Nagy tervekkel vágott az esztendőnek a 48 éves Evander Holyfield: az öreg harcos tavaly áprilisban Francois Botha ellen megszerezte a WBF nehézsúlyú vb-övét. Ezután olyan programot épített fel menedzsmentjével, amelynek végén akár valamelyik Klicsko fivér színe elé is kerülhetett volna. A feltételes mód azért indokolt, mert sérülésével veszélybe került a március 5-i, Brian Nielsen elleni koppenhágai mérkőzése is.
Holyfield (43–10–2, 28 K. O.–T. K. O.) a tíz évvel fiatalabb, ám fiatalnak korántsem nevezhető Sherman Williams (34–11–2, 19) ellen lépett a ringbe. A csata előtt nem kertelt: „Huszonhat éves pályafutásomat világbajnokként szeretném befejezni – nyilatkozta a nehézsúlyú világbajnoki övet négy alkalommal is elhódító Holyfield. A nyilatkozatnak az az újdonsága, hogy legalább megtudtuk, Evander lassan visszavonul...
A váratlan intermezzóval végződő meccs után ezt mondta: „Csalódott vagyok. Nem láttam rendesen, ezért nem tudtam folytatni a küzdelmet. De ez van, ez hozzátartozik a bunyóhoz" – nyilatkozta Holyfield.
Ezzel szemben Sherman Williams dohogott: „Egy ütésem sebezte meg, úgy érzem, akár technikai K. O.-val is nyerhettem volna. Csodálom, hogy valaki ötvenéves korában még edzésben van, de a ringben át kellene adni a helyét a fiatalabbaknak, az öregek menjenek kommentátornak. Már más korban élünk, más idők járnak. Mister Holyfield már nem állja a fiatalabbak ütéseit. Legalábbis én így vettem észre. Szinte biztos vagyok benne, hogy egy ütés után kezdett el vérezni" – mondta kicsit elkeseredve Williams.
A mérkőzést meg nem történtnek (no contest) nyilvánították, mert nem ment le legalább négy menet, akkor ugyanis a szabályok szerint le lehetett volna pontozni a mérkőzést.
A nyugdíjba vonulás előtt következett volna még a maga 45 évével a szintén nem mai gyerek Brian Nielsen. Aztán pedig akár a Bokszvilágtanács (WBC) bajnoka, Vitalij Klicsko, akár a Bokszvilágszövetség (WBA) címvédője, a brit David Haye. A szándék talán megmosolyogtató (volt), de a szakma is tudja, Holyfield nem viccel. Nem viccelt, amikor szívpanaszai után visszatért, még őt sem vették komolyan, hogy megverheti Mike Tysont, aztán kétszer is legyőzte. Aztán azt mondták, mutassa meg, vissza tud-e vágni Michael Moorernek. Holyfield megsemmisítő vereséget mért rá 1997-ben! Igaz, hogy azóta 8 győzelem, 7 vereség, 2 döntetlen a mérlege, s az is igaz, minél inkább közelítünk a jelenhez, annál inkább romlik a mutatója. John Ruiz elleni győzelme, 2000 augusztusa, a WBA vb-öv megnyerése óta (6–6–1) már annyi vereséget szenvedett, ahány győzelmet aratott.
Úgy gondolja, ha az Egyesült Államokban megmérkőzik valamelyik Klicsko fivérrel, az legalább 20-20 millió dollárt hozna nekik fejenként. Hogy van-e reális esélye egy ilyen összecsapásnak? Nos, Holyfield a saját példájával érvel: „Amikor összecsaptam George Foremannel, nem a korát néztem. Három szervezet világbajnoka voltam, George kihívott, én kiálltam, s legyőztem. Ilyen egyszerű megszervezni egy mérkőzést" – mondta Holyfield. Valóban, 1991-ben Evander a WBA, a WBC és a Nemzetközi Bokszszövetség (IBF) világbajnoka volt, s amikor a két hérosz találkozott, Holyfield 29, George papa 42 éves volt.
Az öreg harcos azt is hangsúlyozta, egy ilyen helyzetben nem a fiatalabb forszírozza a mérkőzést. „Nem én kerestem meg George-ot, ő keresett meg engem, szemet vetett az övemre." S az öreg mondott még egy érdekes dolgot, miért is nem akarnak ellene bokszolni Klicskóék. „Ha netán legyőznének, az emberek azt mondják, oké, de nézzétek meg, milyen öreg."
Nos, erre mondják, van az a pénz, amiért a profi bokszban különösen igaz a mondás, hogy soha ne mondd, hogy soha. Van az a pénz, amire nem lehet nemet mondani. Gyanítjuk, ha Holyfield szállítja a 20 millió dollárt, Klicskóék erősen gondolkodóba esnek...