Letaszítják-e a trónról az évek óta uralkodó Intert? Ha igen, melyik csapat? Hogy teljesítenek az előző szezont gyengébben teljesítő topcsapatok? Hogy seper a több helyen is alkalmazott új seprű, azaz új edző? Ezek lehetnek a legfőbb kérdések a Serie A 2010–2011-es idényének rajtja előtt.

ÚJ EDZŐVEL IS A RÉGIEK A CÉLOK

Az előző idényben minden fronton remeklő Internek ezúttal is jó esélyei vannak a scudetto megszerzésére, sőt, általános vélemény szerint a legjobbak. A triplázó együttesnél a nyáron a legjelentősebb változást egyértelműen az edzőcsere jelenti, Rafa Beníteznek kellene „átugrania" a Real Madridhoz távozott José Mourinhó által igencsak magasra tett lécet.

A spanyol a legeredményesebb, legnagyobb nevű szakember a Serie A-ban – erről és az olasz élvonalban dolgozó edzői kar elmúlt években történt kicserélődéséről, meggyengüléséről ide kattintva olvashatnak bővebbe –, így a fekete-kékek szurkolóinak elvileg emiatt nem kell aggódniuk, jó kezekben lesz csapatuk. Az már egy más kérdés – ám korántsem elhanyagolható –, hogy a többek között Bajnokok Ligája- és UEFA-kupa-győztes Benítez a néhány napja elhódított olasz Szuperkupa előtt legutóbb 2006-ban nyert trófeát csapatával. Pénteken viszont az európai Szuperkupáról maradt le. A Liverpool az irányítása alatt pocsék szezont produkált legutóbb, így az 50 éves spanyolnak nemcsak új csapata sikereiért, hanem saját renoméjának helyreállításáért is kell dolgoznia.

Ehhez az „alapanyag" adott, a bajnokságban, a BL-ben és az Olasz Kupában is megállíthatatlannak bizonyuló csapat meghatározó játékosai, úgy néz ki, maradtak (Maicon elvesztésétől félhettek leginkább az Inter-drukkerek, de jelen állás szerint a brazil nem követi Mourinhót Madridba), Ricardo Quaresma vagy éppen Mario Balotelli távozását nem élték meg tragédiaként Milánó fekete-kék felében. Sőt, utóbbi búcsúját több helyen még lehet, hogy meg is ünnepelték...

A címvédőnél a legtöbbet a Vascótól érkező Philippe Coutinhóra, illetve a Parmától megszerzett Jonathan Biabianyra költöttek, a visszavonuló Francesco Toldo helyére Luca Castellazzit ingyen kaparintották meg. Az említett úriemberek várhatóan nem váltják majd meg a világot, ám az Inter kerete eleve volt olyan erős, hogy komolyabb erősítés nélkül is újra reális cél lehessen a bajnoki arany megszerzése.

BRAZILOKKAL MEGERŐSÍTVE

Hogy a scudetto sorsa idén tavasszal egészen a végsőkig kérdéses volt, arról a Roma gondoskodott, amely ezúttal is az Inter egyik, ha nem a legkomolyabb kihívója lehet. A „farkasok" két legnagyobb nyári fogása – legalábbis a nevek alapján – két brazil játékos, az viszont erősen kérdéses, hogy mennyire válnak be. A Szicíliából a fővárosba költöző Fábio Simplícióval valószínűleg nem lesz gond, megbízható középpályásnak számított Parmában, majd Palermóban is, a Brazíliából visszatérő Adriano azonban nagy talány. Ha csak a futballra koncentrál, nagy erőssége lehet új kenyéradójának, ha viszont az „örök városban" is rendszeres látogatója lesz a különböző szórakozóhelyeknek, és nem veti meg az éjszakai életet, valamint az alkoholt, akkor inkább problémaforrás lesz majd a bordó-sárgáknál, mint ünnepelt sztár.

A váz egyébként, csakúgy, mint az Internél a Románál is megmaradt. Egyedül Nicolás Burdisso sorsa volt kérdéses egy ideig. A védő aktív részese volt Claudio Ranieri elmúlt idényben nagy menetelést bemutató együttesének. Az egy évet kölcsönben Rómában lehúzó argentin hátvédet így végleg szerették volna megvásárolni a fővárosiak, az Inter azonban sokáig nem nagyon akarta őt eladni egyik legfőbb riválisának. Végül aztán csak beadta a derekukat Milánóban: nyolcmillió euró került így az Inter számlájára. Az előző szezonban kissé háttérbe szoruló Philippe Mexes újra alapemberré válhatott volna, most viszont megint kiegészítő szerep vár rá.

A NAGYBEVÁSÁRLÁS EZÚTTAL IS ELMARADT

A Milan szurkolói évek óta várják, hogy Silvio Berlusconi végre mélyen a zsebébe nyúljon és megerősítse a kissé kiégettnek tűnő csapatát. A nagy vérfrissítés azonban idén is elmaradt, így a piros-feketék hívei leginkább abban reménykedhetnek, hogy a Leonardo helyére kinevezett Massimiliano Allegri többet ki tud hozni fiaiból, mint a fiatal brazilnak sikerült. A 43 éves szakember a Cagliarinál remek munkát végzett, ám ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a sokkal erősebb kerettel rendelkező Milannal is sikeres lesz.

