt két év, hogy nem volt számottevő eredménye. Ezt hogyan viselte?
– Nem mondom, hogy könnyen, de ha jobban belegondolok, a juniorok között úgy nyertem, hogy csak lelkesen mentem előre és ütöttem, ész nélkül bunyóztam, mostanra pedig már taktikában is sokat fejlődtem.
– Nincs ember, aki egyből a legjobb ellen akar kezdeni. De milyen a Káté-féle ideális sorsolás?
– Elsőre azért nem árt, ha könynyebb falatot kapok, de utána már jöhet bárki. A jó rajt meghatározhatja az egész versenyt. Úgyhogy bízzunk is ebben.
– Meg az olimpiában, gondolom. Tervezi, hogy utána profinak áll?
– Lehet, hogy meglepő, de nem. Igaz, jelenleg nincs is olyan ajánlatom, amelyen komolyan elgondolkoznék. De ha lenne is, nem hiszem, hogy Athén után egyből belevágnék. Folytatom az amatőrök között, mégpedig szinte biztosan már hatvannégy kilóban.
– Ha nem akar hivatásos lenni, olimpiai érmesként jobb ha kikapcsolja a telefonját.
– Bárcsak már ott tartanánk! De most elég nekem ez az Európa-bajnokság is…