Marco Amelia megszerzésével hosszú időre megoldódhatnak a Milan kapusgondjai – amennyiben a klub vezetői élnek opciós jogukkal, és a jelenleg csak kölcsönben náluk lévő hálóőrt végleg megszerzik –, a többi csapatrészt azonban nem sikerült olyan játékosokkal megerősíteni, akik jelentős minőségbeli javulást hozhatnak. A védelembe a görög Szokratisz Papasztatopulosz és a fénykorán már túllévő Mario Yepes érkezett. A kolumbiai bekk Alessandro Nesta válláról vehet le terhet, így az igencsak sérülékeny világbajnok olasz védőt jobban tudják majd „óvni".

A középpályán a Genoától kölcsönvett Kevin-Prince Boateng „pezsdítheti fel" az életet, rajta kívül a jól megszokott arcokkal (Pirlo, Ambrosini, Seedorf, Gattuso, Flamini) találkozhatunk.

A támadójáték kulcs ezúttal is Ronaldinho lesz, mondhatnánk. Ez így azonban nem teljesen igaz, mivel a brazil aranylabdás az előző szezonban hiába idézte legszebb napjait, a csatárok nem igazán tudták ezt kihasználni. Sok múlik tehát azon, hogy Pato, Boriello, Huntelaar vagy éppen a veterán Filippo Inzaghi megtalálja-e a góllövő cipőjét. Vagy Zlatan Ibrahimovic. A svéd csatár számít ugyanis augusztus második felében az átigazolási pletykák főszereplőjének, és ha sikerül megegyezni az ügyében a Barcelonával (sajtóhírek szerint már sikerült), akkor kétség kívül a Milané lehet a nyár legnagyobb dobása a Serie A-ban.

AZ ELŐZŐ SZEZONNÁL CSAK JOBB JÖHET

Luigi Delneri neve akkor robbant be a köztudatba, amikor az újonc Chievo a vezetésével szemre is tetszetős, és ami még fontosabb, eredményes játékkal egyből az olasz élvonal üde színfoltja lett. Ezt követően a sikerek ugyan elkerülték, a Sampdoriánál viszont ismét nagyot dobbantott, a negyedik helyet szerezte meg vele a genovai gárda.

A Juventusnál szép, ám annál nehezebb feladat vár rá. Mint mindig, az elvárások most is magasak Torinóban, a rendelkezésére álló kerettől azonban a Juve-hívők nem várhatják el, hogy a végsőkig versenyben legyen a bajnoki címig, legfeljebb remélhetik, hogy így lesz.

A műtéte után lábadozó Gianluigi Buffont idén már nem láthatjuk védeni, így Alexander Manninger vagy a Milantól megszerzett Marco Storari áll majd a kapuban. A sokat bírált védelemből távozott egy aranylabdás világbajnok, ám ettől még nem lesz feltétlenül rosszabb a „zebrák" hátsó alakzata, lévén Fabio Cannavaro már nem úgy teljesített az utóbbi időben, ahogy korábban azt tőle megszokhattuk. Érkezett a Baritól a fiatal Leonardo Bonucci, akitől azt várják, hogy Giorgio Chiellinivel stabil védőpárost alkosson a védelem közepén, a jobb oldalon pedig Marco Mottának kellene megállítania az ellenfél támadásait.

Utóbbihoz hasonlóan Simone Pepe is kölcsönbe érkezett az Udinesétől, rajta kívül a 12 millió euróért megszerzett uruguayi Jorge Martínez, a Liverpool által kölcsönadott Alberto Aquilani, valamint a szerb Milos Kraszics feladata lesz, hogy életet leheljen a Juve középpályássorába. Nem a legveretesebb névsor, ráadásul Aquilani és Kraszics csak az utolsó pillanatokban csatlakozott a torinóiakhoz, így az összeszokottság hiánya problémákat okozhat az idény első felében, arról nem is beszélve, hogy az üveglábú Aquilani Angliából korántsem a legjobb formájában tért vissza.

Márpedig a Roma korábbi középpályására nagy feladatok hárulhatnak, mivel Diego – aki nem tudott igazi vezér lenni fekete-fehérben – búcsút intett Olaszországnak, és visszatért a Bundesligába, konkrétan a Wolfsburgba. Kraszics a CSZKA Moszkva egyik legjobbja volt, sokat várnak tőle a Juve vezetői, kérdés, hogy bírja-e majd a rá rakott terhet.

Elöl sem tűnik félelmetesnek az olasz rekordbajnok, ebbe a csapatrészbe csak egy új ember érkezett a Napolitól kölcsönbe megszerzett Fabio Quagliarella személyében, így rajta kívül a „régieknek" (Del Piero, Amauri, Iaquinta, Trezeguet) kell bizonyítaniuk, hogy értenek még a góllövéshez, igaz, közülük David Trezeguet még távozhat.

Nem minden idők „legizmosabb" Juventusáról van tehát szó, ám az „Öreg Hölgy" hódolói joggal gondolhatják, hogy az előző idénynél (hetedik hely a bajnokságban) csak jobb jöhet.

A GENOA ISMÉT AKTÍV VOLT A JÁTÉKOSPIACON

A Sampdoria Delnerivel a negyedik helyen zárt, ám a csapat nem tudott élni a nagy lehetőséggel, a Werder Bremen drámai párharcban elbúcsúztatta a genovaiakat, így a németek jutottak fel a Bajnokok Ligája főtáblájára. Bár kulcsemberek nem hagyták el a Sampot, komoly erősítésre sem került sor, így bravúr lenne, ha ismét az első négyben végezne. Az Antonio Cassano, Giampaolo Pazzini csatárduó eredményességétől mindenesetre nagyon sok függ majd.

A városi rivális Genoa ezen a nyáron is a legaktívabb klubnak bizonyult Olaszországban, egy csapatra való játékost igazoltak a piros-kékek, ráadásul minőségi labdarúgókat. A már meglévő, jó képességű emberek mellé így érkezett többek között Rafinha, Luca Toni vagy éppen Miguel Veloso. Ha őket sikeresen beépíti a csapatba Gian Piero Gasperini, akkor a Genoa sok örömet szerezhet szurkolóinak.

A Fiorentina kispadján a tapasztalt Cesare Prandellit a fiatal, ám annál ambiciózusabb Szinisa Mihajlovics váltotta. Nagy lehetőség ez a számára, ám nem lesz egyszerű dolga. A lilák alapcsapata megmaradt, ám elöl továbbra is vékonynak tűnnek. Alberto Gilardino mellett komolyabb tapasztalattal rendelkező csatár csak egy van Adrian Mutu személyében, a román ráadásul csak október végén térhet vissza eltiltása lejárta után. Ennél is nagyobb gond lehet, hogy a támadásokban kulcsszerepet betöltő Sztevan Jovetics keresztszalag-szakadással több mint fél évre kidőlt, így leghamarabb februárban-márciusban léphet újra pályára.

Nápolyban Edinson Cavani megszerzésével igencsak ütőképes csatársor alakult ki, egyik csapat sem mehet majd biztosra egy olyan alakulat ellen, amelyben az uruguayi mellett Ezequiel Lavezzi és Fabio Quagliarella rohamozza a kaput, megtámogatva a középpályáról induló Marek Hamsíkkal.

A Palermóból Cavani mellett olyan alapemberek távoztak még, mint Fábio Simplício és Simon Kjaer, azonban Fabrizio Miccoli, Javier Pastore vagy éppen Massimo Maccarone garancia rá, hogy a szicíliaiak idén is az európai kupaindulást jelentő helyekért lesznek majd harcban.

Bolognában nemcsak a játékoskeretben, hanem a vezetőségben is nagy változások voltak, az elsőszámú cél azonban újra a biztos bennmaradás kiharcolása lesz, komolyabb eredmény nem várható ettől a csapattól.

Parmában új edző, Pasquale Marino állt munkába, nagyjából a tavalyi keret áll a rendelkezésére. Az Inter által megvett Jonathan Biabiany pótlására a Juventusból érkezett Sebastian Giovinco, de a hosszú ideig sérült Alberto Paloschi felépülése is felfogható erősítésként, és a már-már veterán korú Hernán Crespóban is benne lehet jó néhány gól.

A Bari újoncként remek szezont zárt, a 10. hely megismétlése azonban már csak azért is nagy kihívásnak tűnik, mert távozott a két fiatal belső védő, Andrea Ranocchia és a már említett Bonucci.

Az Udinese megtartott az előző idény gólkirályát, Antonio Di Natalét és a vb-n mutatott teljesítményével több csapat érdeklődését is felkeltő chilei Alexis Sánchezt, elvesztette viszont Pepét és Gaetano D'Agostinót, így túl sokat nem várhatunk a friuliaktól.

A Laziót elhagyta a több európai élklub által is körüludvarolt Alekszandar Kolarov (aki végül a Manchester Cityben kötött ki), érkezett viszont a brazil Hernanes, akitől sokat várnak a római kékek.

A Cagliari legnagyobb vesztesége a ma már a Milant irányító Allegri, legnagyobb fogása pedig a Genoától visszatért Robert Acquafresca lehet. A Catania a táblázat második felében tanyázott az előző idény nagy részében, és a tucatnyi argentin légióst foglalkoztató együttesnél valószínűleg idén is megelégednének a biztos bennmaradással.

A Chievo szintén egy olyan csapat, amely új edzővel vág neki az ősznek, ennél nagyobb érvágás lehet azonban a veronaiaknak Mario Yepes távozása.

Az újoncok közül a Lecce egy, a Brescia öt, a Cesena pedig 19 év után tért vissza a legmagasabb osztályba, és bizony mindhárom gárdának össze kell szednie magát, ha nem akarnak egyből visszacsúszni a Serie B-be.